Rejtélyes „polgári” adatbázis Gyulán

A Békés megyei Gyulának szocialista polgármestere van, míg a vele azonos választási körzetbe tartozó Sarkadnak fideszes. Perjési Klára a szocialisták egyéni jelöltje az országgyűlési választáson, míg Tóth Imrét – aki jelenleg is parlamenti képviselő – a Fidesz indítja. Külön pikantériája a dolognak, hogy valamikor mindkét város ugyanahhoz a kistérségi társuláshoz tartozott, de ma már riválisai egymásnak.

A társulás térségfejlesztési menedzsere, F. László Gyulán a polgármesteri hivatalban dolgozott egészen február 28-ig. Akkor munkaadói megváltak tőle, mert kiderült, információkat szolgáltatott Tóth Imrének Perjési lejáratásához. Erre úgy derült fény, hogy a F. távollétében Lebenszky Attila kistérségi megbízott és Tóth Sándor gyulai szocialista alpolgármester átnézte beosztottjuk elektronikus levelezését, aki még olyan tippet is adott a sarkadi Fidesz-jelöltnek, hogy milyen cikket kellene megjelentetni a párt választási kiadványában, a Jobb egyenes beszédben.

A rajta kapott menedzser alkut kötött a feletteseivel, hogy közös megegyezéssel, nem pedig fegyelmivel válik meg munkahelyétől. Csak annyit kért még, hogy töröljék magánjellegű dokumentumait a számítógépéről – idézte fel a történteket Lebenszky Attila a hvg.hu-nak. A főnökök azonban éltek a gyanúperrel, és lepecsételték a gépet, elektronikus védelemmel látták el, és letétbe helyezték az új jelszót. Ezek után csak két hét múlva, most kedden kapcsolták be újra a gépet. Informatikus és közjegyző is bizonyítottnak látta, hogy ez idő alatt nem nyúlt a komputerhez senki sem. A gépen két mappát is találtak, az egyiknek polgari, a másiknak polgarisang volt a neve. Ezekben 8300 választókerületi polgár nevét, címét, telefonszámait, e-mail-címeit találták meg, akiket még különjelzéssel is elláttak. Az adatbázishoz mellékelt útmutató alapján voltak, akiket szimpatizánsként, voltak, akiket bizonytalanként minősítettek – az előbbiek sz, az utóbbiak b jelzést kaptak. A vizsgálatnál jelenlévő egykori menedzser azzal magyarázta mindezt, hogy távmunkával bízták meg, s bár többször is módosítgatta az adatbázist, a megbízásnak végül nem tett eleget. Arra nem volt hajlandó választ adni, ki is volt a titokzatos megbízója – mondta a hvg.hu-nak Lebenszky.

A Hírszerző három napja számolt be a Fidesz országos adatbázisáról, amelyben a gyulaihoz kísértetiesen hasonló kategóriák (szimpatizáns, bizonytalan, ellenfél/ellenség) szerepelnek. A hírportál valószínűsítette, hogy a kopogtatócédula-gyűjtés során is építették a mozgósításhoz szükséges adatbázist, de felhasználhatták a nemzeti petíció aláírásgyűjtése, illetve a 2004-es kettős népszavazás során a Belügyminisztériumtól kapott lakcímadatbázist is. Igaz, az utóbbit a Magyarok Világszövetsége vásárolta meg, de a hírportál nem zárja ki, hogy a Fidesz is hozzájuthatott. Ha ez így lenne, akkor a párt és az adatokat átadó személy vagy szervezet törvényt sértene, hiszen ezeket a neveket és lakcímeket tartalmazó adatbázisokat a szavazást követően meg kell semmisíteni.

Az OVB ma délutáni ülésén elutasította a gyulai szocialisták panaszát, mert bár megállapította, hogy a személyes és különleges – így a politikai szimpátiára vonatkozó – adatokat jogosulatlanul tárolták, de arra nem talált elég bizonyítékot, hogy azokat helyben vagy országosan fel is használták. Mindazonáltal a testület úgy vélte, hogy azok egy része valóban származhatott a Fidesztől. Az OVB büntetőfeljelentést tett, és az adatvédelmi biztost is kéri, vizsgálja ki az ügyet. A testület csak azt vizsgálhatta, kétséget kizáróan sértette-e a választás alapelveit a gyulai adatbázis, ám ezt a szocialistáknak nem sikerült bizonyítaniuk.

A pártok jogszerűen tarthatnak nyilván adatokat szimpatizánsaikról; abban az esetben viszont, ha ehhez az érintett nem járult hozzá, büntetőjogi következményei is lehetnek az adatkezelésnek - közölte az adatvédelmi biztos a Magyar Távirati Iroda kérdésére.

Az OVB megállapította, ezeknek az adatoknak a felhasználása alkalmas lehetne arra, hogy a választási eljárás alapelvei sérüljenek. Az érintett dolgozó elismerte az adatkezelés tényét. 

Az adatvédelmi ombudsman pénteken elmondta, hogy tudomása szerint több párt, az MSZP, az SZDSZ és a Fidesz is rendelkezik olyan nyilvántartással, amely a szimpatizánsok adatait, illetve olyan személyek adatait tartalmazza, akik valamilyen formában kapcsolatot kívánnak tartani a párttal.

"Ezeket az adatokat nyilván fel lehet használni arra, hogy a pártok a politikai programjaikról tájékoztatást adjanak, illetve különböző kampánycélokra is" - mondta Péterfalvi Attila, majd hozzátette: jogszerű is lehet az, hogy valakinek a számítógépén vannak olyan adatok, amelyek a szimpatizánsok adatait tartalmazzák, de ezt a konkrét ügyben ki kell vizsgálni, mint ahogy azt is, hogy valaki milyen jogcímen kezel ilyen adatokat.

Az adatvédelmi biztos elmondta, hogy személyes adatokat akkor lehet kezelni, ha ahhoz az érintett hozzájárul vagy azt törvény elrendelni. "Itt nem tudni, hogy ezek a személyek kik, hozzájárultak-e vagy sem" - hangsúlyozta.

Mint mondta, ha a vizsgálat során kiderül, hogy jogszerűtlen volt az adatkezelés, akkor ő felszólíthatja az adatkezelőt az adatok törlésére, megsemmisítésére. Ezentúl lehetnek az ügynek büntető vagy polgárjogi következményei is.

A vizsgálat során az adatvédelmi biztos megkeresi az adatkezelőt, akinek felvilágosítás kell adnia arról, hogy milyen adatokat kezel, honnan származnak ezek az adatok, mi a jogalapja azok kezelésére.