Bizalmi szavazást kér maga ellen Gyurcsány

Az utcáról a politikát vissza kell vinni a Parlament falai közé - hangsúlyozta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, aki péntekre az Országgyűlés ülésének összehívását kezdeményezte. s ott az önmaga elleni bizalmi szavazást 

A kormányfő - eddigi álláspontját megváltoztatva - most már elismerte, hogy az önkormányzati választás egyben a választók  véleményének megnyilvánulása volt. A választók kritikus véleményt mondtak a kormány politikájáról. A Fidesz győzelméhez gratulált.

Orbán Viktor, a Fidesz elnöke  "hazug, ócska trükknek" minősítette a bizalmi szavazást, amelyet a hírek szerint a miniszterelnök maga ellen kér.  Egyben sajtótájékoztatóján arra szólította fel a koalíciós pártokat, hogy 72 órán belül menesszék Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt. Ha ez nem történik meg, a Fidesz péntek délutánra a Kossuth térre nagygyűlést szervez, amelyet több is követhet.

Orbán téved, ha azt hiszi, hogy a parlamentet ultimátumokkal lehet befolyásolni és irányítani. Téved, ha utcai megmozdulásokkal akarja zsarolni a magyar parlamentet - közölte a Fidesz pártelnökének szavaira reagálva Lendvai Ildikó MSZP-frakcióvezető.  Hozzátette: bizalmatlansági indítványt annak kell benyújtania, aki bizalmatlan, ezért azt javasolja a Fidesz elnökének, nyújtson be konstruktív bizalmatlansági indítványt.

A bizalmi szavazás alkalmas lehet egy szakasz lezárására, és a bizonytalanság megszüntetésére - kommentálta az SZDSZ elnöke a kormányfő bejelentését. 
Kuncze Gábor elmondta: az ügyvivői testület és a frakció együttes ülésén nem szavazott arról, hogy a pénteki parlamenti ülésen a miniszterelnököt támogatják voksaikkal, de véleménye szerint ez így lesz.

Orbán Viktor nyilatkozatára reagálva elmondta: a Fidesz elnöke felül akarja írni a közjogi rendszert. Véleménye szerint ha a vesztesek az utcáról szeretnének győztes pozícióba kerülni, az anarchiához vezetne.
 
Kuncze Gábor kitért arra, hogy Orbán nemrég nyilatkozta, tisztában volt azzal, hogy a hiány mértéke 10 százalék. "Vajon az a kampány, amit ő vitt végig, az hogyan egyeztethető össze azzal az igazmondással, amit számon kér egyébként Gyurcsány Ferencen, miközben azt mondja, hogy ő még soha életében nem hazudott" - jegyezte meg.
 
A pártelnök értékelte a választási eredményt is. "Egyértelműen vereséget szenvedtünk" - mondta, hozzátéve, hogy ezt a főpolgármesteri győzelem és a három budapesti polgármesteri poszt teszi elfogadhatóvá számukra.

Beszélt arról, hogy az önkormányzati választás nem népszavazás volt, és nem írhatja felül a parlamenti választás eredményét. Hangsúlyozta: a kormánypártok felelőssége a politikai stabilitás megőrzése és a gazdasági stabilitás megszerzése, ezekről szól a kormányprogram, amelynek végrehajtására az SZDSZ koalíciót kötött.


"Ma, az ország nyugalmáért két ember felelős: Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor." - szögezi le a Dávid Ibolya által jegyzett és hétfőn kiadott MDF-nyilatkozat. A Magyar Demokrata Fórum a továbbiakban a nyilatkozatban több azonnali lépést kér az "érintettektől", azaz Gyurcsánytól és Orbántól. Ezek között szerepel, hogy az MSZP és az SZDSZ haladéktalanul vonja meg a bizalmat Gyurcsány Ferenctől. Illetve, hogy Orbán Viktor haladéktalanul vonja vissza az embereket az utcáról és tegye egyértelművé, hogy a jövőben ilyen eszközt a képviseleti demokráciával szemben nem vesz igénybe.

Bizalmi szavazást egy kormány akkor kér maga ellen, mikor úgy látja, hogy vele szemben megingott a bizalom - mondta Halmai Gábor alkotmányjogász, a Széchenyi Egyetem jogászprofesszora. Arra reagált, hogy sajtóértesülések szerint Gyurcsány Ferenc miniszterelnök bizalmi szavazást kér maga ellen pénteken a Parlamentben.

Halmai Gábor elmondta, a magyar alkotmányos rendszerben a kormány parlament általi leszavazásának két módja van. Az egyik a bizalmi szavazás, a másik a bizalmatlansági indítvány. Ez utóbbit nem a kormány, hanem a képviselők egyötöde kezdeményezi a parlamentben.

Bizalmi szavazást a kormány akkor kezdeményez maga ellen, mikor úgy látja, hogy vele szemben megingott a bizalom, "ezért ő maga kezdeményezi azt, hogy derüljön ki, valóban élvezi-e a parlamenti többség bizalmát" - közölte. Hozzátette, bizalmi szavazást lehet általában, és lehet egy konkrét törvénnyel kapcsolatban kérni. A jogászprofesszor hangsúlyozta: a miniszterelnök által kezdeményezett lépés azt jelenti, hogy ha a szavazás során a kormány nem kapná meg a többséget, akkor le kell mondania.

Halmai Gábor rámutatott arra, a miniszterelnök mindenféle bizalmi szavazás nélkül megteheti, hogy lemond, és ezzel megszűnik a kormány megbízatása. Ha az lenne a kormány végső célja, hogy megszűnjön a megbízatása, akkor nem kérné ezt a bizalmi szavazást, hanem egész egyszerűen fogná magát és lemondana - vélte.