Patika és illatszerbolt: elmosódott határok

London liberális

Nagy-Britanniában régen elmosódott a határ a hagyományos patika és az illatszerbolt között: előbbiek is árulnak tusfürdőt, dezodort, hajsampont, és az utóbbiakban is kapható még akár vényköteles gyógyszer is, recept nélkül értékesíthető gyógykészítményekhez pedig a szupermarketekben is hozzá lehet jutni.

A régi vágású patikus, a "chemist" létezik még ugyan, de boltja nem sokban különbözik egy illatszerbolttól; talán annyiban, hogy a választék zömét nyilvánvalóan receptköteles gyógykészítmények adják.

Vényre kapható gyógyszereket azonban olyan, nem elsősorban gyógyszertári tevékenységre szakosodott boltokban is árulnak, ahol ennek feltételei megvannak. Ilyen például a szépészeti és egészségápolási termékekre szakosodott legnagyobb brit üzlethálózat, a Boots, amelynek nagyobb boltjaiban van külön patikapult, gyógyszerész végzettségű eladóval. 

A recept nélkül árusítható gyógyszereknek és egyéb egészségügyi készítményeknek pedig a teljes választéka kapható a nem patikajellegű üzletekben, a sarki fűszerestől kezdve a nagyáruházakig. A nagyobb szupermarketekben például külön gondolákról árulják a meghűlés elleni porokat, stresszoldókat, fájdalom- és lázcsillapítókat, vitaminokat, tengeri betegség elleni tablettákat.

Egyes nem vényköteles gyógyszerekért az áruházig sem kell elmenni: láz- és fájdalomcsillapításra, influenzás tünetek enyhítésére szolgáló készítményeket a helyi zöldségesnél is be kehet szerezni.    

A vényköteles gyógyszerek patikabeli vásárlásának ugyanakkor megvan az az előnye, hogy a patikusok általában kapcsolatban vannak a helyi körzeti rendelőkkel, amelyek receptjeit - ha a beteg is úgy akarja - az első kiváltás után megőrzik, és az adott gyógyszert - esetenként a felíró körzeti orvossal tartott telefonos egyeztetés után - később ugyanarra a vényre ismét kiadják.

A gyógyszertáraknak Olaszországban monopóliumuk volt az idei év nyaráig a gyógyszerek kiskereskedelmi forgalmazására, de "a verseny legnyilvánvalóbb akadályainak lebontásáról" szóló kormányrendelet részben liberalizálta a nem vényköteles gyógyszerek kereskedelmi forgalmazását. 

Szabad utat adott a lázcsillapítók, számos fájdalomcsillapító, savlekötő, hashajtó és antihisztamin boltokban, szupermarketekben való árusításának, de szigorú feltételekhez kötve. A gyógyszerárusításra vállalkozó kereskedelmi egységen belül ki kell alakítani erre egy külön részleget - "egészségsarkot" - jól elkülönítve minden más részlegtől. Ez csakis gyógyszereket árusíthat, és foglalkoztatni kell benne legalább egy, gyógyszerész szakképesítéssel rendelkező, a gyógyszerészkamara által bejegyzett eladót.     

A rendelet nem engedi meg nagy gyógyszer-reklámkampányok indítását, sem pedig a különféle szezonális és egyéb "kiárusításokat". Az "egészségsarkok" kötelesek tájékoztatót mellékelni az eladott gyógyszer használatáról és általában a generikus gyógyszerekről. 

Pontos felmérések még nem készültek az intézkedés hatásáról, csak becslések és szakvélemények állnak rendelkezésre. Egyes becslések szerint a rendelet érvénybe lépése (2006 augusztusa) óta átlagosan mintegy húsz százalékkal csökkent a gyógyszerek ára Olaszországban, és új elhelyezkedési lehetőségek nyíltak meg a diplomás gyógyszerészek számára. Számos gyógyszerész szerint viszont érzékelhetően nő a rendelet hatására a gyógyszerfogyasztás, és e növekmény egy része orvosilag nyilván indokolatlan, csupán a könnyebb hozzáférhetőség számlájára írható.

Egyébként az olasz kormány által 2006 júniusában elfogadott és augusztusban életbe lépett liberalizációs csomag, amelyet az intézkedéssorozat szellemi atyjáról, Pierluigi Bersani olasz fejlesztési miniszterről Bersani-rendeletnek neveztek el, korántsem csak a gyógyszerforgalmazást érinti. Számos szektorra kiterjed a taxizástól a banki szolgáltatásokon át  a tömegközlekedésig.

Moszkva

Oroszországban elvileg csak a patikákban lehet gyógyszert árusítani, de a gyakorlatban árulják utcán, kioszkokban, piacokon is. Olyannyira, hogy az orosz kormány január elsején éppen gyógyszerek (és szeszes italok) eladásával kezdi a külföldiek kitiltását a kiskereskedelmi árusításból, enyhén rasszista ízű intézkedés keretében. 

Míg a zöldségpiacokat azeriek, grúzok uralják, az illegális gyógyszerforgalomban kínaiak, indiaiak dominálnak. Továbbá számos metróállomáson, aluljáróban működnek legális "patikapontok", amelyekre elvileg ugyanazok a szabályok érvényesek, mint a rendes gyógyszertárakra, de gyakran alkalmaznak olcsó, kaukázusi vagy ázsiai illegális munkaerőt. Kínálnak gyógyszert újsághirdetésekben is, postai utánküldéssel. 

Konzervatív becslések szerint is a gyógyszereladások legalább egytizedét teszi ki a hamisítás, a lejárt szavatosságú orvosságok dobozainak átpecsételésétől az áltabletták gyártásáig. Ezekből jut a patikapontokra és a patikákba is, amit megsínylenek a magyar exportőrök, így a Richter és az Egis is.    

A másik orosz jellegzetesség, hogy recept nélkül is könnyen vehet az ember receptköteles gyógyszert a patikákban. Recept azoknak a veteránoknak, rokkantaknak és más kedvezményezetteknek kell, akik egy változó "közgyógylista" alapján ingyenesen juthatnak meghatározott gyógyszerekhez.

Az 1990-es évek közepétől Oroszországban is elszaporodtak a magánpatikák, de sok maradt állami (városi) kézen is. A gyógyszertárak létesítését nem korlátozzák körzetenként, akár egy működő patika tőszomszédságában is lehet újat nyitni. De a magyarországihoz hasonló liberalizációról (nem receptköteles gyógyszerek patikákon kívüli eladásáról) Oroszországban egyelőre szó sincs.

Az Egyesült Államokban nagyon ritka a kizárólag gyógyszereket forgalmazó bolt, a legtöbb gyógyszertár nagy élelmiszeráruházak részeként működik, ugyanakkor a recept nélkül kapható gyógyszerekhez egy sor egyéb üzletben is hozzá lehet férni.

Az amerikai fővárosban, Washington D.C.-ben például már csak két-három klasszikus, más termékeket nem árusító gyógyszertár működik. Mivel a kizárólag a gyógyszerekkel való kereskedés nem kifizetődő, a gyógyszertárak többnyire kisebb-nagyobb vegyesboltokon (CVS/Pharmacy, Rite Aid) vagy élelmiszer-áruházakon (Giant, Safeway) belül működik. Egyfelől az eredetileg csak gyógyszereket árusító gyógyszertárak idővel elkezdtek háztartási és irodai termékeket, édességeket, ételeket, italokat is forgalmazni, másfelől a forgalom javítására a nagyobb szupermarketek is saját gyógyszerrészlegeket nyitottak.

Csak a patikák forgalmazhatják a törvény által rendkívül szigorúan szabályozott, receptre kapható gyógyszereket. A vény nélkül forgalmazható gyógykészítmények viszont éjjel-nappali boltokban, benzinkutaknál is megvehetők.

A recept nélkül hozzáférhető (OTC) gyógyszerek körét a szövetségi Élelmiszer- és Gyógyszerellenőrző Hatóság (FDA) szabályozza. Ebbe a körbe elsősorban az orvosi felügyeletet nem igénylő kezelésekkel kapcsolatos, biztonságos, kevés mellékhatással járó készítmények tartoznak. Az egyik legrégebbi OTC-gyógyszer az aszpirin, de ilyenek például az antibakteriális és gombaölő szerek, a külső és belső fájdalomcsillapítók, a pikkelysömör és ekcéma elleni szerek. A recept nélküli gyógyszerek körébe a nagyon drága tesztelési előírások miatt viszonylag kevés készítmény fér bele, de közéjük tartoznak a köhögés- és lázcsillapítók, a hashajtók, az emésztést elősegítő, a hasmenés elleni tabletták.

Sok, kisebb dózisú készítmény a szabadon vásárolható gyógyszerek kategóriájába tartozik, az erősebb hatású változat viszont már csak orvos által írt receptre kapható. A csak receptre kapható (POM) gyógyszereket orvosok, úgynevezett konzultáló gyógyszerészek vagy diplomás nővérek írhatják fel, akik viszont néhány esettől eltekintve nem árusíthatnak gyógyszereket.

Az Egyesült Államok legendásan a drága gyógyszerek országa, a külföldi gyógyszerek importjának tilalma miatt a hazai gyártók fenn tudják tartani a magas árakat. A hatósági árszabályozás hiányában a legtöbb készítmény ára mesterségesen magas, amit részben vagy egészben a különböző egészségbiztosítási programok térítenek meg a betegeknek. Az északi szövetségi államokban külön biznisz az olcsó kanadai gyógyszerek illegális behozatala.

Az utóbbi években egyre terjednek az úgynevezett online patikák, amelyek általában valódi gyógyszertárak internetes szolgáltatásait jelentik, és receptre kapható szereket is forgalmaznak. Sok bejegyzett kanadai online cég szállít gyógyszereket az Egyesült Államokba.

Hosszadalmas indulatos viták és a patikusok éles tiltakozásai ellenére Csehországban idén júniusban vezették be a gyógyszerek szabad árusítását. Jelenleg az országban forgalmazott gyógyszerek mintegy 45 százaléka kapható orvosi recept nélkül, térítés ellenében szabadon. Míg júniusig ezeket a gyógyszereket csak a gyógyszertárakban lehetett megvásárolni, addig ma már számos drogériában, áruházban, benzinkútnál és más helyen is megvásárolhatóak. Nyilvánvalóan, hogy az üzletekben eltérő szélességű a választék, de fájdalomcsillapító vagy egy fejfájás, esetleg gyomorrontás elleni készítmény mindenütt kapható. Ugyanakkor tucatjával nyíltak meg az internetes patikák, ahol szintén megrendelhetőek a gyógyszerek.

"Valós lakossági igényt elégítettünk ki. A betegek most sokkal könnyebben juthatnak hozzá számos gyógyszerhez" - kommentálta a döntést júniusban David Rath, az egészségügyi tárca akkori vezetője. Úgy vélte, hogy a szabad árusítás bevezetésével nő a konkurencia, ami a lakosság szempontjából igen előnyös. "A gyógyszertárak többsége este bezár, s hétvégeken sem mindig tart nyitva. A nagy bevásárló központok viszont szinte mindig nyitva vannak. Ha a gyógyszertárak konkurenciaképesek akarnak maradni, akkor nekik is hozzá kell igazodniuk a mai követelményekhez" - jegyezte meg a miniszter.

"A gyógyszerek szabad árusítása ellentétes az alkotmánnyal. Az alkotmány, valamint a gyógyszerekről szóló törvény szerint a gyógyszereket csak a gyógyszerészek adhatják ki a patikákban" - vélte Lubomír Chudoba, a Cseh Orvosi Kamara elnöke. A patikusok szerint a szabad árusításnál nem lehet bebiztosítani, hogy a páciens szakszerű útmutatást is kapjon a gyógyszer szedéséhez, ami súlyos problémákat okozhat.

"Értem a patikusokat, mert attól félnek, hogy elveszítik eddigi nyereségük egy részét" - reagált a kritikákra Rath. Hasonló véleményt fogalmazott meg a cseh média is. A sajtó szerint a lakosság kedvezően fogadta a gyógyszerárusítás szabaddá tételét.

A patikákon kívüli gyógyszerárusítás konkrét feltételeit és körülményeit törvényerejű rendeletekben szabályozta a tárca. Ez vonatkozik az internetes gyógyszertárakra is. Érdekes következménye a liberalizációnak, hogy ma már a patikáknak majdnem a fele a világhálón is forgalmazza gyógyszereit. Arról egyelőre még nincsenek átfogó adatok, hogy a szabad gyógyszerárusítás milyen hatással volt a patikák forgalmára.

Ausztriában továbbra is csak patikákban engedélyezik a gyógyszerek árusítását, és a brüsszeli bírálatok ellenére a bécsi kormány továbbra is kitart a gyógyszerpiac szabályozásának osztrák módszerei mellett.

Az EU bizottsága idén tavasszal két hónapot adott Bécsnek arra, hogy kifejtse álláspontját az uniós szabadpiaci elveket csak korlátozottan érvényesítő osztrák gyógyszerpiaci szabályozás módszereinek a megmagyarázására. A bizottság például nehezményezte, hogy Ausztriában csak belföldiek nyithattak gyógyszertárakat. Ebben a kérdésben Bécs engedett, és márciusban módosította is a jogszabályokat, így gyógyszerészeti képesítéssel rendelkező külföldi az osztrákokkal azonos feltételekkel nyithat gyógyszertárat az alpesi országban.

Bécs viszont nem engedett abban, hogy a gyógyszertárak nyitását továbbra is területileg megszabott feltételek - elsősorban a lélekszám, az orvosi és a gyógyszertári ellátottság - alapján engedélyezi. Herbert Cabana, az Osztrák Gyógyszerészkamara elnöke szerint a megkötések feloldásával a kevésbé frekventált helyekről "elvándorolnának" a gyógyszertárak, de még az olyan üdülőhelyeken is problémát jelentene a gyógyszerészeti ellátás, ahol csak az év meghatározott hónapjaiban van tömeges kereslet a gyógyszertárak kínálata iránt.

Bécs abban sem engedett, hogy gyógyszertárak alapítását és működtetését csak olyan cégeknek, konszerneknek engedélyezi, amelyekben legalább 51 százalékos a gyógyszertári tulajdonrész. "Puszta tőkebefektetési" társaságoknál ugyanis a nyereség maximálása a legfőbb cél, ami pedig sérthetné az egészségügyi ellátás érdekeit. 

Az osztrák egészségügyi vezetés továbbra sem engedélyezi gyógyszertári láncok működtetését, mert véleménye szerint a külföldi tapasztalatok azt mutatják, hogy a piac koncentrálása sem árban, sem pedig kínálatban nem szolgálná a páciensek érdekeit. Ausztriában mintegy 1200 gyógyszertár működik, amelyekben átlagosan évente 70 eurót (kb. 18 200 forint) hagy ott egy osztrák. Ez az EU-átlag alatt van ugyan, viszont a gyógyszerek ausztriai árát az EU-rangsor felső harmadába sorolják. Cabana szerint az ausztriai gyógyszerfogyasztás azért alacsonyabb az uniós átlagnál, mert a liberalizált piacokkal szemben az alpesi országban csak ott nyílnak patikák, ahol arra a lakosságnak szüksége van, nem pedig pusztán kereskedelmi szempontok alapján. A drogériák például természetesen a piac teljes liberalizálása mellett kardoskodnak, főképpen azért, hogy legalább a nem receptköteles gyógyszereket (Ausztriában mintegy 2300 ilyen gyógyszer létezik) árusíthassák.

A kormány azonban nem enged, és az EU jogi eljárásától sem tartva arra hivatkozik: az uniós szabályozás a tagországok illetékességi körébe utalta az egészségügyi ellátás megszervezését, és az ausztriai gyógyszer-értékesítési rendszer kiválóan működik.

Belgiumban szintén csak a patikákban lehet gyógyszert vásárolni: sem áruházakban, sem benzinkutaknál nem lehet beszerezni még a legegyszerűbb szereket, így például a fájdalom- vagy lázcsillapítókat sem. Akinek ez a módszer nem felel meg, annak marad az internetes vásárlás lehetősége: ezt viszont nyilván inkább csak olyan termékeknél alkalmazzák, amelyeket egyébként Belgiumban nem árusítanak.

Ugyanakkor érdekesség, hogy a belga gyógyszertárakban is kapható olyan speciális termék, amely más országokban nem. Ez az úgynevezett eutanázia-csomag. Azok a belga orvosok, akik a gyógyíthatatlan betegségben szenvedőkön eutanáziával szándékoznak segíteni, az ország 250 patikájában "egységcsomagot" vehetnek, benne az ehhez szükséges összes anyaggal. Persze nem arról van szó, hogy bárki bemehet, s már viheti is magával: a készletet meg kell rendelni, és csak másnap vehető át, azt követően, hogy meggyőződtek róla, valóban eutanáziára jogosult orvos a vásárló. A csomag 60 euróba (15 ezer forintba) kerül, s a benne lévő, a beavatkozás után megmaradt anyagokat az orvos köteles visszavinni a gyógyszertárba.

Németországban - legalábbis egyelőre - patikán kívül tilos gyógyszert árusítani.   A legutóbbi kormányok több alkalommal is próbálkoztak azzal, hogy bizonyos gyógyszerekhez patikán kívül is hozzá lehessen jutni, ezek a kísérletek azonban sorra meghiúsultak a gyógyszertárak ellenállásán. Olyannyira, hogy az egy éve hatalmon lévő Merkel-kormány is arra kényszerült: az egészségügyi reform - amúgy rendkívül vitatott - tervezetéből törölje ezt a passzust.


A kormányzati kezdeményezés egyébként azt foglalta magában, hogy egyes - nem receptköteles - gyógyszereket, például bizonyos fájdalom-, illetve lázcsillapítókat drogériákban vagy nagyobb szupermarketekben is árulhassanak, a patikusok azonban hajthatatlannak bizonyultak. S mint minden korábbi, hasonló kezdeményezés esetében ezúttal is az utcára vonultak, tiltakozva "előjogaik" esetleges megsértése miatt.

A csaknem száz százalékban magánvállalkozásként működő gyógyszertárak mindezt valószínűleg nem a gyógyszerekre rászorultak, hanem a maguk érdekében teszik - még akkor is, ha azt hangoztatják: szakértői tanácsaik nélkülözhetetlenek a betegek számára.  

A gyógyszereken ugyanis rendkívül jelentős az árrés, ami a patikák számára tekintélyes hasznot hoz, így egyáltalán nem véletlen, hogy az árusítás monopóliumát nem akarják kiadni a kezükből. Mindezt alátámasztja, hogy Berlinben és az ország többi városában is rendkívül sok a patika, és azok igen csak jó állapotban vannak.

Ilyen körülmények között a kormányzat továbbra is visszavonulót fújt, s maradt a régi rendszer, amelynek lényege: gyógyszert csak gyógyszertárakban lehet kapni, s teljesen mindegy, hogy receptköteles vagy recept nélküli szerről van szó. A drogériák, a bioboltok és a szupermarketek pedig kizárólag gyógyszernek nem minősülő, gyógyhatású készítményt árusíthatnak - vitaminokat, gyógyteákat és kenőcsöket minden mennyiségben.

Franciaországban a hivatalosan gyógyszernek minősülő termékek kizárólag gyógyszertárban forgalmazhatóak. A patikaliberalizáció kérdése ugyanakkor napirenden van: támogatói elsősorban a gyógyszerfogyasztás csökkentésének eszközét és az árcsökkenés kulcsát látják benne, míg az azt ellenző gyógyszerész-szakszervezetek szerint a recept nélkül kiváltható gyógyszerek patikán kívüli árusítása veszélyeztetné a páciensek egészségét.

A nyolcvanas években gombamód szaporodtak el a patikák országszerte, de 1990 óta megyei szinten határozzák meg azt a minimális lakosságszámot, amely után nyitható és egyben kötelező gyógyszertárt nyitni.  Az átlagos arány 2578 fő. Ennek betartatásáért a megyei szinten működő állami egészségügyi szervek a felelősek. Jelenleg 23 ezer patika működik Franciaországban, számuk a lakosság számának növekedésével arányosan évente 160-nal nő.

A monopolhelyzetet élvező patikák egyetlen konkurenciájának az úgynevezett para-gyógyszertárak számítanak, amelyek önálló üzletekben (összesen hatszáz, nagyvárosokban) vagy szinte minden nagyobb áruház önálló osztályaiként működnek. Gyógyszert nem, de szépségipari és homeopátiás termékek mellett kötszert, fertőtlenítőt, óvszert, vitaminokat és ételkiegészítőket forgalmazhatnak. 

Franciaország az Egyesült Államok mellett a világ egyik legnagyobb gyógyszerfogyasztójának számít: a franciák kétszer annyit költenek gyógyszerre, mint a hollandok vagy a svédek, és nyolcvan százalékkal többet, mint a britek. 

Szlovákiában a gyógyszertárakon kívül sehol sem szabad gyógyszert árusítani. A nem csupán patikai gyógyszerforgalmazást célzó törekvések Szlovákiában is felmerültek, mi több, ez a kormányváltás miatt részben befejezetlen egészségügyi reform tervezetének is része volt. Tavaly a parlament tárgyalt is a törvénytervezetről, de a gyógyszerész- és orvoskamarák ellenkezése nyomán a szándék a parlamentben meghiúsult.

Korábban többszöri nekifutásra a törvényhozás egyetértett azzal, hogy gyógyszerész képesítéssel nem bíró vállalkozók is nyithassanak patikát, ugyanakkor szigorú feltételként szabta, hogy a "vállalkozói gyógyszertár" kiszolgáló személyzete képesített gyógyszerész legyen. Ennek nyomán az országban igencsak megszaporodott a patikák száma, de az éjszaka ügyeletet tartó gyógyszertárak száma nem vagy csak alig lett nagyobb.

A patikaliberalizáció Romániában azt jelentette, hogy megjelentek a magángyógyszertárak és a "drogériák", de az utóbbiakban nem kaphatóak orvosi felügyelet mellett szedhető gyógyszerek.

Magángyógyszertárak létesítését nagyon komoly feltételekhez kötötték. Ilyen üzletet mind a mai napig csak egyetemi diplomával rendelkező gyógyszerész nyithat. Más kérdés, hogy gombamód "nőttek ki a földből" a gyógyszertárak: a zöld kereszttel jelölt helyiségek sokszor néhány lépés távolságra követik egymást a városokban. Az elején úgy tűnt, hogy megcsappan a számuk, voltak is olyan törekvések "felülről", hogy a lakosság létszámához viszonyítva a minimumra csökkentsék mennyiségüket. Utóbb azonban kiderült, hogy remekül megélnek a piacon, ami annak is a jele, hogy a lakosság nagy gyógyszerfogyasztó.

Ugyancsak a liberalizációs folyamat eredménye, hogy megjelentek a "drogériák", a "naturista boltok", amelyek átmenetet képeznek az ABC és a patika között. Ezeken a helyeken inkább növényi kivonatú, természetes szereket, táplálék-kiegészítőket, vitaminkészítményeket, tisztálkodási cikkeket lehet vásárolni, de itt nem árulhatnak kimondottan orvosi receptre adható gyógyszereket, például antibiotikumokat vagy szívgyógyszereket. A szabályok mindezt pontosan meghatározzák. 

A lakosság körében ugyanakkor megvan az igény arra, hogy a gépkocsival utazók számára bizonyos "könnyebb" gyógyszerek, például fájdalomcsillapítók, fejfájást enyhítő orvosságok benzinkutaknál is kaphatóak legyenek. Az érvényben lévő gyógyszerésztörvény várhatóan módosulhat is ebben az irányban, vannak már ezzel kapcsolatos kezdeményezések.