Az érintetteknek sok tízmilliárd dollárnyi törlesztést kell megkezdeniük az idén. Az adósságcsapda remek lehetőséget jelent Peking számára, hogy növelje politikai befolyását a csődbe jutott államok felett.
Törlesztéscunami fenyegeti a világ legsebezhetőbb országait – derül ki egy egy friss tanulmányból. Az utóbbi jó másfél évtizedben Kína által infrastrukturális beruházásokra nyújtott kölcsönök adósságszolgálata ugyanis eddig nem látott méreteket ölt ebben az évben. A Lowy Institute ausztrál külpolitikai kutatóintézet összesítése szerint a 75 legszegényebb országnak összesen 22 milliárd dollárnyi összeget kellene visszafizetnie Kínának 2025-ben. A harmadik világ bankárává vált Kína a következő évtizedben sokkal inkább követelésbehajtóként kezd el működni – vélik a jelentés készítői.
A hitelek nagy részét a Hszi Csin-ping kínai pártfőtitkár-államfő által 2013-ban bejelentett Egy övezet, egy út (The Belt and Road Initiative – BRI) keretében adták, és főként kikötők, repülőterek, utak, vasútvonalak, hidak, erőművek, valamint iskolák, kórházak és egyéb létesítmények építésére fordították. Az ázsiai ország már a program meghirdetése előtt is jelentős infrastrukturális beruházásokat finanszírozott főként a fejlődő országokban, amelyek összes, Kínával szemben fennálló tartozását 1100 és 1500 milliárd dollár közé becsülik a szakértők.
A New York-i Közkönyvtár kiállítása bemutatja, hogyan vált egy nagyváros lapja nemzetközi tényezővé. A magazin egy évszázad alatt öt főszerkesztőt fogyasztott el, Adam Gopnik, a lap főmunkatársa néggyel is dolgozott.
Így reagáltak arra, hogy a főváros rendezi a Szivárvány Misszió Alapítvánnyal a Budapesti Büszkeség nevű rendezvényt.
