Népességfogyás: hol születik a legkevesebb gyerek?

A tavalyi kis népszámlálás, az úgynevezett mikrocenzus adatai szerint a mintegy 50 ezer lakosú, Móricz Zsigmond tér központú városrészben (amely megegyezik a főváros 15-ös

HVG

számú választókerületével) száz termékeny korban lévő nő átlagosan 49 gyermeknek adott eddig életet. A külső pesti városrészekben ez az arány magasabb: ott száz szülőképes korú nőre átlagosan száz gyerek jut, ami azonban még mindig jelentősen elmarad a népesség fenntartásához szükséges 210 gyerektől. Ez utóbbi mértéket Vásárosnamény körzete közelíti meg a leginkább az országban, ahol száz 15-49 év közötti nőre 184 élve született gyermek jut a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint. Relatíve magasnak számít a szülési kedv Edelényben és környékén (169), valamint Heves városban és a hozzá közel eső falvakban is (165). Az ország 176 választókerülete között egyébként 42 olyan körzet akad, ahol száz szülőképes korú aszony száznál kevesebb gyermeknek adott életet.

E térségek közül 25 Budapesten, 3-3 Csongrádban és Győr-Moson-Sopron megyében, 2-2 pedig Hajdú-Biharban, Hevesben és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található. A fővárosban ugyanakkor 82, a többi hazai városban együttesen 103, a községekben pedig átlagosan 139 élve születés jut száz termékeny korban lévő asszonyra. Az utolsó olyan év, amikor egy magyarországi térségben az élve születettek száma elérte a helyi társadalom természetes reprodukciójához szükséges mértéket, az 1998-as esztendő volt, akkor "utoljára" Szabolcs-Szatmár-Bereg megye lélekszáma 64 fővel gyarapodott. 2005-ben Magyarország népessége 10,098 millióról 10,077 millióra csökkent.