„Gyurcsány sokkal inkább megszállott, mint cinikus"

Betlen János: A nyilvánosságra került titkos Gyurcsány-beszédnek - írja az egyik lap - beláthatatlanok a következményei.

Stumpf István: A miniszterelnök szavait használva, Gyurcsány Ferenc átlépte a Rubicont. Ezzel a tegnapi beszéd-kiszivárogtatással világossá tette, és a saját szájából hallatszik, hogy „hazudtunk éjjel-nappal. Másfél éve folyamatosan hazudtunk.” Négy éven keresztül nem tudott a szoclib koalíció semmiféle olyan eredményt felmutatni, ami miatt a választók rájuk szavaztak volna. Nem mondta ugyan ki, mert ott, akkor, mindenki tisztában volt vele, „ahhoz hogy megnyerjük a választást, ahhoz hazudnunk kellett”. És ennek „én voltam a fővezére” - mondta most. És folyamatosan belebonyolódik saját hazugságaiba.

Ha ez a bizonyos frakcióülés volt a legigazibb, legtisztább, legőszintébb pillanat,  akkor amit ott elmondott, az ő igazi véleménye volt. Fölösleges most itt három-négy hónappal később akár a frakcióvezetőt belekényszeríteni olyan magyarázatokba, hogy ezt nem is így gondoltuk, ezt az egész politikai elitre gondoltuk. Ha folyamatosan zajlik ez a hazugságáradat,  nem lehet a kormányzást, azokat a nehéz lépéseket, amelyek előtt az ország áll, hazugságokra építeni. Nem fogja tudni megszerezni hozzá saját frakciójának támogatását sem. Nem véletlen ez a kiszivárogtatás. Nyilvánvalóan az, hogy Gyurcsány Ferenc elindult a pártelnökségért, sértette a párton belüli különböző csoportok érdekeit. Ettől a pillanattól Gyurcsány Ferenc béna kacsa - a legenyhébb fogalmazással. Nem tudja Magyarország kormányát megfelelően irányítani.

B: J.: Miért?

S. I.: Mert hitelességét elveszítette. Ezek után ki fogja azt elhinni, hogy most éppen nem azért kellett hazudni, mert esetleg az Európai Uniónak be kellett nyújtani más számokat? Nem fogja tudni visszaállítani a hitelességét. Egy miniszterelnöktől ezek a trágár szavak semmilyen körülmények között nem megengedhetők. Magával az országgal, a választókkal szemben követett el olyan felségsértést, amit egy demokráciában nem lehet megbocsátani.

B. J.: Zárt körben mondta. A választók ezt nem hallhatták.

S. I.: Zárt körben. A magyar politikai elit, a parlamenti képviselői, szocialista garnitúra előtt? Hát kétszáz ember előtt, majdnem kétszáz ember előtt mondta. Az nem zárt kör. Sőt, még hozzájárult ahhoz, hogy le is írják. Tehát tudta azt, hogy ez később nyilvánosságra kerülhet.

Bence György: Én egy kinnfentes politikai kommentátor vagyok. Úgyhogy nekem elég nagy élvezet volt belekukkantani a függönyök mögé. Hozzáteszem, nagy disznóság, hogy valaki ezt kiszivárogtatta, gengsztertempó. És hogyha ez elharapódzik, vagy máris rendszerré vált, akkor eljutunk oda, hogy a legszűkebb grémiumból se tudnak az emberek normálisan beszélni egymással.

B. J.: Ha ezt normális beszédnek nevezzük.

B.Gy.: Sok mindent megtudtunk Például egy apróságot. Állandóan azon töprengtünk, miért voltak üresek azok a színes dossziék, amit a Parlament záró napján csapkodott a miniszterelnök. Hogy abban minden benne van, hogy mit fog csinálni. Megmondta, hogy azért, azért nincsenek készen a tervek, mert direkt nem dolgoztuk ki őket. Mert hogyha kidolgoztuk volna, akkor kiszivárog. Hát ez tényleg elég vicces. Azt mondta, hogy igen, igen, barátaim, húzzunk bele. Nincsenek még készen a tervek. Nincsenek összeérlelve. Azért, mert rengeteget dolgoztunk, de ezt csak a legszűkebb körben mertük tenni. És nagyon keveset mertünk leírni, mert különben kiszivárog. Hát azért elég meredek.

Az apróságokon túl, ebből a beszédből egy nagyon fontos dolog derült ki: a miniszterelnök sokkal inkább megszállott, mint amennyire cinikus. Tehát világosan megmondta, hogy nemcsak azért hazudtunk reggel, és nem is tudom, este, hogy megnyerjük a választásokat - a maga keresetlen módján ugye, hogy visszahozzuk a szarból a kormányzást. Hanem azért is, hogy megvalósítsuk az én nagy eszméimet. És ehhez képest minden egyéb eltörpült. Beleértve tulajdonképpen azt is, hogy népszerűek leszünk-e, megtartjuk-e a kormányzást.

Mi ez a nagy eszme? Tulajdonképpen olyasmi, amit Amerikában együttérző konzervatívizmusnak hívnak. Amerikában a konzervatívizmus azt jelenti, mint amit itt a neoliberalizmus, vagy piacpárti liberalizmus. És az együttérzőt ha behelyettesítjük mondjuk azzal, hogy érzelgős és patetikus, akkor megkaptuk a nagy eszmét. Az érzelgős és patetikus neoliberalizmust. Ezt azért kell megorvosítani, mert ettől a gazdaság jobban fog dübörögni, és nevelő hatással lesz a népre. Mert igazából az igazán értékes emberek, akik a piacon megállták a helyüket és sikeresek.

Természetesen nem lehet mindenki olyan sikeres, mint például én vagyok - mondja a miniszterelnök. Én azokkal is együttérzek, azok majd segélyt kapnak. De vigyázni kell, hogy csak azok kapjanak valamit az államtól, akik erre rászorulnak. Ez itt a nagy eszme. Nos, önmagában ebben hinni - ebben egyre többen hisznek, én például nem -, nem megszállottság. A megszállottság az, hogy szemmel láthatóan nem tudja elképzelni, hogy az, aki ebben nem hisz, az nem a kádárista előítéletekbe beleragadt totyakos hülye. Nem tudja elképzelni, hogy lehet ezt helyteleníteni, vagy valami mást gondolni. Hogy az ember nem a kicsinyes privilégiumait, és pozícióját félti, hanem például másképp gondol valamit. Az meg különösen megszállottság, hogy ezt elképesztő nyersességgel vágja a saját híveinek a képébe. És arról is beszél [az MSZP frakció tagjainak]: „Lehet, hogy majd a vacak ötszázezer forintos állásaitokat el fogjátok veszteni, de nem erről van itten szó, hanem arról, hogy ezeket a nagy eszméket megvalósítsuk”. Hát ez elég meredek. Különösen tőle, akinek tényleg vacak egy ötszázezer forintos állás.

B. J. Nem tudtam kibogozni, hogy itt az eszméről van szó, a valódi átalakulásról, vagy pedig a költségvetési kiigazításról.

B. Gy.: Nem. Az eszméről van már szó.

Lengyel László: Vajon ő most az egész másfél évét és ezt a hazugságot arra áldozta-e föl, hogy majd akkor jövünk, reformokat fogadunk el, és dolgozunk a jövő megvalósításán? Vagy pedig kényszerűségből - és ez nem ugyanaz -, kényszerűségből belemegyünk megszorításokba. De majd jön egy új, paternalista, szebb szocialista jövő. Itt ebben a győzködő beszédben az előbbire van utalás. Tehát arra, hogy igenis el vagyok szánva, hogy keresztülvigyek valamit, még ha ti ellenem is vagytok.

B. J.: - De amire agitálja őket, azok az őszi [megszorító] törvények. És ott nincs reform.

L.L.: Nincs. Ez a problémám nekem is ezzel az eszmével. Az a gondom, hogy a paternalista szöveget értem, azt elő is adta. És annak a nyersességét is. Csak nem látom mögötte azt, hogy az eszmét hogyan akarja és mivel megvalósítani.

B. J.: Én se látom. Viszont arra meg tényleg szükség van, hogy rendbe tegye a költségvetést.

© Marton Szilvia

L. L.: Persze. Sajnos nem arról szól, a dolog, hogy ő miért fenyegette a szocialista képviselőket. Mert ebben én igazat adok Kuncze Gábornak, hogy az erős szavak nagy része arra is vonatkozott, hogy a szocialista képviselők, akikkel eddig egyébként szintén az ellenkezőjét igyekezett elhitetni, azok most belássák, a helyzet rossz, és valamilyen nagyon rossz intézkedésekkel ezen változtatni kell. Ezt durván közölte velük. Hogyha nem kussoltok, akkor még nagyobb baj lesz.

S. I.: De hát még azt is közölte velük, hogy gyakorlatilag a négy éves kormányzás semmittevése a legfontosabb ok, ami ide vezetett. És azt, hogy másfél éven keresztül hazudtunk egymásnak, és kifelé is hazudtunk. Tehát ezek után nem hiszem, hogy bárkire át tudja hárítani a felelősséget, ha maga ismeri el azt, hogy négy évig nem csináltak semmit. És hozzájárultak ennek a helyzetnek a kialakításához. Sőt, mondott olyat is, hogy nem is akar itt egy csomó olyan trükkről beszélni, amiről jobb hogyha nem tudtok. Amit a Pénzügyminisztériummal és a kormányon belül kellett tenni azért, hogy egyáltalán ez a helyzet fenntartható legyen. Hogy el tudjunk jutni odáig, hogy esélyünk legyen a választásra. Mindamellett hogy össze-vissza hazudott.

L. L.: Nem gondolom, hogy a felelősséget át akarja hárítani. Sőt, olyan emberről van szó, aki odaáll elénk, és minden felelősséget elvállal. Egyébként ebben érdekes módon Orbán Viktorra hasonlít.

S.I.: Ha minden felelősséget elvállal, akkor nem az a következménye, hogy felajánlja a lemondását?

L. L.: Mert ő úgy gondolja - és ez az amit magyarázott itt reggel, tegnap este -, hogy ő a maga részéről rákényszerült, hogy a pártja miatt és a helyzet miatt hazudozzon. Miattatok hazudtam, a fene egyen meg titeket.  Ezt most be fogom fejezni. Ő erre hivatkozik, hogy mártírja a pártnak. Mártírja egy helyzetnek, de most ennek vége. Ez egy jellegzetes, egyébként a szocializmus idején megszokott erkölcsi probléma. Itt vagyok. Főnökké kellett válnom. Huszonöt éven keresztül hazudoztam azért, hogy most itt a csúcson, most elvtársak, megcsináljam az igazit. Már nem emlékszem, hogy mi lett volna az igazi. Ismerős. Sajnos ebben nőttem fel - részben. Ahol hát egészen magasra lehet menni, hogy igaz, főosztályvezetőként borzasztó nagyokat hazudtam. Igaz, nyaltam a talpát miniszterhelyettesként. Igaz, miniszterként is rossz költségvetést raktam be. De most itt vagyok miniszterelnökként. Mit is akartam csinálni, amikor elindultam? Nos, ebből a szempontból még csak egy gyorsított eljárásnak vagyunk a részei.

B.J.: Ágh Attila, aki jól tájékozott szocialista berkekben, azt mondta, hogy az egész ügyben az MSZP belső feszültsége pattant ki földrengésszerűen. Olyan nagy ellenállás van az MSZP-n belül?

L. L.: Azzal, hogy Gyurcsány Ferenc durvasága a vele szemben ülő, egyenrangú képviselőknek is szólt. Azoknak az embereknek, akik megnyerték a választásokat. Azoknak azt mondta, na most aztán ebből elég. Hát milyen alapon nyertetek ti? Azt hiszitek, hogy ti nyertetek? Hát nem nyertetek. Hát nem vagytok ti senkik. Na most gondoljuk el, hogy ezekben az emberekben milyen indulatok forrtak egy ilyen beszéd alatt. Azt érezték, na jó, hát most belenyugszunk, mert nem tehetünk mást. De mit képzel ez? Durva hangnem, plusz a megszorító csomag.

B.J.: Önostorozás is volt.

L.L.: Az önostorozás azért mégiscsak azt jelentette, hogy én fölül ostorozok, magamra is csapkodok, de azért ti kapjátok az ostorból az igazit. És azt főleg, hogy emellé még kaptak egy megszorító csomagot is. Nekik haza kell menni Egertől Sopronig, és azt kell mondani, hát bizony négy évig nem csináltunk semmit. Itt ez el van szúrva - ennél durvább szavakkal. Mi egyébként alkalmatlanok vagyunk. De válasszatok minket. Na most ez eléggé rosszul hangzik. Ezt valószínűleg nem nagyon szeretnék. Ezek után még ugyanez az ember közli velük, hogy szeretnék az elnökötök lenni. Valahogy úgy érzik, hogy kössz szépen, de ezt azért talán ne. Én ma nem látom, hogy ebből az öt emberből, aki ma a pártot lényegében irányítja - a liberális Lendvai Ildikó, a nemzetiektől Szili Kati, és „köztük” Szekeres, Kiss Péter, és Hiller -, bármelyik hihetetlen elszántsággal küzdene azért, hogy Gyurcsány Ferenc legyen fölöttük az elnök.

S.I.: Elképzelhetetlennek tartom, hogy [lenullázott] morális tőkéjével, pusztán azért, mert „értetek tettem gyerekek”, az elkövetkezendő időszakot a miniszterelnök le tudja vezényelni.

B. Gy.: Én sem tartom valószínűnek, hogy az egész ciklust ki fogja tölteni. de azt szintén nem hiszem, hogy mindjárt le fog mondani.