Államszedők

Október 1-je után Demszky Gábor lesz a megmondhatója annak, mennyiben állja ki a valóság próbáját a német Siemens AG üzleti filozófiája: "Erősítjük ügyfeleinket, hogy növeljük versenyképességüket." Az újraválasztásáért kampányoló főpolgármester ugyanakkor nem az első olyan kuncsaftja a Siemens magyarországi vállalatcsoportjának, aki kényszerűségből teszteli e hitvallást. 2000 januárjában az okmányirodák frissen felállított informatikai rendszere omlott össze, amelyet több mint 2 milliárd forintért a Siemens Rt. szállított, 2004 tavaszán pedig a Magyar Posta több mint 9 milliárd forintba kerülő budaörsi logisztikai központja fuccsolt be, miután a Siemens-technológia elvileg automata berendezései a küldeményeknek alig 40 százalékát tudták emberi segítség nélkül kezelni.

Az éves szinten mintegy 100 milliárd forint nettó árbevételű és több mint 2100 embert foglalkoztató magyarországi Siemens cégcsoport azért kerül újból és újból kereszttűzbe, mert üzleteinek jelentős része a közszférából származik. A Siemens tucatnál is több cége a Magyar Közbeszerzési Hírbörze Kft. adatai szerint tavaly például 17 milliárd forintnyi megbízást kapott közbeszerzési pályázatokon, köztük például az állami tulajdonú Miskolci Hőszolgáltató Kft. új erőművének megépítésére vonatkozót. A tavalyi összeget azonban biztosan túlszárnyalja az idén: bár a metrókocsik beszerzésére kiírt, csaknem 70 milliárdos tendert elbukta, a 4-es metró első szakaszának áramellátását a Siemens oldhatja meg mintegy 30 milliárd forintból.

A makulátlanság azonban nem mindig mondható el a pályázatok körülményeiről. Tavasszal a Nemzeti Nyomozó Iroda vesztegetés miatt javasolt vádemelést a Siemens Rt. egyik ágazati igazgatója ellen, mert a gyanú szerint Dobos Attila összességében több millió forintnyi ajándékot adott a Honvédelmi Minisztérium két alkalmazottjának, akiknek az információi hozzásegítették a céget ahhoz, hogy elnyerje a laktanya-felújítási tendert. Legutóbb pedig májusban merült fel, hogy a Siemens orvosi műszereket gyártó cége érintett abban a sikkasztási ügyben, amelyben hajléktalanok nevére alapított cégek bankszámláira utaltak át vesztegetési pénzeket. A Nemzeti Nyomozó Iroda ismeretlen tettes ellen indított vizsgálatot. Kísértetiesen hasonló a Siemens egyik oroszországi esete, amelyről egy évvel ezelőtt a német Stern magazin számolt be. A vállalat orvostechnikai üzletkötője azt állította, rajta keresztül rendszeresen kaptak kenőpénzt a megrendelők, a moszkvai Burdenko Intézet 28 millió eurós megbízásának elősegítésére például 7 millió eurót szánt a cég.

Korrupciót sejtet a Combinók esetében a fővárosi önkormányzat közbeszerzési bizottságának elnöke is. Deák András (Fidesz-KDNP) annak idején tagja volt a bírálóbizottságnak, és mint a HVG-nek elmondta, a végső döntés előtti napon egy számára ismeretlen férfi hívta fel telefonon, és arra próbálta rábeszélni, hogy a Siemens ajánlatát támogassa. Ezt másnap a jegyzőkönyvbe is bevetette, ám a végső döntésen ezzel mit sem változtatott, ugyanis rajta kívül mindenki a Combinókra szavazott. Azt azonban Deák sem állítja, hogy az elmúlt években a Siemens kirívóan sok megbízást kapott volna a fővárostól.

A vállalat a jelek szerint társadalmi szerepvállalását is ahhoz az alapelvéhez igazítja, hogy "ügyfélkapcsolatot meghaladó partneri viszonyban" működjön együtt kiemelt megrendelőivel. Így például 2000 óta a Budapesti Tavaszi Fesztivál mecénása, és több más fővárosi kulturális, valamint szociális intézményt is támogat. Haszonnal kecsegtető a Budapesti Corvinus Egyetem szponzorálása is, ahol azokat az államigazgatási szakembereket képezik, akik a következő években lesznek a megrendelői az elektronikus kormányzáshoz szükséges informatikai eszközöknek.