Feltűnt, hogy a Trump-éra hangulata elől már a moziban sem lehet elbújni? Hiába kapcsolódnánk ki este az őrületből, amit ma világpolitikának hívunk, nehéz olyan filmet találni, amiben:
- a főhős nem negatív szereplő
- vagy ha tudunk is azonosulni a főszereplővel, akkor a megbízójáról, munkahelyéről, családjáról derül ki, hogy sötét terveket sző
- esetleg azt nem lehet eldönteni, a történetben hol húzódik a határ valóság és illúzió, igaz és hamis közt. Az egész világ káosz.
Nem a szofisztikált közönségnek szóló művészfilmekről, kísérleti filmekről beszélek, hanem a szórakozásra optimalizált hollywoodi produkciókról. Szinte minden második amerikai filmben felbukkan a magas körökig nyúló sötét machinációk valamely eleme. Ott tartunk, hogy már a szuperhősök is meghasonlottak: Amerika Kapitány nem a Gonosz Diktátorral vagy az Őrült Tudóssal küzd, hanem saját ügynökségével, amikor kiderül, hogy a SHIELD titokban egy totalitárius összeesküvés szolgálatába állt.