A közép-európai térségben Ausztria jutott a legtovább az idegenforgalom fenntarthatóvá tétele felé, de Szlovéniában, Horvátországban és Romániában is jó példákat találhatnak azok, akiknek fontos ez a szempont. A tapasztalatok azt mutatják, egyre többen vannak: a felelősségteljes turizmus üzleti szempontok miatt is jó befektetés.
Nyugati szomszédunk igencsak megtapasztalja a fenntarthatóságra áttérés szükségességét: a hegyvidéki térségekben az átlagosnál nagyobb a felmelegedés, s nemcsak a gleccserek húzódnak vissza, hanem csökken a síelésre alkalmas lejtők száma, s évről évre rövidebb a téli szezon. Az ország több módon reagál a változásra: miközben gombamód szaporodnak a helyi kerékpárutak és folyamatosan nő a nem a téli sportokhoz köthető programok választéka, Ausztria határozott lépéseket tesz a klímavédelemért, és figyel a fenntarthatóság szociális vonatkozásaira is. Az ország legnyugatibb szegletében lévő golmi síparadicsomban részben napelemek teremtik elő a felvonókat tápláló áramot, elektromos járműveket használnak a közlekedésre, és a helyi alkalmazottak örömére bevezették a négynapos munkahetet, amivel tovább csökkentették a levegőbe kerülő szén-dioxid mennyiségét is.
Golmban egy év alatt 534 tonna szén-dioxidnak megfelelő mennyiségű, üvegházhatást okozó gáz kibocsátását spórolták meg, és a tervek szerint 2030-ra a 2016-os szezonhoz képest 77 százalékkal fogják vissza a légszennyezést.A szintén a nyugati országrészben található Kaunertalban külön figyelnek arra, hogy a mozgássérültek is élvezhessék a téli sportok örömeit: lehetővé teszik, hogy monosível a kerekesszékesek is veszély nélkül lecsúszhassanak a lejtőkön. A szállodákat is úgy alakították ki, hogy az átlagosnál nagyobb szobákban kényelmesen elférjenek a mozgássérültek.
Az Ausztria középső részén fekvő Stájerországban, Riesneralmban 2020-ban nyitották meg azt az ötmillió eurós beruházással épített és a műhókészítő berendezésekkel összekapcsolt vízerőművet, amely kétszer annyi energiát termel, mint amennyit az egész síparadicsom használ el, a sílifteket és az éttermeket is beszámítva. Ausztriában egyébként a műhókészítéshez már kilencven százalékban megújuló energiát használnak, és a statisztikák szerint a felhasznált vízmennyiség sem veszélyezteti a környezetet: a 47 millió köbméter víz az ausztriai készleteknek mindössze a 0,07 százaléka.
Az osztrákok az ország más térségeire is gondolnak: a vidéki tájak negyven százaléka áll védelem alatt, s az UNESCO által 2000-ben bioszféra-rezervátummá minősített Nagy-Walser-völgyben teljes mértékben érvényesülnek a fenntarthatóság elvei.
A hegyoldalakkal, tavakkal és mezőkkel tarkított területen 180 farmer gazdálkodik – 45 százalékuk organikus termékeket állít elő –, s mintegy száz kisvállalkozás működik. A mezőgazdaság mellett a másik fő bevételi forrás a turizmus: számtalan kialakított ösvény várja a hegymászókat, az idegenvezetők pedig a helyi lakosok közül kerülnek ki.
A felhasznált energia nagy része megújuló forrásokból (napelemekből, biomasszából) származik. A terv az, hogy 2030-ra a völgy teljes mértékben önellátó legyen energiából.
Érkezik a magyar fesztiválkultúra történetét feldolgozó dokumentumfilm. Arról, hogy miért és hogyan rendeződik át manapság a hazai fesztiválpiac és hogy szeretnek-e egyáltalán a fiatalok fesztiválozni és sörözni, a rendezővel, Csizmadia Attilával beszélgettünk.
15–9-re nyertek a mieink.
