Berlin eddig pragmatikus okokból nézte el Orbán Viktor sajátos politikáját, mostantól ugyanilyen okból fognak vele komolyan foglalkozni. Hogyan válik ellenféllé a magyar és a német kormány, miután évtizedekig harmonikus volt a két ország kapcsolata? – erről beszéltek szakértők a Goethe Intézetben.
Ha az ukránok kémvádjai igazolódnak, az olyan bizalomvesztést okozhat Berlinben is, ami után képtelenség lesz Magyarországot az európai közösség, különösen a biztonsági együttműködés teljes értékű tagjaként kezelni – mondta a HVG kérdésére Stefan Meister, a Német Külpolitikai Társaság Kelet-Európát és Oroszországot is kutató központjának vezetője egy minapi beszélgetésen a budapesti Goethe Intézetben.
A német médiában ugyan nem vert nagy port a hír, hogy ellenséges kémtevékenységet folytató magyar állampolgárokat fogtak el Ukrajnában, de a hivatalos szervek biztosan figyelemmel kísérik az ügyet, és a berlini vezetés komoly konzekvenciákat vonhat majd le a fejleményekből – tette hozzá a szakértő. A pódiumbeszélgetésen arra keresték a választ, hogyan alakulhat Berlin és Budapest viszonya azután, hogy Friedrich Merz új szövetségi kormányt alakított május 6-án.
A német-magyar kapcsolatok szorosabbak annál, semhogy a két fél egyik pillanatról a másikra szembe fordulhatna. Csakhogy a változások több mérföldkövén vagyunk már túl, és lassan úgy tűnik, már csak a politikai szakítás mikéntje és következményei kérdésesek – derült ki a beszélgetésből, amit Polyák Gábor egyetemi tanár moderált.
Bár a két ország viszonya – mivel gazdaságilag igencsak eltérő súlycsoportba tartoznak – fontosabb téma itthon, mint Németországban, és Orbán Viktor politikai gesztusai is érdekesebbek hazai közönsége, mint az állítólagos címzettek számára, az azért a németeknek sem közömbös, hogy a magyar kormányfő mit kezd személyes politikai befolyásával, uniós vétójogával vagy akár a NATO-t érintő értesüléseivel. Meister hangsúlyozta: a németek régi külpolitikai alapvetése, hogy
nem foglalkoznak gazdasági partnereik belpolitikai viszonyaival, kizárólag a pragmatikus együttműködés lehetőségeit nézik, elsősorban gazdasági értelemben.
Az pedig végképp távol áll a német politikától, hogy más országok belső ügyeibe avatkozzanak; ha észlelik is egy ország intézményrendszerének torzulásait – ahogyan Magyarország esetében szerinte bizonyára sok német politikus már érzékelte azt –, sem leckét nem adnak, sem követelésekkel nem állnak elő.
Ez azonban nem áthághatatlan szabály.
Évtizedes, közmegegyezésen alapuló kollektív politikai hazugságot törvényesített az Országgyűlés kormánypárti többsége azzal, hogy gyorsított eljárásban elfogadta néhány KDNP-s politikus semmiből felbukkant ötletét a kampányköltések felső korlátjának eltörlésére. A módosítás mögött többféle politikai szándék is felsejlik.
Budapest megkapta az azonnali jogvédelmet is.
Ellenzéki össztűz zúdult a Parlamentben a miniszterelnökre.
Ahogy ígérték, az Európai Bizottság bemutatta az orosz gáz és olaj importjának megszüntetésére vonatkozó javaslatát.
A hatóságok vizsgálják, hol kaphatta el a súlyos betegséget.
Egyikük negyven év börtönt kaphat.
Az államtitkár Csendes Olivért jelentős nemzetközi tapasztalattal rendelkező vezetőként jellemezte.
