Magára maradt az azonnali békét – leginkább ukrán kapitulációt – sürgető Orbán Viktor. Nem kapott szerepet a legújabb európai misszióban, és egy ideje nem fogadták Moszkvában, Washingtonban vagy éppen a Vatikánban, hogy a közvetítő pózában tetszeleghessen. Közben a kezdeményező szerepéért komoly harc alakult ki az európai hatalmak támogatását élvező ukránok és a Kijevet a leghatározottabban támogató EU-tagállamok ultimátumával szembesülő oroszok között, Donald Trump pedig egyre idegesebb. A korábban „egy nap alatt” békét ígérő amerikai elnök a hírek szerint frusztrált, amiért nem történt érdemi haladás a fegyvernyugvás felé, és már dereng neki, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnöknek ehhez köze lehet. És úgy tűnik, az új pápát, XIV. Leót is jobban érdekli elődjénél, hogy melyik felet terheli a felelősség a háború kirobbanásáért.
A legnagyobb változás azonban a Fehér Házban történt. Trumpról – legalábbis az utóbbi napok eseményeit figyelve – az derült ki, hogy nem Ukrajna kapitulációját akarja, hanem a béke vagy legalábbis egy tartós tűzszünet megteremtését. „Az amerikai elnök nem politikát, hanem eszközt váltott. Ukrajnában ugyanis már elérte azt, amit akart: Kijev beleegyezett a harmincnapos tűzszünetbe, kész a közvetlen tárgyalásokra, és aláírta az USA-val a Trump által követelt ásványianyag-megállapodást. Most Oroszország következik, az elnök az eddigi diplomáciai lépések helyett nyomást gyakorol Vlagyimir Putyinra” – mondja a HVG-nek az éppen Kijevben tartózkodó Jarábik Balázs Ukrajna-szakértő.
Szerinte ugyanakkor az is igaz, hogy Washingtonnak nincs annyi ütőkártyája Moszkva kényszerítésére, mint Volodimir Zelenszkij ukrán államfő „meggyőzésére”. Az viszont látszik, hogy már Oroszország is nagyobb készséget mutat a kompromisszumra, mint korábban. „Csökken a fő orosz exportcikk, a kőolaj ára, mostanra egyértelművé vált, hogy noha a csatatereken változatlanul az oroszok kezében van a kezdeményezés, az ukrán hadsereg belátható időn belül nem fog összeomlani. Putyinék abban is érdekeltek, hogy ismét javulni kezdjenek az orosz–amerikai kapcsolatok. Putyin célja úgy folytatni a háborút, hogy közben ne idegenítse el magától Trumpot” – értékel Jarábik.
A telefonon kihangosított Trumpot hallgatja Starmer brit kormányfő, Zelenszkij ukrán és Macron francia államfő, Tusk lengyel miniszterelnök és Merz német kancellár a kijevi elnöki palotában
AFP / Ludovic Marin
Moszkvai forrásai szerint az orosz elnök el akarta fogadni az egy hónapos tűzszünetre vonatkozó javaslatot, csak azért döntött másként, mert a Kijevben tartózkodó német, brit, lengyel kormányfő és francia elnök ezt ultimátumban követelte. A szakértő arra számít, hogy béke ugyan nem lesz, de csökkenni fog a harcok intenzitása. Az utóbbi napok eseményei is arra utalnak, hogy Putyin taktikázik.
