Kimeneti feszültség

A magát a szőlő és a bor városaként hirdető Gyöngyös elveszítheti az egyetlen történelmi pincesorát, repülőterét és iparterületének jelentős részét. Mindent egybevéve előfordulhat, hogy közigazgatási területének 45 százalékának inthet búcsút a Heves megyei város, mert az egyes településrészein - Mátrafüreden, továbbá Kékestetőn, Mátraházán, Sástón, Pipishegyen, valamint Farkasmályon - élő választók így döntöttek. A szavazásra jogosult 859 polgár közül 521-en elmentek voksolni szeptember 25-én, 190 nem ellenében 325-en támogatták, hogy váljanak le a közel 33 ezer lakosú Gyöngyösről (HVG, 2005. október 1.).

A mátrai üdülőterületeken - ellentétben a korábban önállósuló településrészekkel, mint például Berentével (HVG, 1999. március 6.) - nincs olyan ember, aki emlékezne a valaha volt önállóságukra. Éppen ezért a történelmi alap hiányával érvel a gyöngyösi képviselő-testület is amellett, hogy nem teljesültek a községalapítás feltételei. A városatyák ezért kénytelenségből elfogadták ugyan a helyi népszavazás végeredményéről szóló határozatot, ám azt ellenvetéseikkel együtt terjesztik fel lapzártánk után a belügyminiszternek. Ebben azt kérik, hogy Lamperth Mónika ne továbbítsa a köztársasági elnöknek a voksokkal megerősített kezdeményezést (erre akkor van lehetőség, ha hiányoznak a felterjesztés törvényi feltételei).

A szabályok szerint legalább háromszáz lakosú, elkülönülő településrészből, az önkormányzati feladatok ellátására képes új község kétféle módon alakulhat: újonnan vagy a korábbi területegyesítés megszüntetésével. Márpedig ha egy településrész a történelem során már volt önálló, az új község határait a régiek adják. "Muszáj volt a régi térképek szerint kijelölni a határt" - hivatkozott az előírásra Mészáros Péter, a Mátrafüredi Előkészítő Bizottság (MEB) elnöke, aki szerint ezért került az eredetileg mátrafüredi kezdeményezésbe Mátraháza, Kékestető, Sástó, Pipishegy, Farkasmály is (lásd A malmoktól az üdülőkig című írásunkat).

"Éppen itt volt az ideje annak, hogy a saját kezünkbe vegyük a sorsunkat, mivel az elmúlt tíz évben nagyon sok lehetőséget elszalasztott a városvezetés" - mondta a HVG-nek Mészáros. "Balassagyarmaton tudtak libegőt, Mogyoródon pedig élményfürdőt építeni, itt hét éve nem képesek befejezni a fürdő felújítását" - érzékeltette az egyébként környezetvédelemben és épületgépészetben utazó vállalkozó, miért is terhes számukra az együttélés. A fürediek többsége az idegenforgalomból él, s szerintük mivel a Mátrában nem fejlesztenek, nem jönnek ide a vendégek, s emiatt zárnak be a szállók. Legutóbb például az Ózon és a Bérc - érvelt Mészáros (az előbbi valóban bezárta kapuit, ám a Bérc csak tulajdonost vált).

A teljes önállóság a 2002-es önkormányzati választások után lett a mátraiak célja. Történt ugyanis, hogy Gyöngyös város (kormánypárti) vezetése felrúgta az addigi szokásjogot, és nem a megszerzett szavazatok alapján nevezte meg az egyébként hatáskörrel és jogosítvánnyal nem rendelkező mátrafüredi részönkormányzat tagjait, hanem saját belátása szerint válogatva. Az önállósodási akció aztán a 2003. április 7-ei falugyűlésen vált hivatalossá.

A farkasmályi pincesoron dolgozók közül többen nem is tudnak az elszakadási tervről, ráadásul nem is értik, hogyan válhatna el Farkasmály Gyöngyöstől: annyira egybetartoznak, hogy e pincékben vészelték át a városiak a második világháborút. Az ötletért egyébként Mátrafüreden sem rajong mindenki: egy idős férfi ingerülten bökte ki, hogy nem kellett volna igennel szavazni, szerinte azok akarnak csak elszakadni, akiknek nincs rendes munkájuk, mert azt remélik, az önállóság nekik is hoz majd pénzt. A középkorúak viszont biztosak abban, hogy meg kell próbálniuk egyedül, mert annál, ahogy ma bánnak velük Gyöngyösön, csak jobb lehet. Ha például el lehetne érni, hogy egy füredi házat át lehessen minősíteni üdülőből lakóházzá, már megérné az elválás, mondták.

"Kékestetőn megújult a sípálya, s a rendezési terv elfogadása után épülhet az új felvonó, Sástón pedig bobpálya lesz" - sorolta Hiesz György, Gyöngyös MSZP-s polgármestere, hogy már most is milyen nagyszabású turisztikai fejlesztések indultak a Mátrában az önkormányzat közreműködésével és magántőke bevonásával. A város vezetése - amely mögé egységesen felsorakozik a teljes képviselő-testület pártállástól függetlenül - egyébként hallani sem akar a szakításról s így a közigazgatási terület majdnem felének elvesztéséről. Mátrafüredet soha nem egyesítették Gyöngyössel, meg nem történt településegyesítést pedig nem lehet megszüntetni - érvel a polgármester. Megalapozatlannak tartja az előkészítő bizottság költségvetési tervezetét is, mivel abban például iparűzési adóval is számolnak, holott az 2008-ban megszűnik. A mátrafürediek által javasolt közigazgatási határt pedig már csak azért sem fogadják el, mert a leválás aránytalanul nagy hátrányt jelentene Gyöngyös város működőképességére, veszélyeztetné az önkormányzati alapfeladatok ellátását is, ezt pedig tiltja az önkormányzati törvény. Területarányosan ugyanis a vagyonnak csaknem a felét kapnák meg az elszakadók, miközben az adósságállományból - lakosságarányosan - csak 3 százalék kerülne át hozzájuk. A polgármester egyébként még tavaly az Alkotmánybírósághoz fordult, mivel szerinte a jogbiztonság kerül veszélybe azáltal, hogy nincs megfelelően szabályozva a községalapítás módja. A leválást elszenvedő önkormányzatnak a jogorvoslathoz való joga sérül azáltal, hogy nem fellebbezhet a belügyminiszter - számára kedvezőtlen - döntése ellen.

Arról persze Hiesz szerint is lehetne szó, hogy a szűk Mátrafüred, úgymond táblától tábláig, önállósodjon. A polgármester számításai szerint így évi 140 millió forintja lenne az új községnek, miközben csak az óvoda és az iskola fenntartása 101 millió forintba kerül. Érzelmileg megérti ugyan a mátrafüredieket, de úgy véli, a térségnek csak együtt van esélye a fejlődésre. Ebben egyetértenek vele a képviselő-testület mátrafüredi tagjai is. Matus Miklós szerint például a különválás mindkét félnek csak rosszat hoz.

Kétséges, a belügyminiszter mikor foglalkozik majd az elszakadás ügyével. Szakértők szerint valószínűleg csak 2007-ben kerülhet a köztársasági elnök elé a kezdeményezés, s így legkorábban 2010-ben választhat magának képviselő-testületet Mátrafüred. Vagyis a következő öt évben még mindenképpen együtt kellene élnie Gyöngyössel.

PÁLMAI ERIKA