Kinek és miért nem kell a minimálbér kétszerese után fizetnie?

Szeptembertől az  egyéni vállalkozóknak, s a társas  vállalkozások személyesen közreműködő tagjainak  is a minimálbér kétszerese után kell fizetniük a járulékokat.  Eszerint a jövő hónaptól  legalább  125 ezer,  januártól pedig  131 ezer forint után adóznak.  A legrosszabb helyzetben az evások vannak, akik nemcsak többet, de 10 százalékkal magasabb adókulccsal is kénytelenek fizetni. Igaz ez a módosítás  nem szeptembertől, hanem csak egy hónappal később lép hatályba. Ennek megfelelően szeptemberben mimimum  147 ezer forint, januártól  pedig  legalább 175 ezer forint bevétellel kell rendelkezniük.

A jogszabály ugyanis azon a törvényi vélelmen alapszik, hogy az evásoknak nincs költségük, tehát a bevételből csak az adót (az EVA-t) kell megfizetni, levonni, és a maradék a  tényleges jövedelem. Alkotmányossági szempontból ugyan aggályosnak tűnhet, hogy a jogalkotó – a valóságtól általában eltérően – esetükben nulla költségszinttel számolt.

Akinek jövedelme, illetve bevétele a minimum járulékalap megfizetéséhez szükséges összeg alatti, az október 12-ig  kérhet  felmentést az adóhatóságtól.  Ugyanúgy vonatkozik ez  olyan magánszemélyre, aki kiváltja a vállalkozói igazolványát, vagy egy olyan  vállalkozásra, amely bejárónőt, takarítónőt, kertészt alkalmaz, és ezáltal foglalkoztatóvá válik, de  nem tudja megfizetni a  járulékot a minimumszint után. 

Az adózó a  dupla járulékfizetést viszont csak abban az esetben kerülheti el,  ha  átmegy az APEH ellenőrzésen. Ilyenkor a hivatal vizsgálhatja, hogy a magányszemély a bevallott jövedelemből fedezni tudja-e életvitelét, kiadásait, hiteltörlesztéseit, vagyongyarapodását.  Ellenkező esetben az APEH komoly bírságot, késedelmi pótlékot szabhat ki.  Bejelentés előtt célszerű  felmérnie az adózónak, hogy  mit kockáztat egy esetleges adóellenőrzéssel. 

Amennyiben a bejelentés jogos, s  az adóhatóság ezt meg is állapítja,  jelentős többletteher hárul  majd a könyvelőkre is. Ha ugyanis az adózó jövedelme alacsonyabb a mindenkori járulékminimumnál, azt a könyvelőnek  15 napon belül be kell  jelenteni. Kijelentenie az adózót akkor kell, ha jövedelme korábban nem érte el a járulékminimumot -, de időközben felemelték a bérét, és így már eléri vagy meghaladja azt.

A  minimális járulékalapot csak a biztosítottra és az  alkalmazottjára terjesztették ki, tehát a megbízási jogviszonyban foglalkoztatottakra nem vonatkozik az előírás.  Kivételes helyzetben vannak a tételes átalányadózók, illetve a mezőgazdasági őstermelők, akiknek csak a mindenkori havi minimálbér után kell fizetniük a járulékokat. Az előbbi csoportba olyan kevés adózó tartozik, hogy a minimum járulékalap befizetése a tevékenységi kör megszűnését idézhette volna elő.

Az úgynevezett többes jogviszony esetén az egyéni vállalkozónak, illetve a társas vállalkozó személyesen közreműködő tagjának a valódi jövedelem után kell fizetnie, de csak abban az esetben, ha legalább heti 36 órás munkaviszonya van, vagy  felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója. A tényleges jövedelemre viszont a teljes járulékot meg kell fizetni,  egyedül a 2 százalék pénzbeni hozzájárulás nem kötelező. 

Szeptember 1-től a foglalkoztatót terhelő 29  százalék tb-járulék ugyan változatlan marad, de három részre oszlik a 18 százalékos nyugdíjbiztosítási járulék és a  11  százalékos egészségbiztosítási járulék. A jövőben nemcsak nyugdíjbiztosítási,  s egészségbiztosítási járulékot kell fizetni,  hanem az utóbbit 2 részletben  7 százalék  természetbeni, illetve  4  százalék  pénzbeni egészségbiztosítási járulékként kell befizetni. Január 1-től a 18  százalék nyugdíjbiztosítást 21 százalékra emelik, a 11 százalékos  egészségbiztosítást pedig  8 százalékra csökkentik (5+3 százalékos megoszlásban).

A munkavállalónál ugyanígy pénzbeni és nem pénzbeni részre osztják az egyéni járulékfizetést.  A pénzbeni rész fedezi a táppénzzel kapcsolatos, s az egyéb kiadásokat, a természetbeni rész pedig az orvosi, kórházi, baleseti ellátással kapcsolatos egészségügyi költségeket. Ezek alapján a dolgozótól szeptember 1-től az eddigi 4 helyett 6 százalék egészségbiztosítási járulékot kell levonni (4 százalék természetbeni + 2 százalék pénzbeni hozzájárulást),  míg január 1-től  már 7 százalékot (4+3).

Emiatt a kiegészítő  tevékenységet folytató,  azaz  nyugdíjas vállalkozó nemcsak azért jár rosszul, mert a nyugdíja a jövőben az adósávot növelheti,  azaz összeadódik a vállalkozói jövedelemmel.  Emellett  fizetnie kell majd  az egészségbiztosítási járulékból is a természetbeni részt, azaz  a  4 százalékot.  Az indoklás szerint a nyugdíjas táppénzre nem jogosult, de igénybe veszi, vagy legalább is veheti az orvosi, kórházi ellátásokat.

További változás még a kiegészítő tevékenységet folytatóknál, hogy az 5 százalékos baleseti járulék szeptember 1-től 10, majd január 1-től 16 százalék lesz, s  a neve is megváltozik „egészségügyi szolgáltatási járulék”-ra. Azoknál az evásoknál, akik többes jogviszonyban vállalkoznak, azaz van más főfoglalkozásuk is, ott marad az eva-alap, azaz a bevétel 4 százaléka, s a járulékalap és az után kell megfizetniük a társadalombiztosítási járulékot.

Az egészségügyi hozzájárulás, más néven EHO sajnos továbbra is megmarad, azaz havi 1950, vagy napi 65 forint.  A tőkejövedelmek utáni EHO a kezdeti 4 százalékról január 1-től 14 százalékra nő. Nagyon fontos változás, hogy az ingatlan bérbeadóknál az 1 millió forintot meghaladó bérleti díj után is ez a szabály lép életbe, azaz ők is 14 százalékot fizetnek majd a bérleti díj után. 
 
A járulékszabályok változásai a nyugdíjasokat és az evásokat érintik a legrosszabbul.  Közülük várhatóan többen  megpróbálják majd megtalálni a kiskapukat. Lesz, aki  négy órában foglalkoztatja majd az alkalmazottait, hogy ne kelljen több járulékot fizetnie utána. Mások várhatóan főleg alkalmi munkavállalókat  alkalmaznak annak érdekében, hogy elkerüljék az adózást.