Szabó István évfolyamtársai kérésére vállalta a besúgást

1 perc

2006.01.27. 06:22

Az állambiztonsági munkával megmentette egy forradalmár életét - így reagál a pénteki Népszabadságban Szabó István Oscar-díjas filmrendező az Élet és Irodalom írására, amely feltárta ügynökmúltját.

© Benkő Imre
"Hálás vagyok a sorsnak, és utólag büszke lehetek a történtekre. Életem legbátrabb, legvakmerőbb cselekedete volt az állambiztonsági munka. Hiszen ezzel mentettük meg egyik évfolyamtársunkat az 1956-os forradalom után a leleplezéstől és a biztos akasztástól" – fogalmazott a rendező a napilapnak.

Szabó István azt mondta, két évfolyamtársa kérésére vállalta a feladatot, azért, hogy egy társuk – aki fegyveresen részt vett a Köztársaság téri pártház elfoglalásában – alibije is hiteles legyen. "Ezért összevissza mondtam mindent, ami elterelte a figyelmet arról, akit védenünk kellett. A történet dokumentálható eredeti '56-os híradófelvételeken"– nyilatkozta Szabó István.

A hvg.hu Ügynökdossziéja
Ha sok mindent tudni szeretne az állambiztonsági szolgálatok tevékenységéről, böngéssze a hvg.hu Ügynökdossziéját!
A rendező örül annak, hogy végre elmondhatja (talán filmen is) a történetét; "gyógyszer lesz sokaknak, és világosabb képet mutat az 1957-től 1960-ig terjedő időszakról".

Gervai András filmtörténésznek, -kritikusnak az Élet és Irodalom eheti számában közölt írásából derült ki, hogy a filmrendező fiatalon titkosügynök volt "Képesi Endre" fedőnéven. A kutató szerint a 19 éves korában beszervezett ügynök a III/III-as csoportfőnökség jogelődjének, a II/5-ös, a belső reakció elhárítását végző osztálynak jelentett néhány éven át a Színház- és Filmművészeti Főiskola később híressé vált hallgatóiról és tanárairól.