Lesből támadó halál – megedzhetjük-e a szívünket, amikor sportolunk?

A 42 kilométeres táv teljesítése után csak annyit tudott mondani, „győztünk!”, majd holtan esett össze. Vajon a marathóni csata sikeréről hírt adó ókori görög Pheidippidésszel is a hirtelen szívhalál végzett? Ha így áll a helyzet, már legalább 2500 éve kell számolni ezzel a kockázattal – igaz, a görög–perzsa háborúkhoz kapcsolódó történet valóságtartalmáról megoszlanak a vélemények.

A hirtelen szívhalál látszólag senkit nem kímél, még a fittnek gondolt, fiatal sportolókat sem. Magyarországon az egyik legismertebb eset Fehér Miklósé: a magyar válogatott futballista 2004-ben hunyt el, miután meccs közben összeesett a pályán. Mindössze 24 éves volt. Tavaly augusztusban egy szerb crossfitversenyen történt tragédia, nemrég pedig Thaiföldön egy 30 éves kickboxoló esett össze egy versenyen. „Úgy érezzük, hogy egyre gyakoribbak ezek az esetek, de ez valójában nem igaz” – mondja Dr. Andréka Péter, a Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet (GOKVI) főigazgató főorvosa. „Ez a média működéséből is következik, hiszen ezekről az esetekről rendre hírt adnak, de az interneten egyébként is minden azonnal elterjed. Ez azonban csak a percepció: a számok azt mutatják, hogy a probléma nem gyakoribb most, mint régen.”

Szavait igazolja az az amerikai kutatás, amely az amerikai maratoni és félmaratoni távot futók körében vizsgálta a hirtelen szívmegállás, illetve -halál előfordulási gyakoriságát 2010 és 2023 között. Csaknem 15 év alatt a 29 millió futó közül 176-nak állt meg a szíve, azaz valamivel több mint 166 ezer futó közül egyetlenegy volt érintett.

Drasztikusan növekedett viszont a túlélők aránya a megelőző időszakhoz képest.

2000 és 2009 között 29 százalék volt a túlélési arány, a 2010 és 2023 közötti időszakban viszont már 66 százalék. Emellett a szívmegállás előfordulása relatíve stagnál, a kutatások szerint az elmúlt évtizedekben 100 ezer esetre 0,4-0,7 eset jutott.