Művi meddővététel: nem fogják korlátozni?
3 perc
2007.04.24. 16:53
A kormánypárti képviselők nem, az ellenzékiek viszont szigorítanák a művi meddővé tételről szóló szabályozást. Erről kedden vitatkoztak az Országgyűlésben a honatyák a Magyar Családokért Országos Egyesület népi kezdeményezését tárgyalva.
Az SZDSZ-es Gusztos Péter közölte, hogy frakciója nem támogatja a kezdeményezésben foglaltakat. Emlékeztetett arra, hogy a jelenlegi jogalkotási helyzet az Alkotmánybíróság döntése nyomán jött létre. Ezzel párhuzamosan a liberális képviselő felidézte azt is, hogy a Társaság a Szabadságjogokért nevű civil szervezet álláspontja szerint az egyén önrendelkezési jogától idegen, ha olyan kérdésekben akarják bármire kényszeríteni, mint a gyermekvállalás. Gusztos szerint a művi meddővé tétel nem demográfiai kérdés, mert nem ez a magyar demográfiai helyzet problémája.
Bárándy Gergely (MSZP) szerint olyan szabályozásra van szükség a szóban forgó kérdésben, ami az alkotmányossági követelményeknek, az erkölcsi szempontoknak és a magyar társadalom igényeinek is megfelel. A szocialista képviselő azt mondta, nem célszerű módosítani a jelenlegi szabályozást.
E véleményekkel szemben a KDNP-s Soltész Miklós azt emelte ki, hogy frakciója csak az egészségügyi szempontból történő művi meddővé tételt támogatja. Az ellenzéki képviselő meddő vitának nevezte a népi kezdeményezés tárgyalását, mert - mint mondta - egy ultraliberális kisebbség ráerőlteti véleményét a koalíciós partnerre és az országra. Soltész Miklós felszólalásában végül hangsúlyozta: a fiatalokat a családi életre kell nevelni és buzdítani.
Lanczendorfer Erzsébet (KDNP) a művi meddővé tételt öncsonkításnak nevezte, ami az egyén önrendelkezési jogába nem fér bele. A művi meddővé tétel erkölcsi szempontból sem magyarázható - mondta a képviselő. A fideszes Bíró Ildikó felidézte: az alkotmánybírósági döntésnél több alkotmánybíró különvéleményt fogalmazott meg. Mint mondta, frakciója azzal ért egyet, hogy senkinek sem szabad maradandó fogyatékosságot okozni.
A vitában Horváth Ágnes egészségügyi miniszter a kormány álláspontját ismertetve elmondta, hogy a kabinet nem tervez olyan módosítást, amely korlátozná a művi meddővé tételt.
Mikortól lehessen kérni?
Iván László (Fidesz) szerint a művi meddővé tétel korosztályának meghatározása nem elsősorban elvi kérdés, hanem praktikus dolog, hogy elég érett-e valaki ahhoz, hogy ne hozzon meggondolatlan döntést. Ha már a 35. évhez kötés alkotmányellenesnek bizonyult, ő 30 éves korban határozná meg a művi meddővé tétel alsó korhatárát.
Bárándy Gergely (MSZP) úgy értékelte, hogy az értelmet nem lehet korosztályhoz kötni. Megítélése szerint az lenne az ideális, ha lenne általános társadalmi erkölcs, amely és a jog közé egyenlőségjelet lehet tenni, de nincs ilyen, ezért nem lehet például a keresztény erkölcsre hagyatkozni, hanem csak a jogra. Egyelőre nincs olyan életkor, amelyet az előterjesztők a jog szempontjából is megindokoltak, hogy miért ahhoz kössék a művi meddővé tételt.
Soltész Miklós (KDNP) ezzel kapcsolatban azt szorgalmazta, hogy közösen találjanak az Alkotmánybíróság útmutatása szerinti 18 és 35 közötti számot, és próbálják meg azt. Amennyiben visszaküldi a testület, akkor biztosan találnak más számot. Gusztos Péter (SZDSZ) szerint ez ruletté változtatná a jogszabályt, ami megkérdőjelezné az Országgyűlés komolyságát. Horváth Ágnes egészségügyi miniszter szerint el lehetne gondolkodni azon, hogy ne 14, hanem már 6 éves korban kezdjék el a gyerekek családi életre oktatását, mivel tanítással lehet megelőzni a későbbi rossz döntéseket.
Csáky András (MDF) szerint a hamar összegyűlt ötvenezer aláírás azt jelzi, hogy a többség nem fogadja el a jelenlegi törvényt, és ha az Országgyűlés többsége is így gondolná, akkor módosíthatná az alkotmányt. A képviselő elismerte, hogy a teljes tilalom sem jelentene megoldást a demográfiai problémákra, de ő is 18 évesnél magasabb életkorban határozná meg a döntés jogát. Vojnik Mária (MSZP) azt fejtette ki, hogy családtervezési célból is lehetőséget kell adni erre a beavatkozásra, ami nem feltétlenül egyszer és mindenkorra szól, bizonyos esetekben rekonstruálható a fogamzó- és a nemzőképesség.
Az elnöklő Mandur László lezárta a népi kezdeményezés megtárgyalását, a határozathozatalra várhatóan az Országgyűlés következő ülésén kerül sor.
Bárándy Gergely (MSZP) szerint olyan szabályozásra van szükség a szóban forgó kérdésben, ami az alkotmányossági követelményeknek, az erkölcsi szempontoknak és a magyar társadalom igényeinek is megfelel. A szocialista képviselő azt mondta, nem célszerű módosítani a jelenlegi szabályozást.
E véleményekkel szemben a KDNP-s Soltész Miklós azt emelte ki, hogy frakciója csak az egészségügyi szempontból történő művi meddővé tételt támogatja. Az ellenzéki képviselő meddő vitának nevezte a népi kezdeményezés tárgyalását, mert - mint mondta - egy ultraliberális kisebbség ráerőlteti véleményét a koalíciós partnerre és az országra. Soltész Miklós felszólalásában végül hangsúlyozta: a fiatalokat a családi életre kell nevelni és buzdítani.
Lanczendorfer Erzsébet (KDNP) a művi meddővé tételt öncsonkításnak nevezte, ami az egyén önrendelkezési jogába nem fér bele. A művi meddővé tétel erkölcsi szempontból sem magyarázható - mondta a képviselő. A fideszes Bíró Ildikó felidézte: az alkotmánybírósági döntésnél több alkotmánybíró különvéleményt fogalmazott meg. Mint mondta, frakciója azzal ért egyet, hogy senkinek sem szabad maradandó fogyatékosságot okozni.
A vitában Horváth Ágnes egészségügyi miniszter a kormány álláspontját ismertetve elmondta, hogy a kabinet nem tervez olyan módosítást, amely korlátozná a művi meddővé tételt.
Mikortól lehessen kérni?
Iván László (Fidesz) szerint a művi meddővé tétel korosztályának meghatározása nem elsősorban elvi kérdés, hanem praktikus dolog, hogy elég érett-e valaki ahhoz, hogy ne hozzon meggondolatlan döntést. Ha már a 35. évhez kötés alkotmányellenesnek bizonyult, ő 30 éves korban határozná meg a művi meddővé tétel alsó korhatárát.
Bárándy Gergely (MSZP) úgy értékelte, hogy az értelmet nem lehet korosztályhoz kötni. Megítélése szerint az lenne az ideális, ha lenne általános társadalmi erkölcs, amely és a jog közé egyenlőségjelet lehet tenni, de nincs ilyen, ezért nem lehet például a keresztény erkölcsre hagyatkozni, hanem csak a jogra. Egyelőre nincs olyan életkor, amelyet az előterjesztők a jog szempontjából is megindokoltak, hogy miért ahhoz kössék a művi meddővé tételt.
Soltész Miklós (KDNP) ezzel kapcsolatban azt szorgalmazta, hogy közösen találjanak az Alkotmánybíróság útmutatása szerinti 18 és 35 közötti számot, és próbálják meg azt. Amennyiben visszaküldi a testület, akkor biztosan találnak más számot. Gusztos Péter (SZDSZ) szerint ez ruletté változtatná a jogszabályt, ami megkérdőjelezné az Országgyűlés komolyságát. Horváth Ágnes egészségügyi miniszter szerint el lehetne gondolkodni azon, hogy ne 14, hanem már 6 éves korban kezdjék el a gyerekek családi életre oktatását, mivel tanítással lehet megelőzni a későbbi rossz döntéseket.
Csáky András (MDF) szerint a hamar összegyűlt ötvenezer aláírás azt jelzi, hogy a többség nem fogadja el a jelenlegi törvényt, és ha az Országgyűlés többsége is így gondolná, akkor módosíthatná az alkotmányt. A képviselő elismerte, hogy a teljes tilalom sem jelentene megoldást a demográfiai problémákra, de ő is 18 évesnél magasabb életkorban határozná meg a döntés jogát. Vojnik Mária (MSZP) azt fejtette ki, hogy családtervezési célból is lehetőséget kell adni erre a beavatkozásra, ami nem feltétlenül egyszer és mindenkorra szól, bizonyos esetekben rekonstruálható a fogamzó- és a nemzőképesség.
Az elnöklő Mandur László lezárta a népi kezdeményezés megtárgyalását, a határozathozatalra várhatóan az Országgyűlés következő ülésén kerül sor.