1 perc
2006.11.06. 10:42
Felmentették hivatalából hétfőn Oszmonali Guronov kirgiz belügyminisztert, és Omurbek Szuvanalijev személyében új tárcavezetőt neveztek ki helyére - közölte a kirgiz kormány.
A személycsere hátterében a kormányépület előtt zajló tízezres tömegtüntetés áll, amelynek résztvevői Kurmanbek Bakijev államfő lemondását követelik. Hírek szerint a székházat védő rendőrök vagy egy részük átállt a tüntetőkhöz.
Az államelnök és a kormányfő lemondását követelő ellenzéki tömegtüntetés kezdődött a kirgiz fővárosban, miközben Kurmanbek Bakijev államfő bejelentette, hogy nem enged az ellenzék nyomásának, és elhalasztja az elnöki hatásköröket megnyirbáló új alkotmány előterjesztését.
Képes lesz-e Donald Tusk erőteljesebbé és hitelesebb tenni az EU-t, kérdezi a Neue Zürcher Zeitung. Az Independent szerint Ukrajna helyesen járt el, amikor lezárta a vezetéket az orosz gáz előtt. Ha a Nyugat le akarja rövidíteni a háborút, érvényt kell szereznie az olajszankcióknak, írja a Bloomberg. A hírügynökség egy másik cikkének szerzője Kína és az Egyesült Államok együttműködésének szükségességéről, a Guardian a régi keletű orosz-kínai barátság új veszélyeiről ír. A brit lap a francia elnök hét évét is elemzi, szerinte Macron példája azt mutatja, mi történik akkor, ha a libereralizmust megfosztják az erkölcseitől és az értékeitől. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A tanárbérektől a napelemes szabályozásig, a fenyegetett bírói függetlenségtől az ellenzéki pártok vesszőfutásáig: 2024 Krónikája – Magyarország című sorozatunkban az év legfontosabb eseményeit idézzük fel. Negyedévenként haladunk, ez az 1. rész.
Hogyan született meg a világot lenyűgöző Munkácsy-brand, mennyivel tudott többet a festőművész a nagy elődeinél, miért felejtette el a világ olyan gyorsan? Ezekre a kérdésekre szolgál kimerítő válasszal a Szépművészeti Múzeum kiállítása.
Minél inkább elszigetelődik Magyarország, Kína és Oroszország annál inkább ki tudja használni a gyengeségét – írja Slawomir Sierakowski.
Jártunkban-keltünkben megéhezünk, megszomjazunk, megállunk „kispiszkostól” a fine diningig. Nosztalgiázunk és felfedezünk, megyünk az emlékeink után, rábízzuk magunkat a véletlenre, vagy éppen nagyon is tudatosan keresünk valami újat. Aztán elmeséljük, mondjuk a magunkét. A vendégét – mert mi vagyunk a mindenkori vendég. Felbukkanásunk bárhol várható. Most éppen egy patinás budai villában.
Mivel a következő elnök semmire sem tartja a szövetségeseit, viszont vonzódik az autokratákhoz, ez valószínűleg csak tovább fokozza majd a zűrzavart – mutat rá Anton La Guardia, az Economist diplomáciai szerkesztője.