Bush: a 2001 előtti politika erősítette a gyűlöletet

Ellentétes értékelések

A liberális The New York Times vasárnap a Washington Post-tal szemben azt írta: Bush nyilvánvalóan vissza akarja forgatni az óra mutatóját az iraki háború előtti időre. Akkor még könnyű volt kikezdhetetlen főparancsnoknak beállítani az elnököt, hiszen még nem merültek fel a kormány hozzá nem értésével kapcsolatos kérdések, amelyeket a Katrina hurrikán utáni késedelmes központi fellépés is felvetett.   George Bush kiterjedt és agresszív kampányba kezdett azért, hogy visszaszerezze több mint két éve elvesztett magabiztosságát. Igyekezete arra irányul, hogy elterelje a figyelmet Irakról és általánosságban, a terrorizmus elleni háború szükségességéről értekezzen - írta a The New York Times.

Bush az öt évvel ezelőtti terrortámadások évfordulója előtt adott interjúban a konzervatív lapban azt hangoztatta: az Egyesült Államok biztonsága hosszú távon csak úgy biztosítható, ha legyőzi a radikális iszlámista mozgalmat tápláló harag és gyűlölet ideológiáját.
 
Ennek megerősödésében szerinte döntő szerepe volt a 9/11-es merényletek előtti washingtoni ideológiának és külpolitikának, amelynek a stabilitás volt a kulcseleme. Az amerikai kormány akkor még azt vallotta, hogy nem számít a kormányforma kérdése, az a fontos, hogy a világ stabilnak mutatkozzon, és az Egyesült Államok a rövid távú geopolitikai játszmákban nyerjen. Ez az elmélet és gyakorlat a kommunizmus ellen működött, de a mai Közel-Keleten már nem alkalmazható - mondta az elnök visszautasítva azt a vádat, hogy a térségben a demokrácia terjesztését célul tűző doktrínája halott.
 
A The Wall Street Journal hétvégi száma amellett, hogy felsorolta a Bush-kormány több taktikai hibáját, alapvetően védelmébe vette az elnök stratégiáját. A Bush-kormány jelentősen meggyöngítette az al-Kaida terrorhálózatot, erre példa, hogy Amerika területén 2001 óta nem hajtottak végre támadást. Az iraki háború sem volt stratégiai baklövés, legfeljebb a végrehajtásban követtek el hibákat; s nem az iraki tömegpusztító fegyverek megléte a fontos, maga Szaddám Huszein exdiktátor volt ilyen fegyver országa lakossága és a környező országok ellenében.
 
Az újság szerint a Hamász győzelme, az iraki nehéz helyzet, a libanoni viszály bizonytalan kimenetele, valamint Irán agresszív fellépése mind azt vetítik előre, hogy a Republikánus Pártnak a novemberi általános választásokon meg kell fizetni a Bush-féle stratégia árát.

Mégis helyes, hogy Bush kitart, mert elnöksége legnagyobb felelőssége arra emlékeztetni az amerikaiakat, a terrorista fenyegetés nem csökkent. Veszélyes illúzió azt hinni, ha az amerikaiak elhagyják Irakot és tágabb értelemben a Közel-Keletet, akkor az nem lesz hatással az Egyesült Államok biztonságára nézve.