Eladó a madárinfluenza elleni oltás

Ha minden a tervek szerint alakul, elsőként a dél-urali Cseljabinszk városában épülhet olyan üzem, amely a pilisborosjenői Omninvest Kft.-nél kifejlesztett technológiával fog madárinfluenza elleni vakcinát gyártani. Az április eleji hír azonban sokakban aggodalmat keltett: egyesek úgy értették, hogy az eladás "végleges", és ha kitörne a rettegett járvány, nem lenne hazai oltóanyaggyártás. Mások viszont attól tartanak, hogy a kormányfő által is megcsillantott nagy üzleti lehetőség úszik el, ha most levágják az aranytojást tojó tyúkot. Vagyis ha nem a készterméket, hanem az előállítás módszerét adja el a hazai cég orosz partnerének.

"Minden a legnagyobb rendben van, hiszen a gyártási know-how eladása az itthoni termelést egyáltalán nem érinti" - mondta a HVG-nek Laczkó Tamás, az Omninvest Kft. ügyvezető igazgatója. Ha valaha is kialakul a madárinfluenzaként ismert H5N1 típusú vírus emberről emberre terjedő, humán járványt okozó változata, a cég a kórt okozó vírustörzs "kézhezvétele" után nyolc-kilenc héttel heti félmillió adag vakcina gyártására lesz képes - fogadkozik.

A piacféltésre pedig szerinte azért nincs ok, mivel a cseljabinszkiakkal megkötendő szerződés arról is rendelkezni fog, hogy az ott készülő oltóanyag mely országokban értékesíthető. "Vannak országok, amelyek maguk akarnak gondoskodni saját polgáraik ellátásáról, mások pedig készen akarják megvásárolni a vakcinát - magyarázza az ügyvezető igazgató, miért nem lehet az üzleti élet sokszínűségét figyelmen kívül hagyni. - Ráadásul az oltóanyag oroszországi törzskönyveztetése így gyorsabb és egyszerűbb."

Maga a gyártási és az értékesítési konstrukció sem szokványos: az oltóanyag kifejlesztésében részt vett az Országos Epidemiológiai Központ virológus főorvosa, Jankovics István, a nagyüzemi gyártás feltételeit viszont a 60-70 főt foglalkoztató Omninvestnél alakították ki. Az eladásról Oroszországban a Servolab Kft., több érdeklődő ázsiai, illetve latin-amerikai országban pedig két másik kereskedőcég tárgyal. Az 1993-ban stratégiai céllal - hogy a humáninfluenza-vakcina gyártása Magyarországon bejegyzett vállalkozás kezében maradjon - létrehozott Omninvest az évi 1,3 millió adaggal azóta is a hazai egészségügy udvari szállítója. Az 1,3 milliárd forint éves árbevételű - 90 százaléknál nagyobb részben a Cipruson bejegyzett Sumpter Pharmaceuticals Ltd. tulajdonában lévő - vállalkozás vezetője szerint nem indokolt a sajtó kíváncsisága, amellyel mindeddig eredmény nélkül kutatta a tulajdonosok kilétét. "Cégünk sok éve bizonyít, a befektető stratégiai céljainak megfelelően" - magyarázta a cégvezető, szerinte miért nincs értelme firtatni a befektető-tulajdonosok kilétét.

A kísérleti vakcina tavaly októberben készen állt, a hazai egészségügy vezetői a kamerák kereszttüzében oda is tartották a karjukat a kipróbáláshoz. Miután a szer hatásosnak bizonyult, 2005 decemberének utolsó napjaiban - ismét a sajtó figyelmét felkeltve - a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal "névre szóló" pályázatot hirdetett meg "az influenza A vírus okozta pandémia elleni védekezés K+F feladatai" címmel. A mindössze kétnaposra szabott határidőre benyújtott pályázatával az Omninvest kétmilliárd forintos vissza nem térítendő állami támogatást kapott, amelyhez mintegy egymilliárd forintos saját tőkét kellett hozzárendelnie. A teljes kétmilliárd forint ez év végéig, a kutatási-fejlesztési feladatok teljesítési ütemének megfelelően hívható le - tudta meg a HVG. Az állami támogatásért cserébe minden vakcinaüzlet árbevételéből 10 százalék a költségvetést, 4 százalék pedig a fejlesztésben részt vett Országos Tisztiorvosi Hivatalt illeti meg. Az időközben felajánlott további kétmilliárd forintos, a Magyar Fejlesztési Bank által nyújtott hitel lehetőségét viszont az Omninvest elutasította - a sajtóban megjelent találgatások szerint nem vállalta az ehhez szükséges tulajdonosi átvilágítást. Laczkó viszont azt mondta, a további fejlesztéseket a hitelkondícióknál jobb feltételekkel a technológia és az oltóanyag eladásából tudják majd finanszírozni.

Jóllehet az Omninvestnél alkalmazott technológia az 1940-es évek óta ismert - a kiválasztott vírustörzsek szaporításához megtermékenyített tyúktojásokat használnak -, egyelőre ez a módszer az egyetlen a világon, amellyel hatékony oltóanyagot sikerült előállítani. A multinacionális gyógyszergyártó Sanofi Pasteur modernebb technológiával előállított hasonló termékéről az amerikai New England Journal of Medicine orvosi szaklap március végén azt közölte, hogy a beoltottak felénél nem sikerült a kívánt immunválaszt elérni, ráadásul a szokványos influenzaoltás 12-szeres mennyiségét kellett beadni. Nevük elhallgatását kérő üzletemberek szerint éppen ezt a vákuumot kellene sokkal jobban kihasználni, agresszívabb és hatékonyabb marketinggel "nyomulni". Egyelőre azonban csupán az Országos Gyógyszerészeti Intézet törzskönyvével rendelkezik a vakcina, amely humán járvány esetén engedélyezi az oltóanyag hazai forgalmazását, az európai gyógyszerhatósághoz még nem adta be a papírjait az Omninvest.

GÁTÓ JÚLIA