A Magyar Rádió rejtegeti, az OSA Archívum ingyen közzétette: 41 évnyi műsor lenyomata
A több mint félmillió gépelt oldalnyi szöveg az Arcanum sajtóadatbázisában is megjelent.
A közép-európai térségben Ausztria jutott a legtovább az idegenforgalom fenntarthatóvá tétele felé, de Szlovéniában, Horvátországban és Romániában is jó példákat találhatnak azok, akiknek fontos ez a szempont. A tapasztalatok azt mutatják, egyre többen vannak: a felelősségteljes turizmus üzleti szempontok miatt is jó befektetés.
Nyugati szomszédunk igencsak megtapasztalja a fenntarthatóságra áttérés szükségességét: a hegyvidéki térségekben az átlagosnál nagyobb a felmelegedés, s nemcsak a gleccserek húzódnak vissza, hanem csökken a síelésre alkalmas lejtők száma, s évről évre rövidebb a téli szezon. Az ország több módon reagál a változásra: miközben gombamód szaporodnak a helyi kerékpárutak és folyamatosan nő a nem a téli sportokhoz köthető programok választéka, Ausztria határozott lépéseket tesz a klímavédelemért, és figyel a fenntarthatóság szociális vonatkozásaira is. Az ország legnyugatibb szegletében lévő golmi síparadicsomban részben napelemek teremtik elő a felvonókat tápláló áramot, elektromos járműveket használnak a közlekedésre, és a helyi alkalmazottak örömére bevezették a négynapos munkahetet, amivel tovább csökkentették a levegőbe kerülő szén-dioxid mennyiségét is.
Golmban egy év alatt 534 tonna szén-dioxidnak megfelelő mennyiségű, üvegházhatást okozó gáz kibocsátását spórolták meg, és a tervek szerint 2030-ra a 2016-os szezonhoz képest 77 százalékkal fogják vissza a légszennyezést.A szintén a nyugati országrészben található Kaunertalban külön figyelnek arra, hogy a mozgássérültek is élvezhessék a téli sportok örömeit: lehetővé teszik, hogy monosível a kerekesszékesek is veszély nélkül lecsúszhassanak a lejtőkön. A szállodákat is úgy alakították ki, hogy az átlagosnál nagyobb szobákban kényelmesen elférjenek a mozgássérültek.
Az Ausztria középső részén fekvő Stájerországban, Riesneralmban 2020-ban nyitották meg azt az ötmillió eurós beruházással épített és a műhókészítő berendezésekkel összekapcsolt vízerőművet, amely kétszer annyi energiát termel, mint amennyit az egész síparadicsom használ el, a sílifteket és az éttermeket is beszámítva. Ausztriában egyébként a műhókészítéshez már kilencven százalékban megújuló energiát használnak, és a statisztikák szerint a felhasznált vízmennyiség sem veszélyezteti a környezetet: a 47 millió köbméter víz az ausztriai készleteknek mindössze a 0,07 százaléka.
Az osztrákok az ország más térségeire is gondolnak: a vidéki tájak negyven százaléka áll védelem alatt, s az UNESCO által 2000-ben bioszféra-rezervátummá minősített Nagy-Walser-völgyben teljes mértékben érvényesülnek a fenntarthatóság elvei.
A hegyoldalakkal, tavakkal és mezőkkel tarkított területen 180 farmer gazdálkodik – 45 százalékuk organikus termékeket állít elő –, s mintegy száz kisvállalkozás működik. A mezőgazdaság mellett a másik fő bevételi forrás a turizmus: számtalan kialakított ösvény várja a hegymászókat, az idegenvezetők pedig a helyi lakosok közül kerülnek ki.
A felhasznált energia nagy része megújuló forrásokból (napelemekből, biomasszából) származik. A terv az, hogy 2030-ra a völgy teljes mértékben önellátó legyen energiából.
A több mint félmillió gépelt oldalnyi szöveg az Arcanum sajtóadatbázisában is megjelent.
Azt nem tudtuk meg, hogy ki, hol és mikor jelenti be az eredményt.
Hideg ételre lehet majd költeni az utalványt, pénzre nem váltható át.
A BKV belső vizsgálatot indított.
Hat kültéri medencét és az Ellipsumot is megnyitják a szezonra.
A létesítmény egyelőre arra vár, hogy újra kinyithassanak.