Csak a legellenségesebb országok kémeivel szokás úgy elbánni, ahogy most Ukrajna tette a magyar ügynökökkel

Jó legyél, ne rosszalkodjál!” – ezzel a felszólítással köszöntek el a magyar szolgálat emberei a beszervezett ukrajnai magyar férfitól annak a hétperces videónak egy részletében, amit az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) hozott nyilvánosságra, miután elfogták az – állításuk szerint – ottani magyar kémhálózat két emberét. A lekapcsolt, majd prezentált és megnevezett férfi és nő az ukrán haderő veteránjai voltak. A konzulátuson magyar állampolgárságért folyamodó férfit a vád szerint még 2021-ben szervezték be a magyar szolgálatok, anyagi juttatásért cserébe, majd tavaly ősszel aktiválták. Az SZBU nyilvánosságra hozott jelentése szerint a Nyugat-Ukrajnában feketén kapható fegyvereket, a helyi magyar lakosságot, valamint ukrán katonai és rendészeti képességeket, eszközparkot, készenlétet és objektumokat kellett vizsgálnia.

A múlt héten tehát mindenki betekintést nyerhetett a magyar és ukrán nemzetbiztonsági szolgálatok közti csatározásba, ami a két letartóztatással szintet lépett: kikerült a nyilvánosság elé. Az eset pikantériája ugyanis nem a történtek súlyában van, hanem abban, hogy mindez ország-világ szeme láttára történik. A szerveknek nem csupán lehetőségük van külföldi hírszerzést végezni, a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995-ös törvény ezt kifejezetten feladatukul is szabja. A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnak (KNBSZ) a jogszabály azt írja elő, hogy „megszerezze, elemezze és továbbítsa a kormányzati döntésekhez szükséges, a külföldi eredetű, a biztonságpolitika katonai elemét érintő katonapolitikai, hadiipari és katonai információkat”.

Az nem derült ki a híradásokból, hogy mely magyar szerv volt felelős a fedett műveletért. Illetékessége a polgári hírszerzésnek, az Információs Hivatalnak (IH) is van, ám a katonai érintettség miatt a KNBSZ vihette az ügyet – mondták a HVG nemzetbiztonsági szolgálatok működésére rálátó forrásai.