IM: alkotmánymódosítás szükséges az ügynöktörvényhez

Az IM a törvényjavaslat kidolgozása során véleményt nyilvánított az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslat alkotmányosságáról - áll a tárca közleményében. 

Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője szerdán jelentette be: a koalíciós pártok az ügynöktörvény alkotmányossági kontrollját fogják kérni a köztársasági elnöktől. Hozzátette: így kiderülhet, hogy lehet-e alkotmánymódosítás nélkül, a történeti levéltárról szóló törvény módosításával hozzájutni a múlt dokumentumaihoz. Emlékeztetett arra, hogy az Országgyűlés hétfőn nem támogatta az ügynöktörvénnyel összefüggésben az alkotmány módosítását. 

Demeter Ervin, a Fidesz országgyűlési képviselője a bejelentéssel kapcsolatban hangsúlyozta: a jogalkotási munkáért a kormány és az igazságügyi tárca a felelős, ezért nekik kell tudni, hogy a javaslat alkotmányos-e vagy sem. Mint mondta, a kezdeményezés azt feltételezi, hogy IM nem végezte el az alkotmányossági vizsgálatot.

Az Igazságügyi Minisztérium minderre reagálva, csütörtöki közleményében rámutat: az Alkotmánybíróság (Ab) jövőbeli döntéseit nem lehet teljes bizonyossággal előre jelezni, de a már meghozott határozatokból valószínűsíteni lehet, hogyan foglalna állást a testület. Az igazságügyi tárca így arra hivatkozik, hogy az Ab 1994-ben született határozata szerint az állambiztonsági szervekkel
együttműködő valamennyi személy adatainak nyilvánosságra hozatalához nem elegendő alkotmányos indok a múlt megismerhetősége. Az Alkotmánybíróság ugyanis ebben a határozatában elutasította azt a megközelítést, amely szerint az ügynökök személyes adatai a rendszerváltás sajátos körülményei miatt - a jogállamban egyébként megszokottnál - alacsonyabb védelmi szintet élveznek.

 "Ennek megfelelően a törvényjavaslat elemzése során a tárca azt állapította meg, hogy amennyiben az Országgyűlés valamennyi, az állambiztonsági szervekkel együttműködő személy kilétét megismerhetővé kívánja tenni, ehhez valószínűleg az alkotmány módosítására is szükség van" - írja a tárca.

A minisztérium közleményében megjegyzi: a kérdés alkotmányossági megítélésének nehézségét mutatja, hogy a Csehszlovákiában közvetlenül a rendszerváltást követően meghozott ügynöktörvényt később a cseh alkotmánybíróság alkotmányosnak, míg a szlovák alkotmányellenesnek minősítette szinte azonos alkotmányi rendelkezésekből kiindulva.