Aranyrészvények az EU-ban

HVG

Elégedetten állapította meg az Európai Bizottság múlt héten nyilvánosságra hozott jelentése, hogy az utóbbi években lényegesen visszaszorult a tőke szabad áramlását akadályozó, a privatizált vállalatok esetében az államnak a tulajdoni hányadánál jóval tágabb jogokat biztosító aranyrészvények alkalmazásának gyakorlata. Ennek ellenére az EU 25 tagállamából 14-ben az állam mind a mai napig - kisebb, nagyobb mértékben - él ezzel a piac működését torzító, az uniós joggal összeegyeztethetetlen módszerrel. Főként stratégiainak minősített ágazatok - mint az energiaszektor, a távközlés, a pénzügyi szektor - esetében EU-szerte 141 vállalatban tartott meg az állam aranyrészvényt. Míg a régi EU-tagoknál mindössze egynéhány vállalatot "óv" speciális állami védernyő, addig az újonnan csatlakozott kelet-közép-európai országok közül háromnál máig kirívóan magas ez az arány. Csehország 2003 óta közel száz, Lengyelország pedig 24 vállalatban szüntette meg az aranyrészvényt, mégis élen járnak e téren. Magyarország a tavaly márciusban jóváhagyott privatizációs törvényben - időkorlát nélkül - vállalta, hogy 8 vállalat esetében eltörli e jogokat, a fennmaradó 23-nál pedig az aranyrészvényre vonatkozó jogok korlátozását határozta el.