A szaglás és tapintás is lehetővé válik az új virtuális valóságban
Egy új, egyelőre fejlesztés alatt álló technológia segítségével a jövőben olyan filmeket nézhetünk és olyan számítógépes játékokkal játszhatunk, amelyek akár mind az öt érzékszervünkön keresztül képesek információt közvetíteni.
Keanu Reeves a Mátrixban © AP |
Bár az agyba ültethető implantátumok egyre fejlettebbek lettek, az idegsejtek működését kívülről – úgynevezett nem-invazív módon – mainpuláló módszereket egyelőre még finomítani kell. A koponyán keresztüli mágneses stimulációnak nevezett technika gyorsan váltakozó mágneses mezőt alkalmaz az idegsejtek aktiválására. Ezzel elektromos áramlást indukálva az agy szövetében. Ezzel a módszerrel azonban az volt a gond, hogy a mágneses mezőt nem tudták néhány idegsejtnyi területre koncentrálni. A megoldást az ultrahang jelentette.
Ha a Sony által kifejlesztés alatt álló módszer valóban működik, hatalmas előrelépést jelenthet a kutatás és az orvoslás terén, még akkor is, ha ez még nem lesz elégséges ahhoz, hogy a szabadalomban leírt műérzet kialakítására, amelyek a multimédia óriás szórakoztatási céljait szolgálnák. Egyelőre kevés részlet szivárgott ki, a japán vállalat pedig hét lakattal őrzi a titkait, s nem hajlandó engedélyezni a kaliforniai San Diegóban székelő feltalálónak, hogy bárkinek is interjút adjon. A független szakértők azonban bizakodónak tűnnek.
„Vetettem rá egy pillantást, és egyáltalán nem tűnik lehetetlennek a dolog” – nyilatkozta a Sidney Morning Heraldnak adott interjújában Niels Birbaumer, a tübingeni egyetem neurológus kutatója, aki korábban olyan készülékeket állított elő, amelyek segítségével az emberek agyhullámok útján irányíthatnak gépeket.
A szabadalmi kérvény két tudományos írásra is hivatkozik, amelyek alapul szolgálhatnak a készülék elkészítése során. Az egyik egy reflexió Galvani klasszikus, XVIII. századi kísérlete amelynek során békák levágott lábaiba elektromosságot vezetve azok mozogni kezdtek. Az újabb keletű kutatás kimutatta, hogy bizonyos ultrahang-impulzusok befolyásolhatják a békalábak stimulálhatóságának fokát. A szerző, Richard Miran elmondása szerint nem tudott a Sony szabadalmi kérvényéről, azonban úgy gondolja, a módszer hosszú távú hatásai akár károsak is lehetnek.
A japán óriás először 2000-ben nyújtott be kérvényt az ultrahangos technológiára, amelyet 2003-ban kapott meg. Azóta a multicég egy sor további kérvényt adott be a fejlesztéssel kapcsolatban, legutóbb múlt év decemberében.
„Egyelőre nem végeztünk kísérleteket” – nyilatkozta a Heraldnak Elizabeth Boukis a Sony Elecstronics szóvivője. „A szabadalmi kérvény csupán előrelátás, amely az ötlet kapcsán született, mivel úgy gondoljuk, hogy ez az az irány, ahová a technika fejlődésével meg fogunk majd érkezni.”