Bértarifa és szakmai minimálbér az építőiparban
2 perc
2005.06.02. 12:18
Az építőipar nyolc szakmai érdekképviselete kezdeményezi a szakmai bértarifa és minimálbér legkésőbb 2006. január 1-i bevezetését, s ebben a kormány támogatására is számítanak - mondta Tolnay Tibor, az Építési Vállalkozók Országos Szövetsége (ÉVOSZ) elnöke.
Elképzeléseik szerint általános adatgyűjtésen alapuló, építőipari szakmánkénti minimálbér-javaslatot dolgoznak ki, ami független lenne az életkortól, a szakmai gyakorlattól, és attól is, hogy nemzetgazdasági átlagban a nyugati országrészben magasabbak a bérek, mint keleten - mondta Tolnay Tibor.
A bevezetést az indokolja, hogy az ágazatban az országos átlagot meghaladja a feketegazdaság részaránya. Sok kivitelező cég ugyanis a nemzetgazdasági minimálbéren foglalkoztatja dolgozóit, és mellette zsebbe fizet bért, s ezzel a kevesebb járulékfizetés következtében versenyelőnyhöz jut a legálisan foglalkoztatókkal szemben - fűzte hozzá Tolnay. Azt is közölte: a szakmai minimálbér intézményének csak akkor van értelme, ha bevezetése után 1-2 hónappal a gazdasági miniszter országosan az egész szakmára kiterjeszti, hogy ne legyenek előnyben az érdekképviseleteken kívül működő építőipari cégek.
A nyolc építőipari érdekképviselet május 18-án megállapodást írt alá az építésügyet felügyelő Kolber István regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszterrel. Ebben egyebek mellett rögzítették, hogy a szakmai bértarifa és minimálbér ügyében szeptember 15-ig lezárul az érintett minisztériumok és szakmai szervezetek közötti egyeztetés, majd várhatóan november 9-én kerül a kormány elé, hogy a jövő év elején be lehessen vezetni. Tolnay Tibor kifogásolta, hogy a közbeszerzési törvény folyamatban lévő szigorító módosítása szerint ha az ajánlattevő az érték 10 százalékát meghaladó mértékben igénybe veendő alvállalkozót megnevezi, akkor a kivitelezési szerződést csak azzal kötheti meg, másrészt az alvállalkozó további alvállalkozókat nem vehet igénybe. Szerinte ez életszerűtlen, mert egyrészt a fővállalkozó kezét megkötné az alvállalkozóval folyó pénzügyi tárgyalásokon, másrészt az alvállalkozók is több munkát végeznek egy időben, és abban az esetben, ha menedzsmentjük alkalmas ugyan a feladat ellátására, de kevés a dolgozójuk, nem bízhatják a fizikai kivitelezést egy másik cégre.
Csorvásy József, az Építő Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezeteinek Szövetsége (ÉFÉDSZSZ) elnöke kifejtette, hogy bár a szakszervezet érdekelt a rendezett munkaügyi viszonyokban, de a kormánnyal kötött megállapodás veszélye, hogy sok, eddig feketén foglalkoztató cég mehet tönkre, várható a kivitelezői árak emelkedése, és az emelkedő bér és járulékfizetési kötelezettség
miatt jelentős számú építőipari munkást küldhetnek el, ami növelheti a munkanélküliek számát. A kormánnyal megkötött megállapodást az ÉVOSZ-on kívül aláírta, az Építési és Építésügyi Szakmai Testület, a Magyar Lakásépítők Országos Szövetsége, a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetsége, az ÉFÉDSZSZ, az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság, a Magyar Mérnöki illetve az Építész Kamara.
A bevezetést az indokolja, hogy az ágazatban az országos átlagot meghaladja a feketegazdaság részaránya. Sok kivitelező cég ugyanis a nemzetgazdasági minimálbéren foglalkoztatja dolgozóit, és mellette zsebbe fizet bért, s ezzel a kevesebb járulékfizetés következtében versenyelőnyhöz jut a legálisan foglalkoztatókkal szemben - fűzte hozzá Tolnay. Azt is közölte: a szakmai minimálbér intézményének csak akkor van értelme, ha bevezetése után 1-2 hónappal a gazdasági miniszter országosan az egész szakmára kiterjeszti, hogy ne legyenek előnyben az érdekképviseleteken kívül működő építőipari cégek.
A nyolc építőipari érdekképviselet május 18-án megállapodást írt alá az építésügyet felügyelő Kolber István regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszterrel. Ebben egyebek mellett rögzítették, hogy a szakmai bértarifa és minimálbér ügyében szeptember 15-ig lezárul az érintett minisztériumok és szakmai szervezetek közötti egyeztetés, majd várhatóan november 9-én kerül a kormány elé, hogy a jövő év elején be lehessen vezetni. Tolnay Tibor kifogásolta, hogy a közbeszerzési törvény folyamatban lévő szigorító módosítása szerint ha az ajánlattevő az érték 10 százalékát meghaladó mértékben igénybe veendő alvállalkozót megnevezi, akkor a kivitelezési szerződést csak azzal kötheti meg, másrészt az alvállalkozó további alvállalkozókat nem vehet igénybe. Szerinte ez életszerűtlen, mert egyrészt a fővállalkozó kezét megkötné az alvállalkozóval folyó pénzügyi tárgyalásokon, másrészt az alvállalkozók is több munkát végeznek egy időben, és abban az esetben, ha menedzsmentjük alkalmas ugyan a feladat ellátására, de kevés a dolgozójuk, nem bízhatják a fizikai kivitelezést egy másik cégre.
Csorvásy József, az Építő Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezeteinek Szövetsége (ÉFÉDSZSZ) elnöke kifejtette, hogy bár a szakszervezet érdekelt a rendezett munkaügyi viszonyokban, de a kormánnyal kötött megállapodás veszélye, hogy sok, eddig feketén foglalkoztató cég mehet tönkre, várható a kivitelezői árak emelkedése, és az emelkedő bér és járulékfizetési kötelezettség
miatt jelentős számú építőipari munkást küldhetnek el, ami növelheti a munkanélküliek számát. A kormánnyal megkötött megállapodást az ÉVOSZ-on kívül aláírta, az Építési és Építésügyi Szakmai Testület, a Magyar Lakásépítők Országos Szövetsége, a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetsége, az ÉFÉDSZSZ, az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság, a Magyar Mérnöki illetve az Építész Kamara.