Üzlet a szorzón

Szédületes sebességgel emelkedik Ukrajna a befektetésre érdemes országok listáján. Az A.T. Kearney amerikai tanácsadó cég szerint például az egykori szovjet tagköztársaság India és Oroszország után a harmadik helyre jött fel a tavalyi tizenegyedikről azon a ranglistán, amely harminc fejlődő országot vizsgál a kiskereskedelmi befektetések szempontjából. Pedig az ukrán kereskedelemben hosszú éveken át nem változott semmi: a szovjet időkre emlékeztető boltokban meglehetősen szűkös volt a kínálat, és nem volt jele annak, hogy Kijevben és a többi nagyvárosban megjelennének a korszerű bevásárlóközpontok. A fordulatra a kilencvenes évek végéig kellett várni, amikor felgyorsult a gazdasági növekedés, emelkedni kezdtek a fizetések. Az első bevásárlóközpontok négy-öt évvel ezelőtt jelentek meg, s ma már 700 ezer négyzetméterre teszik a modern üzlethelyiségek területét.

HVG

A mutatók persze egyelőre elmaradnak a kelet-közép-európai országoké mögött. Ezer főre alig több mint 25 négyzetméter korszerű és 75 négyzetméter többé-kevésbé elavult boltterület jut, egy négyzetméterre pedig évente 3700 eurós forgalom esik, miközben nyugatabbra 250 négyzetméter, illetve 4900 eurós forgalom az átlag.

Idén és jövőre legalább tizenöt nagy üzletközpont nyílik Kijevben, így két év alatt megduplázódik az alapterület, és a lendületet szakértők szerint a belpolitikai bizonytalanság sem töri meg. Az építtetők elsősorban a hazai vállalkozók közül kerülnek ki, de megjelenik a svéd Ikea is, amely - Oroszországhoz hasonlóan - egy Mega Mallra keresztelt, 170 ezer négyzetméteres "bevásárlóvárost" épít a bútoráruház köré. Az Ikea az osztrák Billát, illetve a svájci központú Metro Cash and Carryt követi, amelyek már évekkel ezelőtt megjelentek Ukrajnában. Kijevi beszámolók szerint hamarosan az amerikai Wal-Mart, a török Ramstore és a német Lidl is megnyitja ukrajnai egységeit. A külföldiek közül a Metro terjeszkedik a leglátványosabban, a fővároson kívül ott van Lvovban, Harkovban és Odesszában is. A nyugat-európaiak mellett az oroszországi láncok - a Perekrjosztok, a Pjatyerocska és a Paterson - is megérkeztek.

Jóllehet egyre több a külföldi, lendületüket visszafogja, hogy az infrastruktúra - különösen vidéken - még meglehetősen fejletlen, a bürokrácia, a szövevényes korrupció ellenben virágzik. Lassan változnak az ukránok vásárlási szokásai is: felmérések szerint még mindig elsősorban a kisboltokat, illetve a hagyományos piacokat kedvelik, ahol az élelmiszer mellett - sokszor gyanús forrásból származó - ruházati, illetve elektronikai cikkekhez is hozzá lehet jutni. A boltocskák és sátrak iránti rokonszenv Kijev főutcáján, a Hrescsatyikon is tetten érhető: 10-20 méterenként állnak az üdítőket, édességeket és nassolnivalót ajánló alkalmatosságok, s láthatóan minden árusnak szép forgalma van. Az ukrán vásárlókra egyelőre nem jellemző a márkahűség, elsősorban az alacsony árakkal lehet felkelteni a figyelmüket. Az viszont mindenképpen vonzza a beruházókat, hogy a gazdasági növekedéssel párhuzamosan nőtt a lakossági fogyasztás, és egyre több jutott a nem élelmiszeri cikkek vásárlására. Míg 1999-ben a boltokban elköltött pénz 54 százalékát fordították ételre-italra, tavaly már csak a 46 százalékát.

NÉMETH ANDRÁS / KIJEV