Stressz – a kor kórja

Veszélyes, kontrollálhatatlan, megoldhatatlan helyzet, amely a megszokottól eltérő magatartást igényel – így foglalta össze Dr. Gergelyné Busa Ildikó pszichológus azokat a történéseket, amelyek miatt stresszessé válhatnak a mindennapok. Torzul az énkép, csökken a teljesítmény és romlik az életminőség – sorolja a szakember a stressz miatt megváltozott hétköznapok jellemzőit. A szorongás, az álmatlanság és a fóbiák okozta pszichés problémákon túl élettani hatások is vannak. Sokan és sokszor figyelmeztetnek, hogy a stressz miatt kialakuló magas vérnyomás, gyomorprobléma és az immunrendszer gyengülése, a betegségekre így fogékonyabbá váló páciens halálát is okozhatja. A szervezetben csökken az endorfin hormon mennyisége, amely fájdalomcsillapító hatású fehérjevegyület, és felborul a melatonin ciklus is. A melatonin az alvás-ébrenlét ritmusát szabályozza, a természetes fény csökkenésekor fokozódik a termelődése, és így lehetővé teszi a kielégítő pihenést. Az energiaszintért felelős dopamin anyagcseréje is megváltozik, csökken a koncentráció képessége, és rosszkedvű lesz a beteg.

„Temperamentum, neveltetés, mentális egészség, tolerancia egyaránt befolyásolja, hogy ki milyen módon birkózik meg egy számára problémát jelentő helyzettel, konfliktussal” – válaszolja a pszichológus arra a kérdésre, hogyan lehet megküzdeni stresszt okozó élethelyzetekkel. A testmozgás, a megfelelő, támogató társak megtalálása, a reális célok kitűzése egyaránt segíthet megoldani és feldolgozni a problémákat – javasolja a szakember.

Az Amerikai Egyesült Államokban készítettek egy felmérést arról, hogy milyen események viselik meg leginkább az embereket, és okoznak stresszt. Az első helyen a házastárs halála áll, ezt követi a válás, majd a különélés, de a top tízben szerepel a házasságkötés is. A megkérdezettek közül sokan említették még a betegséget, a munkahely elvesztését, a nyugdíjazást. A főnökkel történő vitázás, vagy az alvási, étkezési szokások megváltozása azonban kevésbé billentette ki a válaszadókat.

Félre a szégyenérzettel!

Uniós betegség

Az Európai Bizottság rendelkezésére álló adatok szerint az Unió munkavállalóinak mintegy 28 százaléka munkahelyi stressztől szenved, és a betegállomány igénybevételét is 50-60 százalékában a munkahelyi stressz számlájára lehet írni. A bizottság becslése szerint a probléma legalább évi 20 milliárd eurójába került a 15 tagú Európai Uniónak, figyelembe véve az elveszett munkaórákat és az egészségügyi kiadásokat.

„Minél fiatalabb valaki, annál később hajlandó orvoshoz fordulni a stressz okozta problémák miatt, nem akar tudomást venni a jelzésekről, csak akkor, amikor már nagy a baj”– figyelmeztet Dr. Salamon Ferenc belgyógyász A stressz okozta betegségek visszafordíthatóak, gyógyszeresen jól kezelhetőek, de ennek az az előfeltétele, hogy időben orvoshoz forduljon a beteg, a „kellő pillanatban” – ahogy a szakember fogalmaz. A magas vérnyomás, gyomor és bél panaszok mellett az idegrendszeri, mentális problémák is nehezítik a felépülést, a stressz okozta szexuális zavarokról pedig a legritkább esetben beszélnek a betegek.

„Főként a férfiak szégyellik betegségeiket. Amikor probléma van, akkor orvos helyett pótcselekvésekhez fordulnak. Mértéktelen evéssel, alkohollal, dohányzással próbálják elnyomni testük jelzéseit. Ez a stressz miatt kialakult betegségeken túl további problémákat okoz.” Salamon doktor kiemeli, hogy a rendszerváltást követően egyre többen kezdtek el ilyen problémákkal küzdeni, hiszen még ha fel is ismerték betegségüket, nem fordultak orvoshoz, mert attól tartottak, hogy elveszíthetik munkahelyüket.

Pszicho-neuro-immunológia

Új tudományég, amely az immunrendszer működése és a pszichés folyamatok közötti összefüggést vizsgálja. A kutatók megállapították, hogy a stressz miatt csökken a szervezet védekezőképessége, fokozódik a pszichoszomatikus betegségek kialakulásának valószínűsége, a szervezet kiszolgáltatottabbá válik. Daganatos betegségek, izületi problémák, cukorbetegség alakulhat ki egy tartós, problémákkal terhelt élethelyzetben.

„A stresszt felmentésként kezelik az emberek, amikor egészségtelen életmódjukkal és annak következményeivel szembesítik őket. Azért dohányoznak többet, azért esznek mértéktelenül, és azért nyúlnak az alkoholhoz, mert sok a problémájuk. Valójában azonban az egészséges életmód, a rendszeres sport nem csak fizikailag, de mentálisan is segíthetne. A pótcselekvések miatt azonban további betegségek alakulnak ki” – magyarázza Dr. Matos Lajos kardiológus. A szaknyelv szerint minden minket érő hatás stressz, de van eustressz, vagyis jó stressz, és distressz, amit a hétköznapokban is értük a kifejezés alatt. Előbbi lehet például az anya illata egy kisbabának, míg utóbbi egy megoldhatatlannak tűnő munkahelyi feladat.

Az ötvenes években Angliában a városokban, főként irodában dolgozók betegségének tartották a stresszt, illetve a stressz okozta szervi problémákat, innen is volt a „menedzser betegség” elnevezés. A további vizsgálatok azonban kiderítették, hogy a vidéken élő embereket épp úgy érinti, mint a városiakat, csak ők ritkábban kerülnek kórházba – meséli Matos doktor. „Ma pont a menedzser réteg, a vezető beosztású fiatalok azok, akik ugyan sokszor presztízsből, de odafigyelnek azokra a dolgokra, amelyek megóvhatják az egészségüket. A rendszeres mozgás, az egészséges ételek segíthetnek az amúgy sok problémával és konfliktussal terhelt életben is egészségesnek maradni.”

Munkahelyi stressz

A munkahelyi stressznek leginkább kitett csoportok: ۰ a 28-39 évesek ۰ a fizikai dolgozók ۰ az alacsonyabb iskolai végzettségűek ۰ a vállalatnál régebben dolgozók ۰ a termelés területén foglalkoztatottak ۰ a munkahelyüket elhagyni szándékozók ۰ az e légedetlenek ۰ az egészségi, pszichés és viselkedéses panaszokkal küzdők

A stressz nem okoz betegséget, sokkal inkább felgyorsít egyes folyamatokat vagy a már meglévő kórt súlyosbítja. „Amikor valaki evéssel akarja orvosolni a problémáit, akkor a kialakuló súlyfelesleg, és cukorbetegség miatt fokozódik az érelmeszesedés, ez megnöveli az szívinfarktus vagy agyai érkatasztrófa kockázatát” – magyarázza a kardiológus. A legfontosabb dolog, hogy a beteg azonnal orvoshoz forduljon, ha 10-15 percen keresztül nyomást érez a mellkasában, halálfélelme van, vagy egyensúly- és beszédzavar lép fel, esetleg a végtagok gyengeségét tapasztalja. Az orvosok azt mondják: minden múló perc egy izmot vagy egy eret érhet. Hiszen ha egy órán belül ellátják a beteget, akkor lehet, hogy nem is kap infarktust, és nem halnak el a szívizmok sem.