Nem változott a munkanélküliség az euróövezetben és az EU-ban

Európai munkahely. Az üzleti bizalom javul, a fizetések nem © AP

Az egész EU-ban májushoz képest ugyancsak változatlan, 8,8 százalékos maradt az átlagos munkanélküliség júniusban. Áprilisban az egész EU-ban is magasabb, 8,9 százalékos volt az átlagos arány. Az EU-statisztikai hivatala Magyarországról 6,3 százalékot tart nyilván júniusra, májusra és előtte áprilisra egyaránt.

Miközben az üzleti bizalmi mutatók általában javulnak az euróövezetben, főleg az exportkilátások miatt, a fogyasztói bizalom továbbra is a gazdasági növekedés erős lassulását valószínűsíti. Az euróöövezet idei gazdasági növekedésére az EU legutóbb 1,3 százalékos jóslatot tett, a tavaszi 1,6 százalékos és az év eleji 2 százalékos előrejelzés helyett. Az euróövezetben az első negyedévben 0,5 százalékos volt a GDP-növekedés a tavalyi utolsó negyedhez képest, és 1,4 százalékos a tavalyi első negyedhez képest, közölték az EU statisztikai hivatalában három hete harmadik becslésként.

A lassulás folyamatos: az euróövezetben a tavalyi második negyedben 2,1 százalékos, a harmadik negyedben 1,8 százalékos, az utolsó negyedben 1,5 százalékos volt a GDP-növekedés, rendre az egy évvel azelőttihez képest. Az egész EU-ban az első negyedévben 1,6 százalékos volt a GDP-növekedés az egy évvel azelőttihez képest. A tavalyi második negyedben 2,5 százalékos, a harmadik negyedben 2,2 százalékos, az utolsó negyedben 1,9 százalékos GDP-növekedés volt az egész EU-ban az EU statisztikai hivatalának utolsó becslése szerint, rendre az egy évvel korábbihoz képest.

Az euróövezetben és az egész EU-ban a lakossági fogyasztás növekedése 0,3 százalékra, illetve 0,2 százalékra lassult az első negyedben az előző negyedhez képest a tavalyi utolsó negyedévben mért, egyformán 0,6-0,6 százalékos többletről.

A bizalomvesztés egyik fő oka a munkanélküliség, pontosabban a munkanélkülivé válás nagy veszélye, az üzemanyagárak okozta idegességen túl. Egy kedden megjelent felmérés szerint Németországban, a legnagyobb euróövezeti gazdaságban a 18 éven felüli lakosok 4,1 százaléka tervezi, hogy idén a tavalyinál több pénzt költ el fogyasztási cikkekre, utazásra, autóra és vendéglőre, 75,1 százalékuk legföljebb a tavalyit elérő költést tervez, és 19,8 százalékuk törekszik biztosan kevesebb kiadásra. A "nem tudom"-mal válaszolók aránya mindössze 1 százalékos volt.

Különösen az iparban vészes a helyzet. Az euróövezeti feldolgozóipar hétfőn közölt beszerzőmenedzser-mutatója jelezte, hogy a foglalkoztatás 50-ik hónapja csökkent az ágazatban, és júliusban gyorsuló ütemben fogytak a munkahelyek, ami ismét rossz jel a végfogyasztás legnagyobb részét jelentő lakossági fogyasztás szempontjából. A termelői árak is tovább csökkentek az euróövezeti feldolgozóipar átlagában, ugyancsak az értékesítés nehézségeit jelezve, annak ellenére, hogy - főleg az energia múlt havi nagy drágulása miatt - a bekerülési árak emelkedése gyorsult. A vállalatok a csökkenő haszonkulcsok láttán, mivel a nyersanyagon és a fűtőanyagon nem tudnak takarékoskodni, a munkaerőn próbálnak spórolni.