Az USA és Ukrajna megállapodott a nyersanyagokról, amiket nem tudni, mikor termelhetnek ki

Végre kipipálhat valamit Donald Trump amerikai elnök a teendői hosszú listáján. Washingtonban – hónapokig tartó alkudozás után – Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter és Julija Szviridenko ukrán gazdasági miniszter ellátta kézjegyével azt a keretegyezményt, amely alapján létrejön az ukrajnai ásványkincsek jövőbeli kitermelését irányító közös alap. A két aláíró személye jelzi, hogy ezúttal is Trump tranzakcionális külpolitikájáról van szó, aminek az alapja a valamit valamiért elve.

Az 50-50 százalékban tulajdonolt alap elméletben hatalmas vagyon fölött rendelkezhet. Az Ukrajna elleni, három éve tartó orosz agresszió kezdete előtt végzett kutatások szerint az egykori szovjet tagköztársaság területén legalább húszezer olyan lelőhely van – ebből 8700 bizonyítottan hasznosítható –, ahol egyebek mellett

króm, nikkel, grafit, feketeszén, vasérc, lítium, több ritkaföldfém, illetve kőolaj és földgáz rejtőzik a talajban.

Ennek alapján Trump, akinek ígérete ellenére nem sikerült 24 óra alatt lezárnia az orosz–ukrán háborút, és a világ nagyobbik felével folytatott vámháborúban sem áll nyerésre, most végre akár győztesnek is beállíthatja magát. Hiszen – legalábbis az ő narratívája szerint – Kijev immár a föld méhében található kincsek egy részének átengedésével garantálja, hogy fizet az USA által nyújtott katonai és egyéb segítségért.