Riadalom és pesszimizmus a netpolgárok körében

Az NRC Piackutató tavaly szeptember óta immár kilencedik alkalommal mérte fel az internetes közösség véleményét közéletünk állapotáról és a közeljövőt illető várakozásairól. Egy hónappal ezelőtt arról számoltunk be, hogy a netpolgárok – akik általában az országos átlagnál fiatalabbak, iskolázottabbak és tehetősebbek – számoltak a megszorító intézkedésekkel, így rosszabb anyagi, gazdasági várakozások jellemezték a jövőképüket. A hvg.hu NetHangulat Index alakulását meghatározó alapkérdés az eddigi kutatásokkal megegyező módon májusban is a következő volt:

Általában milyennek látja a magyarországi helyzetet? Inkább jól vagy inkább rosszul alakulnak a dolgok?

	Szept.	Okt.	Nov.	Dec.	Jan.	Febr.	Márc.	Ápr.	Máj.
hvg.hu NetHangulat	42	38	40	43	41	44	47	47	40

A NetHangulat Index ötvenes értéke tekinthető középpontnak. A középpontnál alacsonyabb értékek pesszimista, az ennél magasabb értékek optimista jövőképet jelentenek. A középpontról való távolság a pesszimizmus vagy az optimizmus mértékét határozza meg. Eszerint az internetezők a vizsgált kilenc hónap mindegyékében pesszimizmussal tekintettek a jövőre. A múlt havi értéknél most drasztikusan alacsonyabb a hvg.hu NetHangulat Indexének értéke: 47 helyett 40 pont. Mindez azt jelenti, hogy a január óta tartó hangulatjavulás áprilisban megtorpant, és májusban a tavaly novemberi szintre esett vissza.

Az előző két hónappal ellentétben májusra a pesszimisták kerültek túlsúlyba a magyar internetezők között. Az optimisták aránya 11 százalékpontot csökkent, a pesszimistáké 10 százalékpontot nőtt. Az internetezők 9 százaléka nem tudja megítélni milyen irányban haladnak a dolgok hazánkban.

Inkább jól vagy inkább rosszul alakulnak a dolgok?

	Április	Május
Optimista Egyértelműen vagy inkább jobban alakulnak a dolgok (%)	47	36
Nem tudja megítélni, bizonytalan (%)	8	9
Pesszimista Egyértelműen vagy inkább rosszabbul alakulnak a dolgok (%)	45	55

Legnagyobb mértékben a vidékiek, illetve az alacsony iskolai végzettségűek körében növekedett a pesszimisták aránya. Míg áprilisban a kistelepülésen élők 43 százaléka, addig májusban a 65 százaléka vélekedett borúlátóan a magyarországi dolgok alakulásáról. Áprilisban a nyolc általánossal rendelkezők 35 százaléka, májusban már 58 százaléka vélekedett úgy, hogy egyértelműen vagy inkább rosszul alakulnak a dolgok.

Kilenc hónap alatt még nem voltak ennyire kevesen, akik az életszínvonal javulásában bíznának.

Helyzetmegítélés és várakozás

	Szept.	Okt.	Nov.	Dec.	Jan.	Febr.	Márc.	Ápr.	Máj.
Az ország jelenlegi helyzete (%)	33	34	34	32	33	34	36	35	34
Az ország várható helyzete (%)	34	36	38	38	39	39	43	40	37

A válaszadók a kutatás során nem csak általánosságban, hanem egyes tényezők szerint lebontva is értékelték az ország jelenlegi és jövőbeli helyzetét. A megkérdezettek az iskolai osztályzatoknak megfelelő ötfokozatú skálán külön értékelték a demokrácia működését, a gazdasági helyzetet, az egészségügyi ellátást, a közlekedést, a szociális ellátást és az ország nemzetközi megítélését. Az ország helyzetét kifejező mérőszámok a NetHangulat Indexhez hasonlóan egytől százig vehetnek fel értékeket. Középpontnak az 50 tekinthető – az ennél alacsonyabb értékek negatív, a magasabbak pozitív előjelű helyzetértékelést vagy várakozást mutatnak. Eszerint elmondható, hogy az internetezők többsége inkább negatívan ítéli meg az ország jelenlegi és jövőbeli helyzetét.

Az elmúlt 8 hónaphoz hasonlóan a netpolgárok májusban is jobbnak látták az ország közeljövőbeli helyzetét, mint a jelenlegit – ezzel együtt mind az ország állapotának jelenlegi, mind a jövőbeli állapotát kifejező indexek értéke csökkent. A jövő-index csökkenése az egészségügy, a szociális ellátás és az ország nemzetközi megítélésének rosszabb értékelésére vezethető vissza. Az internetezők mindhárom dimenzió alapján szignifikánsan rosszabbnak látják az ország jövőbeli helyzetét, mint áprilisban.

A jelenlegi és jövőbeli helyzetértékelés különbsége egyfajta optimizmusmutatónak is tekinthető. Eszerint a választások előtt, márciusban volt a legnagyobb az ország állapotát illetően az optimizmus mértéke (7 pont). Az áprilisban elkezdődött csökkenés májusban is folytatódott, így az optimizmus mértéke (vagyis a jelen és a jövő közötti megítélés különbsége) már csak 3 pont.

A múlt hónapban arról számoltunk be, hogy márciushoz képest jelentősen csökkent azok aránya, akik a foglalkoztatottság és az életszínvonal területén pozitív változást várnak. Májusban tovább csökkent a bizakodók aránya. A májusi értékek a kutatássorozat elkezdése óta a legalacsonyabbak: az internetezők mindössze 24 százaléka vár a foglalkoztatás és 27 százaléka az életszínvonal terén pozitív irányú változást. Feltételezésünk szerint az életnívó esetében 13 százalékpontos, a foglalkoztatottság esetében a 15 százalékpontos csökkenés összefüggésben van az elhúzódó kormányalakítással és a várható megszorító intézkedésekkel kapcsolatos nyilvánosságot látott hírekkel.

Pozitív változást várók aránya

	Március	Április	Május
Munkanélküliség (%)	50	39	24
Életszínvonal (%)	55	40	27

	Szept.	Okt.	Nov.	Dec.	Jan.	Febr.	Márc.	Ápr.	Máj.
Az egyén jelenlegi helyzete	56	53	55	53	55	54	54	52	53
Az egyén várható helyzete egy év múlva	61	58	60	56	61	59	60	57	57

A kutatás során az internetezőket arra kértük, hogy ötös skálán értékeljék saját jelenlegi és jövőbeli helyzetüket: az anyagi helyzet, a munka (tanulás) és az emberi kapcsolatok területén. Az egyéni helyzetet kifejező mérőszámok a korábbiakhoz hasonlóan egytől százig vehetnek fel értékeket. Középpontnak itt is az 50-es érték tekinthető. Az internetezők a vizsgált dimenziók közül emberi kapcsolataikat értékelik a legjobbnak és az anyagi helyzetüket a legrosszabbnak. Ez a sorrend tavaly szeptember óta változatlan. A három dimenzió alapján készített, a netezők jelenlegi helyzetét mutató index ugyan egy ponttal alacsonyabb, mint áprilisban, azonban ilyen mértékű csökkenés nem tekinthető szignifikánsnak. Annak ellenére, hogy szignifikáns mértékben romlottak az ország jövőbeli helyzetével kapcsolatos várakozások, az internetezők nem tartanak saját helyzetük romlásától: az áprilisi értékkel megegyező módon májusban is 57 pontra becsülték fél évvel későbbi helyzetüket.

Általános bizalomcsökkenés

Az internetezők tízes skálán értékeltek 11 hazai és 3 nemzetközi szervezetet, intézményt aszerint, hogy mennyire bíznak bennük. Megállapítható, hogy májusban különösen a nemzetközi, de mellettük a hazai politikai és társadalmi intézmények bizalmi indexe is csökkent. Véleményünk szerint az ilyen általános bizalomvesztés mögött a várható reformok és megszorítások körüli bizonytalanság állhat. Más szavakkal: nem tudunk olyan eseményekről, amelyek szoros összefüggésben lennének a vizsgált intézményekkel és ezek okoznák a bizalmi indexük csökkenését. Az intézmények presztízsének csökkenése így nem konkrét eseményekkel, hanem a bizonytalanság okozta általános hangulatváltozással hozható kapcsolatba.

	Április	Május	Változás áprilishoz képest
Alkotmánybíróság	6,6	6,0	le
Köztársasági elnök	5,8	5,7	le
ENSZ	6,1	5,5	le
Európai Unió	6,0	5,5	le
Ombudsmanok	5,7	5,3	le
Bíróságok	5,3	5,3	–
NATO	5,6	5,1	le
Rendőrség	5,2	5,0	le
Civil szervezetek	5,2	4,8	le
Önkormányzatok	5,0	4,7	le
Parlament	4,4	4,0	le
Egyházak	4,2	4,0	le
Politikai pártok	3,5	3,1	le

Bajban csökken a társadalmi szolidaritás?

Az NRC Piackutató minden hónapban méri az internetezőknél a társadalmi szolidaritás érzetét is. Az összetartozást mérő változók úgy lettek kialakítva, hogy makro- és mikroszintű szolidaritást kifejezők egyaránt legyenek köztük. A makroszintű szolidaritás társadalmi szinten fejti ki hatását, célja a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése a stabil és integrált társadalom erősítése érdekében. A mikroszintű szolidaritás kisközösségi (lakóhely, család, baráti közösség) szinten érvényesül, és lényege a kölcsönös segítségnyújtás, a leszakadás megakadályozása.

A hazai internetezők között a társadalmi szolidaritás mértéke eddig gyakorlatilag ugyanakkora volt, mert szignifikáns mértékű elmozdulást nem tapasztatunk. Májusban azonban csökkent – ha nem is tragikusan. A legfrissebb eredmények 3 pontos esésről tanúskodnak: 79 pontról 76 pontra csökkent az internetezők között mért társadalmi szolidaritás mértéke. Némiképpen elgondolkodtató, hogy éppen akkor, amikor az ország jelentős szociális kihívásokkal néz szembe.

A felmérést az NRC 2005. május 20. és 2006. május 30. között végezte ezer internet-használó online megkérdezésével. Az adatbázist az TNS-NRC InterBus kutatásának offline adataival súlyoztuk, így az a legfontosabb demográfiai ismérvek tekintetében reprezentatív a legalább hetente internetező 18-69 éves magyar lakosságra nézve.