1 perc
2006.12.04. 12:23
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa hétfőn nem foglalkozott a jegybanki alapkamat megváltoztatásával – közölte a jegybank.
A testület az ülésen áttekintette a gazdasági és pénzügyi folyamatokat, de meghirdetett ülésezési rendjének megfelelően nem tárgyalt az alapkamatról. Legutóbb október 24-én változtatta a jegybanki alapkamatot a Monetáris Tanács: 0,25 százalékkal 8,0 százalékra emelte.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa hétfőn nem foglalkozott a jegybanki alapkamatláb megváltoztatásával – közölte a jegybank hétfőn.
A Monetáris Tanács (MT) tagjai közül az alapkamat szinten tartását 3, a 25 bázispontos kamatemelést 7, az 50 bázispontos kamatemelést pedig 2 tag támogatta a testület október 24-i ülésén, így végül a tanács a jegybanki alapkamat 8 százalékos szintre emelése mellett döntött.
A Monetáris Tanács rövidtávon az infláció jelentős emelkedésére, azt követően fokozatos csökkenésére számít, és azt valószínűsíti, hogy az áremelkedés üteme a teljes előrejelzési horizonton meghaladja a középtávú 3 százalékos inflációs célt.
Biztonságot kell nyújtani a Kaukázusnak Oroszországgal szemben, írja az Economist. „Mini-München” lehet az ukrajnai béketárgyalásból, jelenti ki a Politicóban Mujtaba Rahman, az Eurázsia Csoport nevű washingtoni kockázatelemző európai igazgatója. Észak-Korea ukrajnai háborús részvétele olyan ár, amelyet az ország Moszkva barátságáért fizet, írja a The Guardian. A Financial Times igazságot követel az Aszad-féle bűncselekményeinek áldozatainak. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A 71 éves korában halálos balesetben elhunyt spanyol Isak Andic Ermay vagyonát 4,5 milliárd dollárra becsülik, ennek alapján a Forbes listáján a világ 785. leggazdagabb milliárdosa. Spanyolországban az ötödik, míg Katalóniában az első helyen jegyzik.
A folyamatot gyorsítja például Elon Musk, aki az X-en radikalizálja a jobboldali tábort.
Novemberben újra nagyot szólt az úgynevezett sötétszélcsend. Európa jelentős részén hirtelen kilőttek a másnapi tőzsdei áramárak, ilyenkor Magyarországon különösen nagy a drágulás. Az árrobbanás fő oka, hogy ilyenkor – napfény és szél híján – leáll Németország óriási megújulóerőmű-parkja. A szakértő szerint ilyenkor itthon szeretnek Németországra és a zöldpolitikára mutogatni, miközben igazából nálunk van a probléma, a mi régiónkban nincs elég kapacitás. A rossz hír az, hogy időről időre újra beáll a sötétszélcsend, és lesz miatta tőzsdei árrodeó, miközben a jelenség annál bonyolultabb, hogy el lehessen intézni egy sima németezéssel.
Mire az unió keleti peremvidéke is csatlakozhat a schengeni övezethez, addigra Schengen országaiban a migránsellenes politika, az unión belüli széthúzás és ellenségeskedés, az egymással kooperálni nem akaró tagországok, a virulens és agresszív újnacionalista politikák miatt újra zárják a határokat. Vélemény