Mondhatják, hogy fontos a természet, de nem tudják beépíteni a közgazdaságtanba – interjú Partha Dasguptával

A kimerülő erőforrásoktól jutott el a megújulókig, a halgazdaságoktól a teljes bioszféráig Sir Partha Dasgupta cambridge-i közgazdász, akinek 2021-es jelentését mérföldkőnek tekintik a közgazdaságtan és a természet kapcsolatának újragondolásában: közgazdásznyelven magyarázta el az ökológiai válságot. A professzor azt mondja, a kormányok nyitottak a természet védelmére, de nem tudnak mit kezdeni vele, mert nem ismerik a természeti tőke gazdaságtanát. Budapesten beszélgettünk vele.

Mondhatják, hogy fontos a természet, de nem tudják beépíteni a közgazdaságtanba – interjú Partha Dasguptával

A GDP félrevisz minket a gazdaság fejlettségének mérése során, mert nem számol egy nagyon fontos összetevővel, a természeti tőkével – állítja Sir Partha Dasgupta a Cambridge-i Egyetem közgazdász professzora, aki a kimerülő erőforrások kutatása felől indulva jutott el az egyes megújuló erőforrásokon keresztül a teljes földi bioszféra gazdasági szerepének kivesézéséig. 

2021-es, a brit kormány felkérésére készített jelentésében közgazdasági fogalmakkal világít rá az ökológiai válságra. A termelt tőke és a szellemi tőke – aminek gyarapodását mérjük, ennél fogva jelenleg elsődleges cél, és az elmúlt évtizedekben páratlan mértékben növekedett –, mellé behozza a természeti tőkét is – amit nem csak nem szabadna a végletekig (ki)használni, amint jelenleg zajlik, hanem felelős vagyonkezelőként gondozni. 

Ehhez a 2021-es jelentés megállapításai szerint

  • vissza kellene vennünk saját igényeinkből – a jelenlegi életszínvonal fenntartásához 1,7 földre van szükség; 
  • növelni a természeti területek, a biológiai sokféleség védelmét, a befektetéseket a természetalapú megoldásokba; 
  • nem a GDP alapján kellene mérnünk a gazdasági teljesítményt, hanem beleszámolni a természeti tőkét, vagyis az „inkluzív jólétet” mérni; 
  • mindehhez alaposabban és pontosabban kell nyomon követnünk a természeti tőke állapotát; 
  • újragondolni a globális pénzügyi rendszert, amely jelenleg sokkal nagyobb összegekkel támogatja a természetpusztító beruházásokat, mint a természet megóvását;
  • mindez persze nem várható el a piactól magától, ezért plusz forrásokat kell bevonni a védelemre: fizetnünk kellene a természeti erőforrások használatáért; 
  • emellett olyanná kellene alakítani a döntési rendszert, ahol minden irányban áramlanak az információk; 
  • és elő kell segíteni a környezeti nevelést, idősebb korban is, hogy legyen élő kapcsolatunk, ami alapján jobban számon kérhetjük az ezzel kapcsolatos politikai döntéseket.

Ki kellene törnünk a GDP mágikus köréből, de túlságosan is rabjai vagyunk

Nem jól mutatja a GDP az emberiség fejlődését, mert nem számol egy nagyon fontos összetevővel, amit nem kezelhetünk korlátlanul kiaknázható erőforrásként. Pedig már akkorák az igényeink, és olyan ütemben használjuk ki a természetet, hogy az egyre inkább a kárára válik. Mintha minden halat kihalászna a tóból a helyi halgazdaság.

Kedvenc metaforája a bioszféra gazdasági értelmezéséhez a halgazdaság. Az egy tó, amely értékes halfajnak ad otthont. A halaknak van egy bizonyos populációja, és bizonyos szaporodási rátája, amely pozitív. Ennélfogva profitot hoz: a többletet le lehet halászni, meg lehet enni. A tóban állandó a tápanyagmennyiség, de nem végtelen, ennél fogva a halpopuláció növekedése véges, ha túl nagyra nő, már nem jut elég tápanyag, így a számuk növekedése megáll, sőt bizonyos méret felett csökkenni kezd. Viszont be lehet fektetni – több tápanyagot adni, biztosítani az optimális körülményeket a gyarapodáshoz –, de ennek is vannak korlátai. A bioszféra a makroökonómiában pedig ilyen, de vegyesen teljesítő – hol termékenyebb, hol terméketlenebb területen fekvő, túlhalászott vagy jól kezelt – halgazdaságok sokasága. Mindez alapján végzi el számításait, amik azt mutatják: miközben a termelt és szellemi tőke gyarapodik a természeti tőke jelentősen csökken. 

Sir Partha Dasgupta
Reviczky Zsolt

A professzor a közelmúltban Budapesten, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen tartott előadást abból az alkalomból, hogy 2021-es jelentése magyarul is megjelent a PPKE Teremtésvédelmi Intézetének gondozásában, A biodiverzitás gazdaságtana címen.  Az előadásról szóló beszámolót itt találja. Partha Dasguptával utána készült rövid interjú. 

Ilyen egyszerűen lopták el egy nő több száz millió forintot érő budai telkét

Ilyen egyszerűen lopták el egy nő több száz millió forintot érő budai telkét

Nyolc nap leforgása alatt elajándékoztak, majd eladtak egy jelenleg 300-400 millió forintot érő telket Budapest XII. kerületében – mindezt úgy, hogy a tulajdonos erről semmit sem tudott. Azóta egy konténer is megjelent a területen, a csalás áldozata pedig nem tehetne semmit egy esetleges építkezés ellen sem, mert jogilag már nem az övé a telek. A HVG információi szerint egyre több a hasonló ügy.