A kiátkozott pápa

Ismét felizzott az iszlám és a Nyugat közti konfliktus, miután muszlim vallási vezetők egyenesen az iszlám elleni új keresztes háború kezdetének nevezték a katolikus egyházfő múlt heti értekezését, amely szerintük arról szólt, hogy az iszlám erőszakos vallás. XVI. Benedek pápa a regensburgi egyetemen tartott múlt heti előadásában ugyanis a 14-15. századi II. Mánuélosz bizánci császárt idézte, akinek szavai szerint "mindent, amit Mohamed adott, az rossz, miként az a parancsa is, hogy a hitét karddal terjesszék".

Iszlám állami vezetők is felháborodásukat fejezték ki, V. Mohamed marokkói király például visszahívta vatikáni nagykövetét, a pakisztáni parlament alsóháza pedig egyhangúan elítélte a pápa szavait, amelyeket Tayyip Erdogan török kormányfő "mocskosnak" nevezett. Sok helyütt tüntettek, Ciszjordániában palesztinok templomokat támadtak meg, Szomáliában pedig egy olasz nővér meggyilkolását hozták összefüggésbe a kijelentéssel. A pápa vasárnap mély sajnálkozását fejezte ugyan ki, ám több csoportnak ez nem elég: az egyiptomi Muszlim Testvériség bocsánatkérést követel, mások, így a szaúdi gyökerű al-Káida pedig bosszúra, az egyházfő meggyilkolására szólítottak fel.

Egy nyugalmasabb világban - mutattak rá szakértők - valószínűleg nem borzolta volna fel ennyire a kedélyeket a megjegyzés. Ám a mostani válság - mint a Mohamedről szóló dán karikatúrák - azt mutatja, mélyül a szakadék a két nagy világvallás között. Ennek oka - vélekedett Mustafa Akyol török kommentátor -, hogy mindkét fél fenyegetve és sértve érzi magát. A muszlimok úgy látják, kampány folyik az iszlám ellen, amelynek a pápai előadás ugyanúgy része, mint az Afganisztán és Irak elleni háború vagy a bagdadi Abu Graib börtönben az iraki foglyok amerikai megalázása és kínzása. Szajed Tantavi sejk, a szunnita iszlám szellemi központjának számító kairói al-Azhár-mecset imámja is a kölcsönös tisztelet szükségességére helyezte a hangsúlyt a HVG-nek egy korábbi interjúban. A Nyugat viszont úgy érzi, dzsihád, azaz szent háború célpontja, amit a New Yorkban, Madridban, Londonban és más városokban elkövetett merényletek fémjeleznek.

Ezenfelül - mutatott rá John Wilkins, a The Tablet című londoni katolikus hetilap volt szerkesztője - XVI. Benedek maga is sarokba szorítva érzi magát. Miközben úgy látja, hogy a keresztény Európát aláássa a relativizmus, a vén kontinensen az iszlám hit fejlődik a leggyorsabban. A Vatikán gyakran teszi fel a kérdést: miért korlátozzák a muszlim államok a keresztény kisebbségek jogait, miközben a muszlimok Nyugaton mecseteket építhetnek, és szabadon terjeszthetik hitüket.

Az oktalan iraki háború és a muszlimok érzéseit sértő nyugati túlkapások - szakértők szerint - nemcsak ártanak a Közel-Keleten élő, legősibb keresztény csoportoknak, de akár eltűnésükhöz is vezethetnek. A palesztin vagy iraki keresztények értelmiségi rétege nagyrészt már elmenekült, az egyiptomi kopt keresztények pedig mind több atrocitásról számolnak be. A pápa megjegyzése novemberi törökországi útját is veszélyeztetheti. Pedig az Ankara EU-csatlakozását még egyházfővé választása előtt ellenző XVI. Benedek látogatása a muszlimok egyetlen világi államában jó alkalom lehetne a kölcsönös megértést elősegítő párbeszéd elindítására.