Pincemélyen a kormány és a pártok megítélése
7 perc
2006.07.12. 05:15
Mélységesen pesszimisták a magyar netpolgárok. Egy hónap alatt a Gyurcsány-csomag nyomán 40-ről 27 pontra csökkent az internetezők közhangulatát mérő index értéke – derül ki az NRC Piackutató felméréséből. A parlament megítélésénél csak a kormányé és a pártoké siralmasabb.
Az index ötvenes értéke tekinthető középpontnak. A középpontnál alacsonyabb értékek pesszimista, az ennél magasabb értékek optimista jövőképet jelentenek. A középpontról való távolság a pesszimizmus vagy az optimizmus mértékét határozza meg. Eszerint az internetezők a vizsgált tíz hónap mindegyékében pesszimizmussal tekintettek a jövőre.
A NetHagulat index májusi zuhanása júniusban tovább gyorsult: 40-ről 27 pontra esett vissza. Így elmondható, hogy két hónap alatt az eddig mért legmagasabb értékről (47 pont), az eddig mért legalacsonyabb értékre (27 pont) esett vissza az index értéke. Áprilisról júniusra 47-ről 21 százalékra, 26 százalékpontot esett az optimisták aránya, ezzel párhuzamosan a pesszimisták aránya 45-ről 72 százalékra emelkedett.
Inkább jól vagy inkább rosszul alakulnak a dolgok?
Ápr. | Máj. | Jún. | |
Optimista (egyértelműen vagy inkább jobban alakulnak a dolgok) | 47% | 36% | 21% |
Nem tudja megítélni | 8% | 9% | 7% |
Pesszimista (egyértelműen vagy inkább rosszabbul alakulnak a dolgok) | 45% | 55% | 72% |
A válaszadók a kutatás során nem csak általánosságban, hanem egyes tényezők szerint lebontva is értékelték az ország jelenlegi és jövőbeli helyzetét. A megkérdezettek az iskolai osztályzatoknak megfelelő ötös skálán külön értékelték a demokrácia működését, a gazdasági helyzetet, az egészségügyi ellátást, a közlekedést, a szociális ellátást és az ország nemzetközi megítélését. Az ország helyzetét kifejező mérőszámok a NetHangulat Indexhez hasonlóan egytől százig vehetnek fel értékeket. Középpontnak az 50 tekinthető – az ennél alacsonyabb értékek negatív, a magasabbak pozitív előjelű helyzetértékelést vagy várakozást mutatnak. Eszerint elmondható, hogy az internetezők többsége inkább negatívan ítéli meg az ország jelenlegi és jövőbeli helyzetét.
Hogyan ítéli meg az ország helyzetét?
Szept. | Okt. | Nov. | Dec. | Jan. | Febr. | Márc. | Ápr. | Máj. | Jún. | |
Az ország jelenlegi helyzete: | 33 | 34 | 34 | 32 | 33 | 34 | 36 | 35 | 34 | 25 |
Az ország várható helyzete | 34 | 36 | 38 | 38 | 39 | 39 | 43 | 40 | 37 | 26 |
Drasztikus mértékben csökkent az ország jelenlegi és jövőbeli helyzetét kifejező indexek értéke. Az ország jelenlegi helyzetét 9 ponttal kevesebbre, 25 pontra, a jövőbeli helyzetét 11-gyel kevesebbre, 26 pontra értékelték az internetezők. A vizsgált tíz hónap egyikében sem tapasztaltunk ilyen alacsony minősítéseket. Az ország jelenlegi állapotát mutató index csökkenése a gazdasági helyzet, a demokrácia működése és az ország nemzetközi megítélésének rosszabb értékelésére vezethető vissza. Az internetezők mindhárom dimenzió alapján szignifikánsan rosszabbnak látják az ország jelenlegi helyzetét, mint áprilisban.
A jelenlegi és jövőbeli helyzetértékelés különbsége egyfajta optimizmus-mutatónak is tekinthető. Eszerint a választások előtt, márciusban volt a legnagyobb az ország állapotát illetően az optimizmus mértéke (7 pont). Az áprilisban elkezdődött csökkenés júniusban is folytatódott, így az optimizmus mértéke (vagyis a jelen és a jövő közötti megítélés különbsége) már csak 1 pont.
Az előző két hónapban jelentősen csökkent azok aránya, akik a foglalkoztatottság és az életszínvonal területén pozitív változást várnak. Júniusban tovább csökkent a bizakodók aránya. Márciusban a netpolgárok 55 százaléka, júniusban már csak 21 százaléka bízott az életszínvonal növekedésében. A foglalkoztatottság javulásában bízók aránya márciusról júniusra 50 százalékról 21 százalékra eset vissza.
Pozitív változás várók aránya (%) | |||||
Márc. | Ápr. | Máj. | Jún. | ||
Foglalkoztatottság | 50 | 39 | 24 | 21 | |
Életszínvonal | 55 | 40 | 27 | 21 | |
A kutatás során az internetezőket arra kértük, hogy ötfokozatú skálán értékeljék jelenlegi és jövőbeli helyzetüket: az anyagi helyzet, a munka (tanulás) és az emberi kapcsolatok tekintetében. Az egyéni helyzetet kifejező mérőszámok a korábbiakhoz hasonlóan egytől százig vehetnek fel értékeket. Középpontnak az 50-es érték tekinthető, amelynél alacsonyabb értékek negatív, a magasabbak pozitív előjelű helyzetértékelést vagy várakozást mutatnak. Az internetezők a vizsgált dimenziók közül emberi kapcsolataikat értékelik a legjobbnak és az anyagi helyzetüket a legrosszabbnak. Ez a sorrend tavaly szeptember óta nem változott.
A három dimenzió alapján készített, az internetezők jelenlegi helyzetét mutató index ugyan egy ponttal alacsonyabb, mint májusban, azonban ilyen mértékű csökkenés nem tekinthető szignifikánsnak. Múlt havi cikkünkben még arról számoltunk be, hogy bár szignifikáns mértékben romlottak az ország jövőbeli helyzetével kapcsolatos várakozások, az internetezők nem tartanak saját helyzetük romlásától: az áprilisi értékkel megegyező módon májusban is 57 pontra becsülték fél évvel későbbi helyzetüket. Ezzel szemben júniusra 5 pontot csökkent az egyén jövőbeli helyzetét kifejező index értéke. Ez az 5 pontos csökkenés azt jelenti, hogy az internetezők jelenlegi és jövőbeli helyzetüket hasonlóan látják.
Hogyan ítéli meg mostani és jövőbeli helyzetét?
Szept. | Okt. | Nov. | Dec. | Jan. | Febr. | Márc. | Ápr. | Máj. | Jún. | |
Az egyén jelenlegi helyzete | 56 | 53 | 55 | 53 | 55 | 54 | 54 | 52 | 53 | 52 |
Az egyén várható helyzete egy év múlva | 61 | 58 | 60 | 56 | 61 | 59 | 60 | 57 | 57 | 52 |
Az internetezők tízfokozatú skálán értékeltek 11 hazai és 3 nemzetközi szervezetet, intézményt aszerint, hogy mennyire bíznak bennük. Múlt havi cikkünkben a bizonytalanság okozta általános bizalomcsökkenésről irtunk. Júniusban, azonban az esetek többségében már a bizalmi index növekedéséről számolhatunk be. A parlament és a politikai pártok presztízse azonban tovább romlott, a kormányba vetett bizalom pedig a választási hónapban mért csúcsértékhez képest egy egész pontot csökkent.
Intézmények megítélése (1 = legrosszabb; 10 = legjobb)
Ápr. | Máj. | Jún. | Változás májushoz képest | |
Alkotmánybíróság | 6,6 | 6,0 | 6,5 | Fel |
Köztársasági elnök | 5,8 | 5,7 | 5,7 | - |
ENSZ | 6,1 | 5,5 | 5,7 | Fel |
Ombudsmanok | 5,7 | 5,3 | 5,6 | Fel |
Európai Unió | 6,0 | 5,5 | 5,6 | Fel |
Bíróságok | 5,3 | 5,3 | 5,4 | Fel |
Rendőrség | 5,2 | 5,0 | 5,3 | Fel |
NATO | 5,6 | 5,1 | 5,1 | - |
Civil szervezetek | 5,2 | 4,8 | 5,1 | Fel |
Önkormányzatok | 5,0 | 4,7 | 4,8 | Fel |
Egyházak | 4,2 | 4,0 | 4,1 | Fel |
Parlament | 4,4 | 4,0 | 3,6 | Le |
Kormány | 4,5 | - | 3,5 | |
Politikai pártok | 3,5 | 3,1 | 2,9 | Le |
Az NRC Piackutató minden hónapban méri az internetezők társadalmi szolidaritásérzetét is. Ezek a változók úgy lettek kialakítva, hogy makro- és mikroszintű szolidaritást kifejezők egyaránt legyenek köztük. A makroszintű szolidaritás társadalmi szinten fejti ki hatását, célja a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése a stabil és integrált társadalom erősítése érdekében. A mikroszintű szolidaritás kisközösségi (lakóhely, család, baráti közösség) szinten érvényesül, és lényege a kölcsönös segítségnyújtás, a leszakadás megakadályozása.
A múlt hónapban a társadalmi szolidaritás csökkenéséről számoltunk be: áprilisról májusra 79 pontról 76 pontra esett az internetezők között mért társadalmi szolidaritás mértéke. Júniusban azonban 2 pontot, 76 pontról 78 pontra emelkedett a társadalmi szolidaritást mérő index értéke.
A felmérést az NRC 2006. június 20. és 2006. június 30. között végezte ezer internethasználó online megkérdezésével. Az adatbázist az TNS-NRC InterBus kutatásának offline adataival súlyoztuk, így az a legfontosabb demográfiai ismérvek tekintetében reprezentatív a legalább hetente internetező 18-69 éves magyar lakosságra nézve.