Dorka maximum fokozaton készül az érettségire, mégis stresszel – kiégő tinédzsereket termel a magyar oktatás

10 perc

2025.05.06. 18:00

Állandó fáradtság, ingerlékenység, alvási problémák, megváltozott evési szokások, koncentrációs nehézségek – sokak számára csenghetnek ismerősen a felsorolt tünetek, ugyanis a 10 és 19 év közötti magyar fiatalok közül minden ötödik küzd valamilyen mentális zavarral Magyarországon. Bár a „kamaszkori kiégés” egyelőre nem hivatalos diagnózis, a jelenség nagyon is valós, és egyre több fiatalt érint. Mi áll a háttérben, és mit tehetünk a megelőzésért?

Dorkának a lyukas órákkal együtt 38 órája van egy héten, ami szinte egy teljes munkahét. Egy évvel a ballagása előtt biomérnöki képzésre készül, esetleg a Zeneakadémiára, de az sincs kizárva, hogy mindkettőre. Ebből kifolyólag rendkívül elfoglalt, a tanulás mellett még néptáncol és zenél is, szabadidejében pedig a barátjával, barátaival és a családjával is próbál időt tölteni.

Amikor arról kérdezem, mennyire érzi magát stresszesnek, úgy válaszol, hogy „eléggé”, és aztán elmeséli, hogy ezen a héten például egymás után lesz a gimnáziumi házi vizsgája magyarból és az előrehozott emelt angolérettségije. Persze nem kötelező az élet minden területén teljes erőbedobással tevékenykednie, de semmit sem szeretne abbahagyni, mert élvezi, amiket csinál, a tanulás pedig a családjában mindig is prioritás volt.

Most épp nincs átlagos hete a vizsgák miatt, de kérésemre végigveszi, hogy máskor milyenek a mindennapjai: „A hétfő az egyetlen pihenőnapom, három, fél négy körül hazaérek, és akkor van időm rákészülni a hétre. Kedden bemegyek, hatodik óráig vagyok, majd hazaérek kettő körül, utána szoktunk elmenni a barátnőmmel squasholni, hogy legyen valami mozgás és kikapcsolódás a hetemben, majd utána Csepelen zenélek, és nagyjából kilencre érek haza” – kezdi a beszámolóját.

„Szerdán nulladikom is van, és egészen nyolcadik óráig kell bent lennem. Négytől lenne citerám Csepelen, de háromnegyed négyig van órám, szóval szinte mindig kések.” A csütörtökje és péntekje is hasonlóan néz ki, egyik napja a néptánc miatt hosszú, a másik pedig a bioszfakt miatt, négy ilyen órája is van egymás után.

Bár ezt a napirendet hallgatni is elég, hogy elfáradjon az ember, Dorka mégis a szerencsések közé tartozik, őt saját bevallása szerint élteti ez a fajta leterheltség, és azáltal, hogy sportol, zenél, tanul, szocializál, az élete minden területén balanszban van. Ám ha csak egy kis változás is adódik a menetrendben, borulhat az egész. Márpedig egy olyan éles helyzet, mint a most kezdődött érettségi, extrém terhet róhat még a magas tűrőképességű diákokra is.

„Észrevettem, hogy a felvételi időszakában vagdosni kezdte magát” – a gyerekek mentális állapotán is nyomot hagyott a Covid

Az öt éve kitört járvány társadalmi, gazdasági hatásai jóval távolabb mutatnak, mint gondoltuk. A HVG új sorozatában ezt járjuk körbe különböző aspektusokból; most arról lesz szó, hogyan hatott a gyermekek és kamaszok mentális állapotára a koronavírus-járvány időszaka. Milyen kirívó esetekkel találkoztak a szakemberek? Mit lehet kezdeni az önsértéssel, és miért éppen a Covid lobbantott be mentális problémákat?

Nem a stressz a mumus, hanem a szorongás

Vass Veronika tanácsadó, óvoda- és iskolapszichológus szerint a normál, hétköznapi stressz életünk velejárója, így nem a stresszmentes életre kell törekednünk, hanem az azzal való megküzdésre. A stressz és a szorongás között azonban keskeny a határ.