Bush bajai

Megingott George W. Bush amerikai elnök republikánus hátországa, miután egy CIA-ügynök nevének kiszivárogtatása ügyében vád alá helyezték alelnöke, Dick Cheney bizalmasát és stábfőnökét, Lewis Libbyt, aki nyomban lemondott, Bush fő stratégája, Karl Rove ellen pedig vizsgálat folyt. A januárban második mandátumára beiktatott Bush politikai lendülete már az év derekán megtört, a Katrina hurrikán után újabb csapás volt számára, hogy szeptemberben a képviselőházi, illetve a szenátusi republikánus többség vezetője, Tom DeLay, illetve Bill Frist ellen is eljárás indult kampányfinanszírozási törvénysértés, illetve bennfentes kereskedelem gyanúja miatt. A kormány év eleji átalakításakor Bush volt nemzetbiztonsági főtanácsadóját, Condoleezza Rice-t állította a külügyi tárca élére, ám a neokonzervatív John Bolton volt külügyminiszter-helyettest csak a szenátus megkerülésével sikerült ENSZ-nagykövetté kineveznie. Az iraki háború következményeinek politikai árát fizető Bush népszerűsége külföldön is megkopott, februárban Európában, októberben Latin-Amerikában, novemberben pedig Ázsiában tett csekély sikerű körutat. December elején pedig Rice külügyminiszter utazott Európába, hogy megkísérelje elsimítani a terrorizmusellenes küzdelem jegyében létrehozott titkos börtönök és CIA-repülőgépeken utaztatott foglyok keltette diplomáciai botrányt.