Gyógyszer lehet a rákölő csodagombák hatóanyagából
A Szingapúri Egyetem biológusai megoldották két legendás távol-keleti gombafaj hatóanyagának kivonását, és ezzel jelentősen közelebb hozták a nyugati orvosláshoz a helyben dívó gyógyászati alkalmazásukat.
A sitake gomba szinte minden kínai ételben megtalálható, csak speciális, daganatellenes hatóanyagát nem tudták eddig hatékonyan kivonni. A tűpárnára emlékeztető – és feltehetően az immun rendszerre ható – aranytű gomba viszont sokkal ritkább. A Szingapúri Egyetem (NUS) internetes honlapjáról kiderül, hogy a hagyományos kínai orvostudomány által alkalmazott gombák kutatásával az intézmény több tanszéken is foglalkoznak.
A farönkökön termő, Magyarországon sitake néven ismert gomba közönséges ételnek számít, és többször szerepelt már a hírekben. Az újdonság annyi, hogy a NUS mikrobiológiai tanszékén Mary Ng Mah Lee professzor és csapata az eddig ismert módszereknél százszor hatékonyabb megoldást talált egy bennük található lentinan nevű vegyület kivonására, amelyet a rákos megbetegedések kezelésére használt kemoterápia kiegészítéseként alkalmazzák.
A lentinan daganatcsökkentő hatását állatkísérletekkel is vizsgálták. A hatóanyaggal felkészített egészséges egereknél a beoltott rákos sejtek 95 százalékban nem okoztak rákos daganatot, míg a lentinannal kezelt rákos egereknél a daganatok 80 százalékban zsugorodásnak indultak, vagyis a szer megelőzésre és gyógyításra is alkalmas.
Tiszta lentinan kivonatot eddig csak Japánba készítettek belföldi használatra, és egy injekció ára 150 dollár körül volt. Az új technológia olcsóbbá teszi a készítményt, és szájon át is szedhető lesz. Az egyetem kutatói most gyógyszergyárakkal keresik az együttműködést, hogy a kivonatot először táplálék-kiegészítőként, később – klinikai kísérletek után – gyógyszerként forgalomba hozhassák.
Az aranytű gombát Chua Kaw Yan professzor csapata kutatta, és a szingapúri genom intézettel közösen azonosította a gombában található immun-modulátor fehérjéket és azok gén-kódjait. Az aranytű gomba hatóanyagai az immunsejteket különféle citokin vegyületek termelésére serkentik, amelyek a szervezetben az immunfunkciókat szabályozzák. A kutatók a legfontosabb vegyületet szabadalmaztatták, s már az állatkísérletek is elkezdődtek a hatóanyag gyógyszerré fejlesztése érdekében.