Nem mindegy, mit eszünk napozás előtt

Szabadgyökök

A szervezet speciális mechanizmusokkal igyekszik az életfontosságú folyamatok egyensúlyát fenntartani. Az egészséges szervezetben termelődő szabadgyökök élettanilag fontos szerepet játszanak. Alapvetően két nagy csoportjuk létezik: az oxigén és nitrogén eredetű szabadgyökök. Ha a szervezet antioxidáns rendszere károsodik, vagy a szabadgyökök kórosan túltermelődnek,  az elszabaduló káros gyökök gyakorlatilag minden szervben okozhatnak elváltozást, megbetegedést. A szervezetben a „békés” molekulák páros számú elektronokból álló, stabil kötésekkel rendelkeznek. A szabadgyökök páratlan elektront tartalmazó molekulák, melyek a környező szövetekből próbálják pótolni az elvesztett elektronjaikat, ezzel különféle biológiai molekulákat (zsírokat, fehérjéket és a genetikai állományt, a DNS-t) károsítva. E folyamatok eredménye a sejtek szétesése és a szövetek károsodása lehet. Az antioxidánsok saját elektronjaikat adják át a szabadgyök-molekuláknak, így a romboló folyamatokat lassítják, vagy meggátolják. A szabadgyökök a szervezetben végbemenő anyagcsere-folyamatok során keletkeznek, vagy speciális fehérjék (enzimek) által, vagy pedig fehérjementes biokémiai reakciókban. Az anyagcsere folyamat az oxidáció. Oxidánsok és szabadgyökök külső forrásból is bejuthatnak a szervezetbe, például környezeti ártalmak (kipufogógáz, ionizáló sugárzás, dohányzás, erős napfényhatás, mérgek) révén. A leginkább érintett szervek a szív és az erek, az agy és az idegek, a bél, a vese, a máj és a tüdő.

A NewsMax cikke szerint, amit napozás előtt eszünk és iszunk, nagyban befolyásolhatja annak végeredményét; ha például egy Margarita koktélt kortyolgattunk el, akkor a nap végére felhólyagosodott ajkakkal az odakozmált bőrünkben kezdhetünk neki egy kéthetes kínlódásnak. Az ok a hűsítő ital két összetevője: alkohol és a citrom illóolaja. Ugyanis ezt a két alkotórészt a fényérzékenyítő elemek közé sorolták be a kutatók, melyek erősítik a test érzékenységét és reakcióját a napfényre.

Sokféle étel, ital és más anyag erősíti a napsugarak veszélyességi fokát, fényérzékenységet, fototoxikus vagy fotoallergiás reakciókat okozva, emellett persze vannak olyan ételek is, amelyek pontosan ellenkező eredményt érnek el: csökkentik a napsugárzás károsító hatását.

Veszélyes táplálékok

A citromolaj, a hajdina, a vanília, a sárgarépa, a zeller, a pasztinák, a petrezselyem, a kapor, az ánizskapor, és a füge mind-mind tartalmazzák azokat az összetevőket, amelyek növelik a szervezet fényre adott reakcióját. A fényérzékenység mértéke természetesen egyénenként változó. Sokunk tapasztalt már fotoallergiás tüneteket az immunrendszerünk fényérzékenyítő anyagokra adott válaszául. Az eredmény: kiütés, amely a túlexponálást követő 24-48 órában jelentkezik, ekcéma, csalánkiütés vagy más allergiás kiütés formájában.

© Dripnet

A napfürdőzők gyakran kenik bőrüket vastagon ásványi olajokkal, azonban ezek általában túlreagáltatják a bőrt. A petróleum- és szénalapú vegyszerek fényérzékenységet vagy fototoxikus elváltozásokat okoznak. A napimádók emellett kerüljék az Earl Grey tea fogyasztását. Ez az ital jól megkülönböztethető a többi teától bergamottolaj-, és citromkivonat-tartalma miatt. Pontosan ezek fotoszenzitivizáló hatásáért alkalmazzák a teát egyes hajápoló termékekben és gyorsbarnító krémeknél.

A tudósok hasonló eredményekre jutottak a kininnel kapcsolatban: annak egyik alkotóeleme szintén fényérzékennyé teszi a bőrt. Kinint tartalmaz a tonik, több fogamzásgátló tabletta és testépítő szteroid, szelént és riboflavint (B2-vitamin) tartalmazó készítmények, halogénezett szalicilanilidok, vagy éppen a pézsma ambrette tartalmú parfümök.

Számtalan receptre kapható orvosság – az antibiotikumoktól kezdve a gombásodás elleni szerekig, a vizelethajtók, nyugtatók, és a szívaritmia egyik gyógyszere – betegtájékoztatóján elvileg fel van tüntetve, hogy növelik a napérzékenységet. A betegeknek ezt a figyelmeztetést komolyan kell venniük; az érintettek mindenképpen kérdezzék meg orvosukat vagy gyógyszerészüket a vényre adott medicinák mellékhatásairól.

Bizonyos recept nélkül kapható készítmények szintén fényérzékenységet vagy fototoxikus hatást okozhatnak, ilyenek a náthát és allergiát gyógyítani hivatott egyes szerek.

© Dripnet

A napfény okozta bőrtüneteket hétköznapi szóhasználattal napallergiának nevezzük. A fotoszenzibilitás azokat a szokásostól eltérő bőrreakciókat jelöli, amelyek a fény hatására alakulnak ki. Nemcsak a napfény, hanem a mesterséges ultraibolya sugárzás – szolárium, szúnyogriasztó lámpák – is okozhat bőrreakciót.

A fotoallergia tulajdonképpen kontakt (azaz érintés következtében kialakuló) bőrgyulladásnak felel meg. Az ellenanyag képződését az UV-fény hatására reakciót kiváltó molekula okozza a bőrben. Ebben az esetben a fény-expozíciót követő fél percben ekcémához hasonló bőrtünetek jelentkeznek, és kiterjedhetnek a napfény által nem érintett területekre is. Előfordulhat késleltetett reakció is.

A fototoxikus reakciók közé soroljuk a napozást követő fokozott reakciót és a kémiai fotoszenzitizáló anyagok által létrehozott reakciókat is. Ilyenkor késleltetetten jelenik meg eritéma, ödéma, hiperpigmentáció és hámlás. A fototoxikus reakciók fotoszenzibilizáló szer hatására és nem immunológiai mechanizmusok révén jönnek létre.

Fotoallergiát okoznak az anilinszármazékokat tartalmazó anyagok - bizonyos gyógyszerek, bútorfényezők, cipőkrémek, illatszerek, a naproxent tartalmazó kenőcsök és a vulkanizált gumi. Fototoxikus reakciókat a gyakrabban alkalmazott gyógyszerek közül a tetraciklinek, a nem-szteroid gyulladáscsökkentők és az amiodaron okoznak. Fotoszenzitizáló anyagok megtalálhatók dezodorokban, antibakteriális hatású szappanokban, mesterséges édesítőszerekben, szintetikus és természetes alapanyagú textíliákban, valamint ilyen anyagok a szantálfa olaja, a benzofenonok, PABA, cinnamátok, szalicilátok, anthranilátok, PSBA, a mexenone és az oxibenzon. Régóta ismert a naftalin, az ásványolaj származékok és a tetováláshoz használt kadmium-szulfid fotoszenzitizáló hatása is.

Bár a bőr színe nem határozza meg a fotoreakciókat, a kifejezetten fehér bőrű egyének hajlamosabbak rá. A fotoszenzitivitás mértéke egyénenként változó, emellett ebben az esetben is előfordulhatnak keresztreakciók. A HIV-pozitív AIDS-es betegek sokkal hajlamosabbak fotoszenzitizációra.

A C-vitamin a megoldás

© Dripnet

Annak érdekében, hogy ezen a nyáron kevesebb leégéssel csökkentsük a bőrrák kialakulásának kockázatát, antioxidánsokban gazdag ételeket/italokat fogyasszunk: C-vitaminnal teli sárgadinnyét és szamócát, E-vitamin tartalmú dióbelet és paradicsomot, bétakarotin (az A-vitamin elő-vitaminja) pótlására pedig kajszit együnk és szintén vegyük elő a sárgadinnyét is. A tojás kitűnő természetes étrendi forrása a gyöktelenítő aminosavnak, mely csökkenti a napsugár okozta bőrsérüléseket. A napfürdőzést megelőző majd az azt követő antioxidáns- és vitamin-fogyasztás hatásosan csökkenti a leégésért felelős szabad radikálisok legalább egy kis hányadát.

Mit tegyünk leégéskor?

Ha napozás közben elaludtunk, vagy elvesztettük időérzékünket, már csak akkor vesszük észre a bajt, amikor bőrünk forró és vörös a leégés miatt. Ilyenkor gyakran helyi érzéstelenítőt alkalmazunk a hűtéshez. Ha ezt tettük, semmiképp ne menjünk vissza a napra, sőt, tartózkodjunk a sugaraktól! A bőrvédő szerek ugyanis fotoszenzitivizáló hatásúak.

A legjobb gyógyszer a napégésre az aszpirin, mely a lesülésből eredő károsodások egy részért felelős prosztaglandinokat csípi nyakon. Természetesen az aszpirin bevétele előtt mindenki kérje ki orvosa vagy gyógyszerésze tanácsát! Itt sem szabad megfeledkeznünk a leghatásosabb módszerről, a megelőzésről, melynek lényege, hogy az érzékeny egyének kerüljék a fény-expozíciót.