A tisztánlátás hatalom!

Fitch Ratings: országkockázati plafonok megváltoztatása

olvasási idő

1 perc

megjelent

2006.08.18. 10:04

A Fitch Ratings londoni hitelminősítő technikai jellegű változtatása keretében módosította 40 ország országkockázati plafonját, felemelte azt a kockázati besorolási határ, amellyel az adott országban működő kereskedelmi vállalkozások számolhatnak tranzakcióik során.

Az országplafon nem jelenti az adott országok hitelkockázatának minősítését - ebben tehát nem történt változás-, hanem az a cégek kockázati megítélésénél használatos, elemzési célt szolgáló mutató. A Fitch a kockázati besorolás módszerének rendszeres átértékelését hajtotta végre az általa értékelt 99 ország közül 40 országplafonját, köztük a Magyarországra vonatkozó plafont módosítva.

A plafon megemelésének célja az, hogy a feltörekvő országokban működő, külföldi tulajdonban lévő kereskedelmi-adósság kibocsátók kockázati besorolását a szuverén adósbesorolásnál adott esetben kedvezőbben állapíthassák meg. Magyarország esetében az országplafont az "A"-ról "A+"-ra emelték fel.

Átalakíthatja az ipart, mégis keveset tudunk róla: mi az a karbonvám?

élhető környezet

2024.12.13. 16:303 perc

A karbonvám bevezetésével szorítja rá az EU a vállalatokat a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére. Az új rendszer elindítása egyelőre lassan halad, a magyarországi cégek még csak ismerkednek vele.

A legtöbb szereplőm egyszer csak rájön, hogy a világ más, mint hitte – interjú Chuck Palahniukkal, a Harcosok klubja írójával

kultúra

2024.12.01. 18:307 perc

Huszonöt éve került a mozikba a Harcosok klubja. A kultuszfilm alapjául szolgáló regény írójával erőszakos családi történeteiről, a fájdalom hajtóerejéről és a mű hatásáról beszélgettünk.

Hozhat-e döntést egy Magyarországot érintő ügyben az amerikai Legfelsőbb Bíróság? Hamarosan kiderül

lapszemle

2024.12.04. 06:302 perc

Egyelőre az sem egyértelmű, hogy az amerikai testület befogadja-e a holokauszt túlélői és örököseik által a magyar állam ellen indított pert.

Egy férfi akkor sem sírhat, ha fáj, pedig a könny nemcsak nyugtat, hanem fájdalmat is csillapít

pszichológia

2024.11.26. 18:307 perc

Érzelmi okokból csak az ember tud sírni, de hogy mikor élünk szervezetünk e gyógyhatású leleményével, azt nagyban befolyásolja a társadalom, amelyben élünk. Amely ma már elnézőbb ugyan a férfikönnyekkel szemben, de nem igazán tud mit kezdeni vele. Milyen jótékony hatásai vannak a könnyeknek? Sokat vagy keveset sírnak nemzetközi összehasonlításban a magyarok? És vajon azok sírnak-e, akiknek minden okuk megvan rá?

A nők nem azért döntenek az abortusz mellett, mert „nincs jobb dolguk”

egészségügy

2024.11.26. 05:3014 perc

Magyarországon leginkább kampányszerűen tematizálja a kormány a reproduktív jogokkal kapcsolatos kérdéseket, amelyekről a társadalom egy részének nincs kiforrott véleménye – emiatt sem mindegy, hogy milyen keretezésben találkoznak ezekkel a témákkal az emberek – mutat rá egy friss kutatás. Az is kiderül belőle, hogy az abortusz megítélésében nem vagyunk elmaradva az európai átlagtól, többségükben még a vallásosak és a kormánypártiak sincsenek a tiltás mellett. A nők támogatóbbak a férfiakhoz képest, ugyanakkor az ítélkezés és az infantilizálás a nőgyógyászati ellátás során is előjöhet, a sürgősségi fogamzásgátlóról pedig még mindig él az a tévképzet, hogy a terhesség megszakítására jó.

Lehet, hogy már nem a magyarok a finnek kedvencei, de azért még mindig nagyon várnak minket – mi igaz a finn sztereotípiákból?

életmód

2024.12.23. 09:5413 perc

Állandó sötétség, télen-nyáron meg lehet fagyni, kiváló az oktatás, és nem utolsósorban a legboldogabb ország a világon. Nagyjából ezek a jellemzők jutnak eszébe a magyaroknak Finnországról, ahova meglepően kevesen költöznek közülünk, annak ellenére, hogy rokonok vagyunk, más skandináv országok pedig kifejezetten népszerű kivándorlási célpontok. A finn kormány szinte kampányszerűen próbálja beszippantani a külföldieket – hogyan segítik a beilleszkedésüket, és milyen a háborús készültségben lévő Finnországban élni?