A kimerülő erőforrásoktól jutott el a megújulókig, a halgazdaságoktól a teljes bioszféráig Sir Partha Dasgupta cambridge-i közgazdász, akinek 2021-es jelentését mérföldkőnek tekintik a közgazdaságtan és a természet kapcsolatának újragondolásában: közgazdásznyelven magyarázta el az ökológiai válságot. A professzor azt mondja, a kormányok nyitottak a természet védelmére, de nem tudnak mit kezdeni vele, mert nem ismerik a természeti tőke gazdaságtanát. Budapesten beszélgettünk vele.
A GDP félrevisz minket a gazdaság fejlettségének mérése során, mert nem számol egy nagyon fontos összetevővel, a természeti tőkével – állítja Sir Partha Dasgupta a Cambridge-i Egyetem közgazdász professzora, aki a kimerülő erőforrások kutatása felől indulva jutott el az egyes megújuló erőforrásokon keresztül a teljes földi bioszféra gazdasági szerepének kivesézéséig.
2021-es, a brit kormány felkérésére készített jelentésében közgazdasági fogalmakkal világít rá az ökológiai válságra. A termelt tőke és a szellemi tőke – aminek gyarapodását mérjük, ennél fogva jelenleg elsődleges cél, és az elmúlt évtizedekben páratlan mértékben növekedett –, mellé behozza a természeti tőkét is – amit nem csak nem szabadna a végletekig (ki)használni, amint jelenleg zajlik, hanem felelős vagyonkezelőként gondozni.
Ehhez a 2021-es jelentés megállapításai szerint
Kedvenc metaforája a bioszféra gazdasági értelmezéséhez a halgazdaság. Az egy tó, amely értékes halfajnak ad otthont. A halaknak van egy bizonyos populációja, és bizonyos szaporodási rátája, amely pozitív. Ennélfogva profitot hoz: a többletet le lehet halászni, meg lehet enni. A tóban állandó a tápanyagmennyiség, de nem végtelen, ennél fogva a halpopuláció növekedése véges, ha túl nagyra nő, már nem jut elég tápanyag, így a számuk növekedése megáll, sőt bizonyos méret felett csökkenni kezd. Viszont be lehet fektetni – több tápanyagot adni, biztosítani az optimális körülményeket a gyarapodáshoz –, de ennek is vannak korlátai. A bioszféra a makroökonómiában pedig ilyen, de vegyesen teljesítő – hol termékenyebb, hol terméketlenebb területen fekvő, túlhalászott vagy jól kezelt – halgazdaságok sokasága. Mindez alapján végzi el számításait, amik azt mutatják: miközben a termelt és szellemi tőke gyarapodik a természeti tőke jelentősen csökken.
A professzor a közelmúltban Budapesten, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen tartott előadást abból az alkalomból, hogy 2021-es jelentése magyarul is megjelent a PPKE Teremtésvédelmi Intézetének gondozásában, A biodiverzitás gazdaságtana címen. Az előadásról szóló beszámolót itt találja. Partha Dasguptával utána készült rövid interjú.
Nyolc nap leforgása alatt elajándékoztak, majd eladtak egy jelenleg 300-400 millió forintot érő telket Budapest XII. kerületében – mindezt úgy, hogy a tulajdonos erről semmit sem tudott. Azóta egy konténer is megjelent a területen, a csalás áldozata pedig nem tehetne semmit egy esetleges építkezés ellen sem, mert jogilag már nem az övé a telek. A HVG információi szerint egyre több a hasonló ügy.
A miniszter szerint nem a MÁV munkatársain múlt, hogy nem tudtak előbb segítséget nyújtani a bajba került utasoknak.
Talán mindenki halott már Bugyiról és Taktaharkányról, ám ezeken kívül is rengeteg érdekes nevű település van Magyarországon. Játsszon velünk!
A viharkároknak mintegy 10-12 százalékát okozzák fakidőlések, ágtörések.
Az oroszok MS001 drónja már nem koordinátákkal dolgozik a csapás előtt, hanem maga választja ki a célpontokat.
