Az észak-koreai gyerekek húsz százaléka éhezik
2 perc
2007.04.19. 12:50
Az észak-koreai gyerekek húsz százaléka rosszul táplált, és a helyzet még romolhat, ha a jelenlegi nukleáris krízis tovább hátráltatja a humanitárius segélyek eljutását a rászorulókhoz - közölték csütörtökön Phenjanban dolgozó UNICEF-munkatársak.
Az ENSZ gyermekvédelmi szervezete szerint az éhező gyerekek száma rohamosan növekedni fog, ha az Egyesült Államok és Japán nem újítja fel mielőbb a segélyezést. Az ENSZ és a FAO közös szervezete, a Világélelmezés Program felmérése szerint Észak-Korea kapja a legtöbb humanitárius segélyt. Ennek dacára a lakosság több mint egy harmada éhezni kénytelen.
A helyzet 1998-hoz képest javuló tendenciát mutat (akkor még a gyerekek 62 százaléka volt elégtelenül táplált), de továbbra is aggasztó. Michel Le Pechoux, az UNICEF phenjani missziójának helyettes vezetője hangsúlyozta, hogy "Észak-Korea szegény ország, amely állami költségvetésének nagy részét fegyverkezésre költi".
A hatóságok úgy vélik, a lakosság kielégítő élelmezésének egyetlen módja a termelés növelése; pontosan ezért ültetnek "minden sarkon" rizst az észak-koreaiak. Ugyanakkor az energiaellátás jelentős csökkenése, amely a Szovjetunió összeomlása nyomán kezdődött, nagy mértékben korlátozza a mezőgazdaság termelékenységét. Súlyosbította a helyzetet, hogy több egymást követő évben igen rossz volt a rizstermés. "Mivel nincs üzemanyag, a termelők traktor vontatású gépek helyett saját kezükkel művelik meg a földeket" - mondta Le Pechoux.
Az észak-koreai atomprogram körül kibontakozott nemzetközi válság hatására drasztikusan csökkentek az országba áramló segélyek. 2006-ban maga a kommunista rezsim döntött úgy, hogy visszautasítja a segítséget, amelyet később mégis elfogadott - igaz, feltételekhez kötve. Phenjan szerint az állami elosztási rendszer képes a lakosság 70 százalékának élelmezésére. Napi 600 gramm rizst és néhanapján kukoricát is kapunk - nyilatkozta egy phenjani lakos.
A múlt század végén a Világélelmezési Program még egymillió tonna élelmet juttatott el Észak-Koreának. 2006-ra ez a mennyiség hetvenezer tonnára csökkent, miután az Egyesült Államok és Japán beszüntették a segélyezést. Washington szerint az ország a hadsereg raktárába tereli a külföldi segélyeket, Tokió pedig nem szándékozik felújítani a segélynyújtást, amíg a két ország nem rendezi diplomáciai kapcsolatát.
Az egyesült államokbeli emberi jogi szervezet, a Human Rights Watch felhívta a figyelmet, hogy ha a phenjani kormány nem változtat politikáján, akkor ugyanolyan éhínség következhet be, mint az 1994-95-ös áradások után. Az a természeti katasztrófa félmillió (más források szerint akár kétmillió) emberéletet követelt a 23 millió lakosú Észak-Koreában.
A helyzet 1998-hoz képest javuló tendenciát mutat (akkor még a gyerekek 62 százaléka volt elégtelenül táplált), de továbbra is aggasztó. Michel Le Pechoux, az UNICEF phenjani missziójának helyettes vezetője hangsúlyozta, hogy "Észak-Korea szegény ország, amely állami költségvetésének nagy részét fegyverkezésre költi".
A hatóságok úgy vélik, a lakosság kielégítő élelmezésének egyetlen módja a termelés növelése; pontosan ezért ültetnek "minden sarkon" rizst az észak-koreaiak. Ugyanakkor az energiaellátás jelentős csökkenése, amely a Szovjetunió összeomlása nyomán kezdődött, nagy mértékben korlátozza a mezőgazdaság termelékenységét. Súlyosbította a helyzetet, hogy több egymást követő évben igen rossz volt a rizstermés. "Mivel nincs üzemanyag, a termelők traktor vontatású gépek helyett saját kezükkel művelik meg a földeket" - mondta Le Pechoux.
Az észak-koreai atomprogram körül kibontakozott nemzetközi válság hatására drasztikusan csökkentek az országba áramló segélyek. 2006-ban maga a kommunista rezsim döntött úgy, hogy visszautasítja a segítséget, amelyet később mégis elfogadott - igaz, feltételekhez kötve. Phenjan szerint az állami elosztási rendszer képes a lakosság 70 százalékának élelmezésére. Napi 600 gramm rizst és néhanapján kukoricát is kapunk - nyilatkozta egy phenjani lakos.
A múlt század végén a Világélelmezési Program még egymillió tonna élelmet juttatott el Észak-Koreának. 2006-ra ez a mennyiség hetvenezer tonnára csökkent, miután az Egyesült Államok és Japán beszüntették a segélyezést. Washington szerint az ország a hadsereg raktárába tereli a külföldi segélyeket, Tokió pedig nem szándékozik felújítani a segélynyújtást, amíg a két ország nem rendezi diplomáciai kapcsolatát.
Az egyesült államokbeli emberi jogi szervezet, a Human Rights Watch felhívta a figyelmet, hogy ha a phenjani kormány nem változtat politikáján, akkor ugyanolyan éhínség következhet be, mint az 1994-95-ös áradások után. Az a természeti katasztrófa félmillió (más források szerint akár kétmillió) emberéletet követelt a 23 millió lakosú Észak-Koreában.