Új raliautót épít a Skoda
A Škoda márka motorsport-történelme folytatódik a raliversenyzés terén. A Škoda Auto igazgatótanácsa engedélyezte a jövő év elején debütáló, következő generációs Fabiára épülő új raliautó kifejlesztésének tervét.
© Skoda |
A Škoda márka motorsport-történelme folytatódik a raliversenyzés terén. A Škoda Auto igazgatótanácsa engedélyezte a jövő év elején debütáló, következő generációs Fabiára épülő új raliautó kifejlesztésének tervét.
© Skoda |
Azt mindannyian tudjuk, hogy a Skoda Octavia kategóriája egyik legvonzóbb ajánlata. Kombiban szinte verhetetlen, azonban sportkocsiként is megállja a helyét. Faggattuk a legerősebb Skodát.
A már itthon is kapható Škoda Roomster bőséges térkínálatával, innovatív belső terével, illetve magas fokon variálható üléskoncepciójával az egyéniség és a sokoldalú variálhatóság új korszakát nyitja meg. A technikai újdonságok mellett az autó alapára is jelzi, hogy új korszak nyílik a cseh márka történelmében.
A Škoda bemutatja az új Roomster Scoutot, kompakt egyterűjének teljesen új változatát. A Párizsi Autókiállításon debütált Octavia Scout után a Roomster a Scout-család második tagja, amely feltűnő terepjárós elemekkel vértezi fel a személyautókat.
Hogyan született meg a világot lenyűgöző Munkácsy-brand, mennyivel tudott többet a festőművész a nagy elődeinél, miért felejtette el a világ olyan gyorsan? Ezekre a kérdésekre szolgál kimerítő válasszal a Szépművészeti Múzeum kiállítása.
Európában elsőként Pesten, 1872-ben jött létre gyakorlógimnázium, ahol az egyetem utolsó éveiben járó tanárjelöltek gyakorlati tapasztalatot szerezhettek a tanításban. Az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium elődje sok mindenben megelőzte a korát, újszerű pedagógiai módszereiket azonban a kezdetben sokan kétkedve fogadták. Mohay Péter, az iskola matematikatanára szerkesztésében a közelmúltban jelent meg A Trefort szellemisége c. könyv, melyből az is kiderül, miért nem hatékony a frontális oktatás és miért volt szokatlan a kézfogás tanár és diák között a 19. században.
2025 elején közel hetven új nyilvános EV-töltőt adnak át Magyarországon, ebből több mint félszáz uniós forrásból létesül, miután lejár az EU-s töltőtelepítési pályázatok első körének teljesítési határideje. Majd pár hónapra rá már a második körben vállalt töltőket kell üzembe helyezni. Összesen öt kör van, 2026 végéig tartó átadásokkal. Közben mozgásban van a magyar pályázat is, ami 2028-as átadásokkal folytathatja a megkezdett utat, ez a projekt a vidéki vakfoltokra telepítene töltőket, egyelőre harmincöt településre, de a pályázat kiírói végül több mint 100 helyszínnel számolnak.
Ha a Szabadságpárt uralomra kerül, akkor Bécs, Pozsony, Budapest, és ha Babis győz az idén, akkor minden bizonnyal Prága is Moszkvával rokonszenvez majd, írja a Politico. Divatba jött a szélsőjobb, írja ugyancsak az ausztriai helyzetet értékelve a Die Presse. Mindenütt szorul vissza a politikai közép, ezt a Die Zeit publicistája jegyzi meg. Az Economistban véleménycikket közlő finn külügyminiszter szerint Ukrajnában az idő nem Oroszországnak dolgozik, a szankciókat pedig fokozni kell. Soros György életrajzírója virtigli antiszemitizmusnak minősíti, ahogyan Elon Musk Soros nemrég kapott kitüntetését kommentálta. A Financial Times szerint Musk az európai demokráciát veszélyezteti. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A Deutsche Welle az Orbán Viktor szerint is megromlott lengyel-magyar viszonyról ír, a Bloomberg a magdeburgi merénylet hátterét elemzi, a Telegraph Trump ukrajnai béketerveinek kimenetelét latolgatja. A New York Times és a Wall Street Journal pedig arról ír, mi az, amit valóban megtehet, és mi az, amit nem a megválasztott amerikai elnök. Mekkora valójában Kína mozgástere? Trump valóban lerohanhatja Panamát? Amerikában is eljöhet az újságírók bebörtönzése?