„Más mocskát takarítani szörnyű érzés volt” – jól hangzik, de bitang nehéz magyarként boldogulni a világ egyik legjobb országában

11 perc

2025.05.28. 17:30

2025.05.28. 18:05

Gyönyörű tájak, tiszta levegő, béke és magas fizetések. Nemcsak Európában, de az egész világon Svájcban a legjobb az emberek életminősége egy friss felmérés szerint. Az ország évi több ezer magyart vonz a jobb megélhetés és jobb élet reményében, külföldiként azonban gyakran szinte lehetetlen lakást és munkát szerezni. Ma már, azt mondják, nem is lehet gyorsan sok pénzt összeszedni. Beszéltünk olyan háromgyerekes anyával is, aki épp a vagyonát éli fel odakint, mert a magyar orvosok már lemondtak nagybeteg lányáról.

Tavaly októberben Dél-Afrikába tartva a zürichi reptéren kellett átszállnom a johannesburgi járatomra. A reptér itt olyan hatalmas, hogy a terminálok között metróval kell közlekedni. Ezen az egyébként rövid, alig néhány perces úton az utasok szórakoztatásául egy gyerekhang mesélt részleteket Johanna Spyri svájci író Heidi című regényéből, ablakok helyett egy kijelzőn vetítettek képeket elképesztő, zöld, hegyes-völgyes tájakról, majd a terminálba érkezés előtt hangos tehénbőgéssel kontráztak rá a hangulatra.

Korábban sosem jártam Svájcban, a reptéri metrón utazva viszont megfordult a fejemben, hogy egyszer szívesen ellátogatnék ide.

Ugyanakkor azt gondoltam, hiába van viszonylag közel Magyarországhoz, nem sok esélyem lesz egy svájci kiruccanásra a közeljövőben, tekintve, hogy a Numbeo megélhetési indexe szerint ez a világ egyik legdrágább országa. Extrém magasak a lakás- és energiaárak, sokba kerülnek az élelmiszerek, és bár ezekre nyilván bőségesen futja a svájci fizetésekből, nekem annyiba kerülne itt egy hét, amennyibe két-három hét önkénteskedés Dél-Afrikában. Akkor meg már inkább a távoli szavannákat és egzotikus állatokat választom a zöld legelők és tehenek helyett.

„Nem úgy fekszel le, mint Magyarországon, hogy gyomorgörcsben vagy akkor is, ha jól élsz” – így érzik magukat a Spanyolországba települt magyarok

Nyugodt környezet, pezsgő városi élet és összességében derűsebb mindennapok várják azokat, akik Spanyolországot választják új otthonuknak, de mindennek ára van. A munkaerőpiac telített, az ingatlankeresés valódi küzdelem, spanyol nyelvtudás nélkül pedig nagyon nehéz boldogulni. Mégis egyre többen költöznek a tapas hazájába, köztük magyarok is, akiket arról kérdeztünk, hogy miért költöztek ki, és mennyire elégedettek új életükkel.

Az élet aztán úgy hozta, hogy éppen Dél-Afrikában megismertem valakit Svájcból, akivel azóta felváltva látogatjuk egymást Budapesten és St. Gallenben. Mostanáig három alkalommal jártam Svájcban, és bár a külföldre költözést fontolgatva korábban sosem fordult meg a fejemben annak a lehetősége, hogy ott telepedjek le, mostanra Svájc nagyon is valós jövőbeli opcióvá vált. Elvégre a CEOWORLD Magazine 2025-ös felmérése szerint ez a világ legélhetőbb országa.

Egy városnyi magyar

Folytatva a sorozatot – Románia, Finnország, Spanyolország és az USA után – most arra voltam kíváncsi, hogy a zöld tájakon, hegyeken és tavak sokaságán kívül mire számíthat az ember, ha Svájcba költözik. Helyi magyaroktól igyekeztem megtudni a választ, bőven van ugyanis belőlük az országban. Március végén a Privátbankár írt arról a Svájci Migrációs Államtitkárság adatai alapján, hogy négy év alatt 5687 fővel nőtt a magyarok száma, ami azt jelenti, hogy jelenleg több mint 32 ezer magyar állampolgár él az országban; 16 186 férfi és 14 994 nő.

Csak 2024 februárja és 2025 januárja között, azaz kevesebb mint egy év alatt 3222-en érkeztek ide, az országon belül is főként német nyelvű területekre:

  • Zürich tartományba 591 fő,
  • St. Gallen kantonba 451 fő,
  • Argauba 338 fő,
  • Bern közelébe 323 fő,
  • Thurgau kantonba pedig 299 magyar költözött.

Ez azért is érdekes, mert Svájc 26 kantonból, vagyis tartományból áll, egykori úgynevezett „ütközőállamként” pedig négy hivatalos nyelve van: a (svájci) német, a francia, az olasz és a romans vagy „rétoromán”. A nyelv pedig nagyon is döntő szempont, amikor az ember megélhetést keres magának egy másik országban.

Klosters, Svájc – a magyarok által kevésbé preferált Graubünden (Grisons) kantonban
ROY Philippe / hemis.fr / Hemis via AFP

Ausztriából pártoltak át

Az Oktatási Hivatal Köznevelési Akkreditációs és Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Osztályának adatai szerint bár a nyelvvizsgázók száma évről évre csökken, az angol után a második leggyakrabban tanult idegen nyelv Magyarországon a német. Legutóbb egy 2021-es felmérés világított rá arra, hogy németül főként a kisebb településeken és az ország nyugati részében tanulnak a diákok, utóbbiban pedig szerepet játszhat az osztrák határ közelsége is.

A nyugati határszélen több tízezer magyar ingázik, azaz ül reggel autóba vagy vonatra, buszra azért, hogy a határon túl, jellemzően Bécsben és környékbeli osztrák településeken keresse meg a havi betevőt. De évről évre növekszik az Ausztriába kitelepült magyarok száma is, az osztrák statisztikai hivatal, a Statistik Austria adatai alapján 2025-ben több mint 112 ezren voltak.

Gályáznak rendületlenül – magyarok tízezrei ingáznak az elfogadható fizetésért

Miközben Magyarország január 1-jével száműzte vendégmunkásai jó részét, az EU-tagságnak köszönhetően továbbra is magyarok tízezrei élvezik a nyugati munkavállalás lehetőségének előnyeit. Az ingázást a magyar bérek egyre nagyobb lemaradásra hajtja, az osztrák iskolákba ma ötször annyi magyar gyerek jár, mint a 2010-es évtized elején. Kik és miért ingáznak, és mennyi pénzt visznek haza?

Nincs kolbászból a kerítés

Sokan akár nyelvtudás nélkül is nekivágnak, később pedig a munkának és az idegen nyelvi környezetnek köszönhetően tanulnak meg németül annyira, hogy elboldoguljanak – majd még jobb lehetőségek után kutatva Németországba vagy Svájcba mozdulnak tovább. Így indult a szakácsként dolgozó Dávid külföldi karrierje is: először Németországban vállalt munkát, majd Tirolba költözött, onnan pedig Svájcba állt tovább.