Amint kiszivárgott, rögtön a kukába is került az utolsó amerikai béketerv, néhány órával a londoni tárgyalás előtt mondta le részvételét Rubio

Amerika megtette „végső” ajánlatát az ukrajnai békére, ami úgy tűnik, hogy néhány óra alatt dugába is dőlt. A béketervezet tegnap került nyilvánosságra és a mai londoni találkozón beszélték volna meg, ám a koncepció bizonyos elemeit Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nem fogadta el, így ezzel a lendülettel hamvába is holt a lehetőség. Az fenntartásokat nehezen vette be az amerikai diplomácia és Marco Rubio amerikai külügyminiszter lemondta a részvételét a londoni találkozóról, így alacsonyabb szinten folynak a tárgyalások a brit fővárosban. Oroszország hamarosan fogadja az amerikai tárgyalódelegációt, és a már bevett taktikáját alkalmazva úgy lavíroz, hogy bólogat a “hőn áhított” békére, de a megvalósításban már kevésbé partner.

A béketárgyalások – értelmezéstől függő – leértékelését, halasztását, vagy törlését az váltotta ki, hogy kikerültek részletek az amerikai javaslatról, amit az ukránok elutasítottak.

Az amerikai béketerv a következő engedményeket tartalmazza Oroszország számára:

• Az USA nemzetközi jogilag elismerné a Krím-félsziget feletti orosz fennhatóságot, ami példátlan precedenst jelentene az 1945 utáni világrendben.
• Az USA informálisan elismeri az orosz fennhatóságot Donyeck, Luhanszk, Herszon és Zaporizzsja megyék megszállt területei felett.
• Trump megígéri, hogy Ukrajna nem lesz a NATO tagja, de ez nem zárja ki az EU-tagságot. (Az Uniónak szintén vannak védelmi elemei, ám az már nem Washingtont terheli.)
• A 2014 után hozott Oroszországgal szemben hatályos szankciók feloldása. Ebbe a kategóriába túlnyomórészt a 2022-es orosz offenzíva után hozott korlátozó intézkedések tartoznak, de a Krím annekciója miatt bevezetett intézkedések maradnának, melyek a későbbiekkel szemben inkább az orosz hadiipart és kritikus szektorokat sújtják, mintsem a gazdaság egészét. Az nem egyértelmű, hogy csak az amerikai korlátozásokra gondolt-e Washington, hiszen a szankciók jó részét más szereplők, főleg az EU és európai államok hozták, ám ezekre formálisan nincs ráhatása az amerikai adminisztrációnak.
• Az USA élénkíti a gazdasági együttműködését Oroszországgal, különösen az energetikai és ipari szektorban. Erre nagy szüksége lehet Moszkvának, hiszen a nyersanyagokban gazdag Oroszországnak nem minden területen vannak meg hasznosításhoz való képesség – jól jöhet az amerikai technológia.

A béketerv értelmében Ukrajna a következő ajánlatokat és kedvezményeket kapná:

• Ukrajna biztonsági garanciákat kapna „az európai és más országoktól”, míg amerikai részvételre nincs utalás. Ehhez az érintettek hozzájárulása is szükséges, akikre Trump rá akarja testálni a garantőr szerepét, ám európából már többen jelezték, hogy egyáltalán nem, vagy amerikai részvétel nélkül nem hajlandóak részt venni ebben. Különösen csapatok telepítésében.