3G mobilszolgáltatások Magyarországon

4 perc

2005.07.21. 11:30

Hazánkban a három mobilszolgáltató közül kettő már teszteli egyelőre alacsony lefedettséget kínáló 3G-s hálózatát. A HVG is tesztelte őket: videotelefonált, internetezett az újfajta készülékekkel - és érdeklődött a jövőbeli lehetőségekről.

Nehéz dolog a fürdőruha-vásárlás, különösen, ha a megajándékozandó hölgy távol van tőlünk. De segít a gondon a mobil videotelefon. Bemutathatjuk a bolt szinte teljes választékát, s a kedves rokon élő adásban kiválaszthatja, melyik szín és minta a szíve vágya. Ezzel a példával érzékeltette a HVG kérdésére a harmadik generációs (3G) mobilok egyik vonzónak tűnő alkalmazását Bőthe Csaba, a T-Mobile Magyarország ügyvezető igazgatója.

Talán nem véletlenül. A videotelefonálás gyakorlatilag az egyetlen igazi újdonsága a kísérleti stádiumban immár Budapesten is a levegőben lévő 3G mobilozásnak. A többi szolgáltatást igénybe venni - e-mailezni, úgy-ahogy tévét nézni, egyszerűbb internetes oldalakat elérni és persze mms-t, azaz mozgóképes és hangos üzenetet küldeni - az eddigi maroktelefonokkal is lehet, legfeljebb lassabban.

A HVG által is kipróbált készüléken videotelefonáláskor nagyjából 3,5x2,5 centis, többnyire élvezhető, bár időnként kockákra széteső mozgóképet látunk beszélgetőpartnerünkről - vagy bármiről, amit a környezetéből éppen megmutat nekünk. Ez egyelőre nem az a lehengerlő alkalmazás (a szakmában közkeletű angol nevén: killer application), amelynek révén rohamléptekkel terjedhetne az újdonság. Már csak az ára miatt sem. A magyar piacon az egyik első 3G-telefon 150 ezer forint körüli áron kapható (igaz, egyik-másik 2G csúcsmodell is majdnem ennyit kóstál), és a T-Mobile még kétéves hűségnyilatkozattal is csak 50 ezret enged ebből az árból. És persze a készülékgyártók is addig szeretnének kaszálni, amíg lehet. A 3G készülékek ára ugyanis - mondja a Vodafone előrejelzése - gyorsan közelít majd eddigi társaikéhoz.

A videotelefonálás tarifáiról egyelőre egyik szolgáltató sem árul el részleteket, de bevezető kedvezményeket helyeznek kilátásba, és azt engedik sejteni, hogy az erős piaci verseny miatt a videotelefonálás "nem lépheti túl jelentős mértékben", "nem haladhatja meg sokszorosan" a beszédhívások díját. Azt sem lehet még tudni, mennyibe fog kerülni az akár robogó vonaton vagy autóban is működő mobilos tévénézés - amely a parányi kijelzőn ma még mérsékelt élvezetet nyújt, bár akadhatnak olyanok, akiknek ez is megfelel, csak ne maradjanak le kedvenc sorozatukról vagy az esti híradóról. A dolog vonzereje tovább nőhet, ha a parányi képernyőkre komponált külön tévéadások indulnak, és ha a nagyobb sávszélesség révén a mozgókép nem lesz olyan szaggatott, széteső, mint ma. A gyorsítást a T-Mobile például fél-egy éven belül ígéri, mégpedig a mostani vezetékes internetkapcsolattal, az ADSL-lel összemérhető 1 megabit per másodpercre. Meglehet, hogy a mobiltelefonos képközvetítést így sem annyira privát passzióból, mint inkább üzleti célokra használják majd. Szóba jöhetnek a biztonsági berendezésekhez, riasztókhoz kapcsolt vezeték nélküli kamerák, a tévétársaságok pedig máris érdeklődnek, hogyan közvetíthetnek egyes helyszínekről anélkül, hogy stábot kellene odaküldeni.

Előbb-utóbb pénzt fialhatnak a letöltések is. A nem beszédhívásos szolgáltatások - köztük a csengőhangok, háttérképek - világszerte már ma is a szolgáltatók bevételének 10-20 százalékát teszik ki. A 3G lehetővé teszi majd zeneszámok, videoklipek beszerzését is. Mint Bőthe Csaba elmondta, a T-Mobile a zenepiac olyan óriásaival is együttműködésre készül, mint a Universal vagy a SonyMusic. És a piacon békésen megférnek kisebb magyar cégek is, mint például a Beato Bt., amely darabonként 500 forintért méri az 1980-as évek magyar reklámfilmjeit.

A szolgáltatók egyébként sem egyetlen alkalmazásra alapozzák reményeiket, elvégre - mint Somlyai Dóra, a Pannon GSM kommunikációs igazgatója a HVG-nek elmondta - "mint minden új szolgáltatásnál, nehéz megjósolni, melyik lesz igazán a felhasználók kedvence. Nem egy-két tartalomelemtől, hanem az egyre szélesebb választéktól várjuk a sikert. A 3G kézbe adja az internetet, az ott elérhető összes tartalommal és szolgáltatással." Nos, az "öszszes tartalom" egyelőre inkább óhaj, mint valóság. Próbálkozásaink közben leginkább az amúgy is mobiltelefonra gyártott weboldalakkal boldogultunk, a többiek közül legfeljebb a tisztán szöveges oldalakkal volt szerencsénk. Hiába elviselhető a sebesség, ha az oldalak végül jócskán lelógnak a minikijelzőről. Nem csoda, hiszen ennek mérete csak 208x176 képpont, szemben a számítógépeknél immár általános 1024x768-as mérettel. Ráadásul egér nélkül, pusztán kurzorbillentyűkkel a navigálás is kényelmetlen. Mint az internet egyik feltalálójaként ismert Tim Berners-Lee idén márciusban kijelentette: a mobilinternet terjedésének legfőbb akadálya az oldalak csöppet sem mobilbarát felépítése.

A maroktelefonos internetezés tehát leginkább akkor élvezhető, ha a mobilszolgáltatók e célra összeállított portáljain át - ilyen a t-zones vagy a Pannon W@P - lépünk ki a világhálóra, hiszen az út innen a mobiltelefonra lebutított oldalakhoz vezet, amelyek között talán nem véletlenül akadnak szép számmal fizetős tartalmak is. Potenciálisan kevésbé költséges sikerélményt hoz, ha a piacvezető Google keresőgép kicsinyített oldaláról indulunk (www.google.com/xhtml), amely ráadásul minden külön kérés nélkül magyarul jelentkezik. Ha például az útközben életfontosságúnak számító "moziműsor" szót pötyögjük be és a "Mobil(Béta)" menüpontot választjuk, akkor több, mobiltelefonon is könnyen kezelhető eligazítóhoz jutunk. E biztonságos terepet elhagyva még kockázatos a szörfölés, legalábbis a mostani sávszélességgel.

De hát a három magyarországi mobilszolgáltató közül a T-Mobile és a Pannon még csak teszteli a 3G-t (utóbbinak nincs is ezt külön ábrázoló lefedettségi térképe), a Vodafone pedig ezt a dodonai választ adta kérdésünkre: "A Vodafone, amely tavaly februárban hét országban indította el 3G-rendszerét, a már működő testvérhálózatok tapasztalatait használja fel a fejlesztésekhez. A magyarországi tesztüzem, illetve a kereskedelmi szolgáltatások megkezdésének időpontja egyelőre nem nyilvános." Mindenesetre a cég 2007-től számít a 3G szélesebb körű hazai elterjedésére.

Kérdés, az elterjedtség később mennyire közelíti majd meg a 100 százalékot. Ami a T-Mobile-t illeti, Bőthe Csaba azt mondja, hogy ez az ügyfelek igényeitől függ: az országnak azokon a részein, amelyeken nem mutatkozik kereslet, talán nem is építik ki a 3G-s hálózatot. Ezeken a vidékeken az odatévedőknek be kell érniük a sokéves GSM-technológia felgyorsítására létrehozott EDGE hálózattal. De az is elképzelhető, hogy - miként a GSM-éra kezdetén - az ország kevéssé ellátott területein csak az egyik szolgáltató varázsol majd kellő 3G-térerőt.

BEDŐ IVÁN