Kilövőállásban a Discovery űrsikló

© AP Kilövőállásban a Discovery

A két évvel ezelőtti tragédia óta több ezer ember dolgozott, hogy biztonságosabbá tegyék az űrjárműveket. Április 6-án szerdán véget ért a hosszú munka első fázisa, s a Discoveryt két hatalmas lánctalpas talapzat segítségével gurították a hangárból a több mint 6 kilométerre lévő 39B jelű kilövőállásba. Innen indul majd útjára május 15-én, amíg további biztonsági intézkedéseket hajtanak végre rajta.

Az indulás nem volt zökkenőmentes, ugyanis az üzemanyagtartály szigetelésén egy repedést találtak. A NASA szerint a repedés az úgynevezett nem-kriogenikus (alacsony hőmérsékletű) területen van, s csupán szépséghibáról van szó, amely nem igényel javítást.

Tracy Young, az űrügynökség szóvivője szerint a mérnökök repülésre alkalmasnak nyilvánították a Discoveryt a repedés kis mérete és elhelyezkedése miatt. Az űrsikló helyi idő szerint szerdán éjfél után érte el a kilövőállást.

Nagy teher nehezedik a Discovery legénységére, miután 2003 február elsején a Columbia űrsikló feladatának teljesítése után, a landolási manőver közben, Texas felett felrobbant. A héttagú legénység egyik tagja sem élte túl a katasztrófát. A NASA-t ezután szigorú bírálatok érték, a biztonsági intézkedések elhanyagolása miatt.

„Mélyen magunkba néztünk” – nyilatkozta a CNN-nek LeRoy Cain, a NASA repülési igazgatója. „Most már könnyű látni a hibákat, s szeretnénk továbblépni. Tudjuk mit csinálunk, megvan hozzá a szükséges szakértelmünk.”

A NASA megszigorította a biztonsági intézkedéseket a katasztrófa után. A Columbia tragédiáját a bal szárny hőszigetelésének hibája okozta, amelyen keresztül a felforrósodott gázok behatolhattak a jármű belsejébe, s robbanást idéztek elő. Ennek fényében a Discoveryn 286 módosítást végeztek, ebből 41-et a Columbia balesetét vizsgáló nyomozó bizottság (CAIB) javaslatára.

Az űrsiklónak a május 15. és június 3. közötti időpont között kell startolnia. Ha nem sikerül ebben az időben elindulnia, legközelebb július 12. és 31. között van lehetőség a kilövésre, amikor a fényviszonyok lehetővé teszik a NASA számára, hogy fotókkal dokumentálja a Discovery emelkedését. Ez utóbbi biztonsági intézkedést a CAIB javaslatára vezették be.

A mostani és a következő missziók szinte kizárólag csak a biztonságra koncentrálnak majd. A NASA ezúton szeretné tesztelni az újonnan beépített biztonsági berendezéseket és az űrsiklók manőverezését. A Discoveryt új, precíziós radarokkal és nagy hatótávolságú kamerákkal szerelték fel. Emellett az űrhajósok egy a külső hővédő borítás javítására alkalmas készletet és egy kamerákból és lézerekből álló szenzorrendszert is visznek magukkal.

A Discovery az Alpha nemzetközi űrállomáshoz közeledve egy piruettet is leír majd a világűrben, hogy a sérülékeny hasi oldalát az Alpha legénysége is megvizsgálhassa. Szükség esetére egy második űrsikló is készenlétben áll majd a Földön, arra az esetre, ha mentőakciót kellene indítani.