A szakszervezetek vizsgálják, milyen eszközökkel tudják felhívni a politikusok figyelmét arra, hogy „el kellene gondolkozniuk” – mondja a HVG-nek Naszályi Gábor, az Egységes Közlekedési Szakszervezet elnöke, miután Budapest csődközeli helyzetbe került. Az érdekképviseleti vezető szerint a helyzet teljesen értelmetlen, egész egyszerűen nem történhet meg, hogy a fővárosi közszolgáltatások ne működjenek, hogy a munkavállalók ne kapják meg a fizetésüket.
Az opciókat még vizsgálják, az biztos, hogy „kemény eszközhöz” kell nyúlniuk a figyelmeztetés érdekében. Terítéken van a munkabeszüntetés, de alapos vizsgálatot igényel, hogy a jelenlegi jogi környezetben ennek milyen formája lehet jogszerű.
50 milliárd forintos lyukat kellene betömni
Karácsony Gergely főpolgármester május 26-án jelentette be, hogy a fővárosi önkormányzat bírósági jogvédelmet kért, hogy a Magyar Államkincstár ne inkasszózhassa Budapest számlájáról az úgynevezett szolidaritási hozzájárulás (valójában: a központi költségvetésnek befizetendő adó) esedékes részletét. A kincstár ennek ellenére leemelte a pénzt május 29-én. Az önkormányzat vitatja az inkasszó jogszerűségét.
A nagyobb önkormányzati cégek finanszírozását máris le kellett állítani, kivéve, ami a nettó bérek kifizetését illeti.
A kormány az elmúlt években jelentősen felemelte a jobb anyagi helyzetben lévő önkormányzatokra kivetett adót – ám a főváros szerint Budapest ezzel a költségvetés nettó befizetőjévé vált, vagyis többet fizet be, mint amennyi támogatást kap. A főváros szerint ez jogszerűtlen állapot, emiatt perek vannak folyamatban.
Az önkormányzat mintegy 50 milliárd forint adókötelezettséget vitat, 89 milliárd forint adókötelezettséggel ugyanis csak 39 milliárd támogatás áll szemben
– 2024 végén az idei költségvetést úgy tervezték, mintha a vitatott összeg rendelkezésre állna.
Karácsony Gergely főpolgármester rendkívüli sajtótájékoztatót tart 2025. május 29-én.
MTI / Illyés Tibor
A főpolgármester azt is bejelentette, hogy ilyen nagyságrendű összeget Budapesten egyben látni is csak a közösségi közlekedésben lehet, ezért vészforgatókönyv gyanánt arra kérte a közlekedésszervező BKK-t, hogy állítson össze egy költségcsökkentési/járatritkítási tervezetet.
Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a kormányinfón azt mondta: a kormány, ha kell, „segít”, mert nem akarják, hogy „a budapestieknek legyenek károsak” a „városvezetés felelőtlen döntései”. Az adókötelezettség csökkentése, a támogatások tartós emelése, és így a fenntartható finanszírozás kialakítása helyett valószínűbb, hogy a kormány valamiféle egyedi megoldáshoz folyamodik – ha a miniszter szavait ígéretnek lehet venni. Ez lehet egyszeri támogatás, hitelfelvételi engedély.
Az biztosnak tűnik az elmúlt évek alapján, hogy a kormány politikailag Budapest instabil működésében érdekelt.
Walter Katalinnak elege lett
A BKK elkészíti a „vészforgatókönyvet”
– közölte a közlekedési társaság a HVG-vel. Ezen túl azonban nem kívánták kommentálni, közelebbről hogyan és milyen területeken lehetne jelentős megtakarításokat elérni.
Nem világos, hogy a finanszírozási válság mennyiben járult hozzá a döntéshez, de Walter Katalin, a BKK vezérigazgatója május 29-én bejelentette és közzétette felmondását. Walter körül voltaképpen már 2024 elején elfogyott a levegő, amikor egy szűkkörű tájékoztatón egy szerencsétlen hasonlattal a hálaadási pulykákat említette, párhuzamban azzal, mennyi beleszólásuk lehet az utasoknak egy esetleges menetdíj-emelésbe. Erre jött aztán, hogy az önkormányzati választások után a fővárosi pártok lényegében kivétel nélkül ellenségesen léptek fel az előző ciklus alatt kinevezett önkormányzati cégvezetőkkel szemben. Walter nyilvánosan részben a legitimáció hiányával, részben a posztja újrapályáztatása körüli visszásságokkal indokolta döntését.
