„Ők azok a csecsemők, akik már nem is sírnak, mert nincs, aki felvenné őket” – lassan elrohad a gyermekvédelmi rendszer
13 perc
2025.05.24. 05:00
Egyre súlyosabb a szakemberhiány a gyermekvédelemben, a kelleténél kétezerrel kevesebb nevelőszülő dolgozik, és intézmények sorában siralmasak az állapotok. A terület helyzetéről sokat elárul az is: mintha már a kormány is kezdene kimozdulni a gondok teljes tagadásának állapotából. A kormányfő magának is ellentmondva beszél az ágazat helyzetéről, a kancelláriaminiszter lát javítanivalót, a szaktárca vezetője pedig már a beismerésnél tart. Közben a lapunknak nyilatkozó gyermekvédelmi dolgozókból csak úgy dől a panasz.
„Szerintem az állami gondozásban lévő gyerekek ellátása rendben van. Lehetne jobb, de az rendben van. Vállalható. Tehát a magyar állam azt tudja mondani: igen, a ránk bízott gyerekekkel tisztességesen bánunk, megfelelő helyen vannak, megfelelő körülmények között és megfelelően fölkészített emberek foglalkoznak velük” – így nyilatkozott április közepén Orbán Viktor miniszterelnök a gyermekvédelem helyzetéről az ÖT-nek adott interjújában.
Kijelentésével a kormányfő még a saját álláspontjával is némiképp szembement. Tavaly decemberben ugyanis a parlamentben egy azonnali kérdésre adott válaszában legalább annyit ő maga is elismert, hogy szükség van a gyermekvédelmi dolgozók fizetésének rendezésére. Ígérete szerint 2026-ban várható „áttörés jellegű béremelés”.
„Van teendő, nem állítom azt, hogy ne tudnánk megnevezni olyan feladatokat, amelyek legnagyobb részt a költségvetés teljesítőképességéhez kötődnek és fontosak, de az elmúlt években sokat tettünk ezért és a kormány elkötelezett annak érdekében, hogy a gyermekvédelmi szakma által tett javaslatokat megvalósítsa és az ehhez szükséges forrásokat biztosítsa” – ezt már Gulyás Gergely kancelláriaminiszter jegyezte meg néhány hónappal ezelőtt egy kormányinfón.
A gyermekvédelemért felelős Belügyminisztérium vezetője, Pintér Sándor pedig még ennél is határozottabb állítást fogalmazott meg, amikor írásba adta, hogy „jelentős létszámhiánnyal küzd” a terület. Igaz, a tárcavezető ezzel az állításával védeni próbálta a gyermekvédelmi dolgozók tömeges felmondását okozó tavalyi átvilágítást, vagyis a kormány kegyelembotrány utáni látszatintézkedését.
Több szakember ugyanis bírósághoz fordult azután, hogy a „kifogástalan életvitel vizsgálaton” való részvétel megtagadása miatt kirúgták, az egyik ügy pedig az Alkotmánybíróságig jutott, ahol Pintérnek is állást kellett foglalnia – szúrta ki a Népszava.
Míg a kormány tagjai még éppen csak kimozdultak a teljes tagadás állapotából, a HVG-nek nyilatkozó szakemberek szerint nincs több idő, azonnal lépni kellene, mert mára alapjaiban „rohadt el a rendszer”.
A szakemberek elmennek, utánpótlás nincs
„Azonnali infúzióra lenne szükség, amibe beletartozik a béremelés is, a közalkalmazottak fizetése siralmas, túlórákból próbálják fenntartani magukat. Ennek eredményeként viszont hullafáradtak, nem tudnak feltöltődni, pedig ezek az emberek nap mint nap a személyiségükkel dolgoznak. Ilyen állapotban nem lehet segíteni más traumafeldolgozásában” – mondja Eszter, aki – megszakításokkal – nagyjából harminc éve dolgozik a gyermekvédelemben.
Ugyanígy látja a helyzetet egy másik forrásunk, Réka is, kiemelve, hogy bizonyos munkakörökben a pedagógusi bértábla szerint jár fizetés, így bár ott az elmúlt években javult a helyzet, sokan, köztük a gyermekfelügyelők, továbbra is a minimálbér környékén, 230 ezer körül keresnek. Vagyis nem ritka, hogy ugyanabban az intézményben egyes dolgozók harmadát keresik kollégáik bérének, ami jelentős bérfeszültségeket okoz.
Réka szerint pótlékokkal, túlórapénzzel együtt már összejöhet egy olyan jövedelem, amiből lehet boldogulni, de az alapbért tisztességtelennek tartja, úgy véli, senkinek nem lenne szabad ilyen keveset kapnia a munkájáért.