Szétválasztják a horvát és a török EU-csatlakozási folyamatot
1 perc
2006.06.28. 17:56
Elválasztja várhatóan egymástól Horvátország és Törökország eddig lényegében együtt zajló csatlakozási folyamatát az Európai Unió, miután a tagországok nagykövetei szerdán, sajtójelentések szerint, megállapodtak abban, hogy Zágráb esetében két újabb témával folytatják a csatlakozási tárgyalásokat, míg Ankara esetében csak eggyel.
Osztrák források Brüsszelben azt közölték, hogy miközben a gazdasági versenyjog témájában mindkét országgal megkezdik a puszta joganyagvizsgálaton túli, érdemi tárgyalásokat, a vámunióval összefüggő joganyag terén csak Horvátországgal lépik ezt meg. Ennek az az oka, hogy Törökország joganyagának vizsgálatát még nem tudták befejezni a témában, mivel Ankara továbbra is megtiltja kikötői és repülőterei használatát Ciprusnak.
Miközben egyértelmű, hogy a két ország EU-taggá válását sok év választja majd el Horvátország javára, több EU-tagállam - köztük az MTI korábbi információi szerint Magyarország is - sürgette az utóbbi időben, hogy válasszák szét a két tárgyalási folyamatot, és Zágráb haladhasson gyorsabban az úton. Uniós források mindazonáltal arra mutatnak rá, hogy hivatalosan nem igazán lehet szétválasztásról beszélni, mert elvben a két tárgyalássorozat már most is
külön-külön, csak éppen párhuzamosan fut.
A témával a tagországok állam- és kormányfői is foglalkoztak két héttel ezelőtti találkozójukon, és minden bizonnyal újra szó esik róla a következő, finn elnökség alatti félévben. Ennek végén Helsinki egyebek között szeretne valamiféle uniós megállapodást elérni a bővítési folyamat egészének sorsával kapcsolatban. Horvátország lehet az első - és leginkább - szenvedő alanya az EU intézményes válságának, az alkotmányos szerződés hollandiai és franciaországi elutasításának. Arra az unió úgy reagált, hogy fontolóra vette a tovább bővítés lelassítását, látva a lakosság egy részének azzal szembeni bizalmatlanságát. Zágrábban ugyanakkor még mindig remélik, hogy még akár ebben az évtizedben sor kerülhet a csatlakozásra.
Az EU hosszú ideje követeli Törökországtól, hogy ismerje el Ciprust, és nyissa meg közlekedési csomópontjait a görög vezetésű szigetország előtt, de Ankara mindeddig vonakodott megtenni ezt. Brüsszel már korábban is jelezte, hogy a csatlakozási folyamat csorbát szenvedhet, ha Törökország nem halad kellő ütemben ennek a problémának a megoldásával.
Miközben egyértelmű, hogy a két ország EU-taggá válását sok év választja majd el Horvátország javára, több EU-tagállam - köztük az MTI korábbi információi szerint Magyarország is - sürgette az utóbbi időben, hogy válasszák szét a két tárgyalási folyamatot, és Zágráb haladhasson gyorsabban az úton. Uniós források mindazonáltal arra mutatnak rá, hogy hivatalosan nem igazán lehet szétválasztásról beszélni, mert elvben a két tárgyalássorozat már most is
külön-külön, csak éppen párhuzamosan fut.
A témával a tagországok állam- és kormányfői is foglalkoztak két héttel ezelőtti találkozójukon, és minden bizonnyal újra szó esik róla a következő, finn elnökség alatti félévben. Ennek végén Helsinki egyebek között szeretne valamiféle uniós megállapodást elérni a bővítési folyamat egészének sorsával kapcsolatban. Horvátország lehet az első - és leginkább - szenvedő alanya az EU intézményes válságának, az alkotmányos szerződés hollandiai és franciaországi elutasításának. Arra az unió úgy reagált, hogy fontolóra vette a tovább bővítés lelassítását, látva a lakosság egy részének azzal szembeni bizalmatlanságát. Zágrábban ugyanakkor még mindig remélik, hogy még akár ebben az évtizedben sor kerülhet a csatlakozásra.
Az EU hosszú ideje követeli Törökországtól, hogy ismerje el Ciprust, és nyissa meg közlekedési csomópontjait a görög vezetésű szigetország előtt, de Ankara mindeddig vonakodott megtenni ezt. Brüsszel már korábban is jelezte, hogy a csatlakozási folyamat csorbát szenvedhet, ha Törökország nem halad kellő ütemben ennek a problémának a megoldásával.