Fidesz: 193, MSZP: 175, SZDSZ: 18 mandátum

© hvg.hu

A Marketing Centrum február 24. és március 2. között készült felmérése szerint áprilisban a 2002-es rekordnál alacsonyabb részvételi arányra számíthatunk, és egyelőre nem lehet megjósolni, hogy ki szerzi majd meg a várhatóan nagyon szűk kormánytöbbséget. A decemberi felméréshez viszonyítva egyetlen párt támogatottságnál sem észleltünk igazán jelentős változást, de ismét vezet a Fidesz. Ugyanakkor az SZDSZ stabil parlamenti bejutónak látszik, és ez kompenzálja az ellenzéki párt előnyét. Tavaly év vége óta az MDF támogatottsága is erősödött egy kicsit, de a kisebbik ellenzéki párt támogatói körében kisebb a választási elszántság, mint a bejutásra esélyes pártok támogatói körében, így továbbra is az a valószínűbb, hogy nem tudják majd átlépni a parlamenti küszöböt.

© hvg.hu

A Marketing Centrum legutóbbi felmérése a pártok támogatottságáról tavaly decemberben készült, míg a mostani felmérésre március legelején került sor. A két felmérés óta nem történt a becslési bizonytalanságnál nagyobb elmozdulás egyik párt támogatottságánál sem, ugyanakkor a mostani felmérés adatai más választási végeredményt valószínűsítenek, mint a decemberi adatok. Egyfelől most ismét vezet egy kicsivel a Fidesz, másfelől viszont most sokkal biztosabbnak látszik az SZDSZ parlamentbe jutása, mint tavaly év végén, végül most az MDF helyzete sem tűnik reménytelennek, de azért változatlanul a három párti parlament kialakulása a legvalószínűbb.

A választásokat természetesen azok fogják eldönteni, akik élni fognak a szavazati jogukkal. Az viszont egyre biztosabbnak tűnik, hogy április 9-én el fog maradni a részvételi arány a 2002-es rekordtól. A jelen felmérés adatai szerint 64 százalék a részvételi valószínűségek átlaga, azaz a várható részvételi arány. A két nagy párt hívei nagyjából egyformán elszántak: a Fidesz támogatók részvételi valószínűsége 73, az MSZP támogatóké pedig 76 százalék. A kisebb pártok hívei viszont egyelőre kevésbé lelkesek: az SZDSZ támogatók részvételi valószínűsége 67, az MDF támogatóké pedig csak 64 százalék. Ez különösen az MDF számára fájdalmas, hiszen ennek is köszönhetően a választásokon várhatóan résztvevő pártválasztók körében 5 százalék alatt maradt a támogatottságuk.

Az SZDSZ viszont magabiztosan tekinthet a közelgő választásra, legalábbis a bejutást illetően. Abban azonban korántsem lehetnek biztosak, hogy a következő ciklusban is kormánypártként vehetnek majd részt a parlament munkájában. A jelen adatok alapján ugyanis nem lehet „megjósolni” azt, hogy a jelenlegi kormányoldal vagy az ellenzék jut-e majd több mandátumhoz.

© hvg.hu

Pillanatnyilag az tűnik a legvalószínűbbnek, hogy a Fidesz listára a résztvevők 44 százaléka, az MSZP listára 41 százalékuk, az SZDSZ listára 6 százalékuk, az MDF listára 4 százalékuk, az összes többi kis párt listájára pedig együttvéve 5 százalékuk fog voksolni. Ha ezeknek az adatoknak a figyelembevételével mandátumbecsléseket készítünk, akkor a legvalószínűbb eloszlás a következő: Fidesz: 193, MSZP: 175, SZDSZ: 18 mandátum.

E modellezésnél azzal számoltunk, hogy az MDF támogatók nagyobbik része a Fidesz jelöltekre fog voksolni a második fordulóban, míg az SZDSZ támogatók nagy része az MSZP jelölteket fogja támogatni. Azt hogy pontosan mekkora részük, természetesen nem tudjuk pontosan megmondani, már pedig a tényleges végeredmény döntően ezen fog múlni, illetve azon, hogy a kampány hátralévő időszakában miként fog alakulni a pártok támogatottsága. Ha ez utóbbiban nem történik számottevő elmozdulás, akkor csak annyit mondhatunk: bárki is fog nyerni, nagyon szűk lesz az előnye.

A megkérdezettek 23 százaléka keresztkérdések hatására sem nyilatkozott kedvenc pártjáról. Ugyanakkor e bizonytalanként címkézett csoport tagjainak harmada várhatóan el megy voksolni, és ez azt jelenti, hogy a várhatóan voksolók 12 százaléka csak az utolsó pillanatokban fog dönteni arról, hogy végül is kit fog majd támogatni. Abban biztosak lehetünk, hogy e 12 százalék döntései nem fognak drámaian eltérni azokétól, akik megmondják melyik a kedvenc pártjuk. Ugyanakkor a várhatóan szavazó bizonytalanok 23 százaléka inkább azt szeretné, ha maradna a jelenlegi kormánykoalíció, és csak 11 százalékuk szeretné azt, ha a választás után a jelenlegi ellenzék alakítana kormányt. Kétharmaduk persze ebben az alapkérdésben is bizonytalan, és nyílván ez az egyik oka annak is, hogy nincs kedvenc pártjuk. Ezzel együtt mégiscsak azt mondhatjuk, hogy a kormányoldalnak valamivel több tartaléka van a bizonytalanok körében, mint az ellenzéknek.

Marián Béla/Marketing Centrum