Tarjányi: "közös gyökere" van a sorozatos rendőri jogsértéseknek
3 perc
2007.05.18. 15:54
Tarjányi Péter rendőrségi szakértő szerint van "közös gyökere" a közelmúltban napvilágot látott sorozatos rendőri jogsértéseknek; a szakértő szerint a komoly morális válságból a rendőrség csak úgy lábalhat ki, ha világos és vonzó jövőképet tudnak nyújtani az állomány számára etalont jelentő vezetőknek, ha komoly ellenőrzési rendszert vezetnek be, és már a főiskolára jelentkezők közül kiszűrik a testületbe nem valókat.
Tarjányi Péter a távirati irodának pénteken nyilatkozott a sorozatos rendőri jogsértések lehetséges okairól. Mint mondta, meglátása szerint nagyon komoly morális válságban van a rendőrség. Ennek egyik oka a társadalmi szinten megjelenő, normálisnak és természetesnek tekintett korrupció.
Egy másik fontos ok, hogy a rendőrségen belül azok a szakmai vezetők, akik mind szakmai, mind morális szempontból etalonok voltak a rendőri állomány számára, elmentek a testülettől - mondta. Megjegyezte: a testület felhígult, a rendőrök szolgálati ideje már 5-7 évben mérhető, aztán elhagyják a testületet. Mint mondta, nem elsősorban a fizetés miatt hagyják el a testületet a rendőrök, hanem a testület alacsony társadalmi megbecsülése miatt, valamint azért, mert a "kisrendőrök" úgy látják, kettős mérce uralkodik a rendőrségen belül. Hozzátette: az állomány szerint is komoly bomlasztó erő, hogy miközben a rendőri túlkapásban résztvevő rendőröket nagyon helyesen felelősségre vonják, addig az MTV-székház ostromakor a több mint 200 rendőr megsérüléséért felelős rendőri vezetői állomány még csak feddésben sem részesült.
A szakértő azt is említette, hogy sokkal kevésbé "rendezettek, rendszerezettek" a mai fiatal rendőrök. Emlékeztetett rá: a Rendészeti Biztonsági Szolgálat a rendőrség közrendvédelmi állományának az elitje, itt dolgoznak a terrorelhárítók, a tűzszerészek, a pénzkísérők, a tömegoszlatók, és vannak köztük olyanok is, akik az utcán dolgoznak.
Mint mondta, az előszűrésre és a rostálásra nemcsak az első pillanatban van szükség, hanem egy-két év szolgálat után is, mert aki bűnnel találkozik nap mint nap, annak a személyisége, pszichéje negatív irányban változhat meg. Emlékeztetett rá: külföldön a rendőröknek folyamatos pszichikai szűrésen kell részt venniük, ezt azonban Magyarországon nem veszik elég komolyan, így olyanok is benn maradhatnak a testületben, akiket ki kellene rostálni.
A parancsnoki felelősséget is szóba hozta a szakértő. Mint mondta, nem egyik pillanatról a másikra lesz a rendőrből bűnelkövető, hanem egy hosszú folyamat során válik azzá. Ha a szakaszparancsnok, századparancsnok nem tudja, nem veszi észre, hogy az emberei megváltoztak, legalább annyira felelős az ilyen cselekményekért, mint az, aki elkövette - jelentette ki. A szakértő szerint korábban nem volt ennyire sok rendőri jogsértés, de az elmúlt napokban napvilágra került ügyek száma és súlya azt jelzi, hogy komoly morális és szervezetbeli problémák
vannak a rendőrségen belül. Mint mondta, meglátása szerint a rendőrség nem most indult el a lejtőn, mindössze a korábban elkövetett hibák most komplexen, egymást erősítve jönnek elő.
Véleménye szerint politikától függetlenül vannak olyan szakmai kérdések - mint a szűrés, az állomány belső egyensúlya -, amelyekkel a rendőri vezetésnek foglalkoznia kellene, függetlenül attól, hogy a Belügyminisztérium vagy az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium felügyeli-e a rendőrség munkáját. A szakértő szerint az jelentheti a kiutat a rendőrség morális válságából, ha sikerül stabil, kiszámítható jövőképet nyújtani a rendőröknek. Aki tényleg jó szakmailag, morálisan, annak legyen jövőképe, maradjon a testületnél, és ne menjen át a civil életbe - magyarázta.
Szavai szerint emellett nagyon komoly belső szűrőrendszert kellene kialakítani, és meg kellene erősíteni a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatát, "hogy legyen ököl, ami odacsap". Kiemelte emellett az előszűrés fontosságát, hogy már a főiskolára jelentkezéskor ki lehessen rostálni a nem a rendőrségre való embereket.
A Rendőrtiszti Főiskola rektora, Sárkány István nyugalmazott vezérőrnagy a Magyar Rádió Krónika című műsorában pénteken elmondta: a főiskola egy 2000-ben megállapított jogszabály alapján állapítja meg a követelményeket a felvételi vizsgákra. Ez személyiségvizsgálatból áll, valamint vizsgálják a jelentkező felelősségtudatát, előítélet-mentességét, agressziómentességét és a kriminalitásra való hajlamot.
Egy másik fontos ok, hogy a rendőrségen belül azok a szakmai vezetők, akik mind szakmai, mind morális szempontból etalonok voltak a rendőri állomány számára, elmentek a testülettől - mondta. Megjegyezte: a testület felhígult, a rendőrök szolgálati ideje már 5-7 évben mérhető, aztán elhagyják a testületet. Mint mondta, nem elsősorban a fizetés miatt hagyják el a testületet a rendőrök, hanem a testület alacsony társadalmi megbecsülése miatt, valamint azért, mert a "kisrendőrök" úgy látják, kettős mérce uralkodik a rendőrségen belül. Hozzátette: az állomány szerint is komoly bomlasztó erő, hogy miközben a rendőri túlkapásban résztvevő rendőröket nagyon helyesen felelősségre vonják, addig az MTV-székház ostromakor a több mint 200 rendőr megsérüléséért felelős rendőri vezetői állomány még csak feddésben sem részesült.
A szakértő azt is említette, hogy sokkal kevésbé "rendezettek, rendszerezettek" a mai fiatal rendőrök. Emlékeztetett rá: a Rendészeti Biztonsági Szolgálat a rendőrség közrendvédelmi állományának az elitje, itt dolgoznak a terrorelhárítók, a tűzszerészek, a pénzkísérők, a tömegoszlatók, és vannak köztük olyanok is, akik az utcán dolgoznak.
Mint mondta, az előszűrésre és a rostálásra nemcsak az első pillanatban van szükség, hanem egy-két év szolgálat után is, mert aki bűnnel találkozik nap mint nap, annak a személyisége, pszichéje negatív irányban változhat meg. Emlékeztetett rá: külföldön a rendőröknek folyamatos pszichikai szűrésen kell részt venniük, ezt azonban Magyarországon nem veszik elég komolyan, így olyanok is benn maradhatnak a testületben, akiket ki kellene rostálni.
A parancsnoki felelősséget is szóba hozta a szakértő. Mint mondta, nem egyik pillanatról a másikra lesz a rendőrből bűnelkövető, hanem egy hosszú folyamat során válik azzá. Ha a szakaszparancsnok, századparancsnok nem tudja, nem veszi észre, hogy az emberei megváltoztak, legalább annyira felelős az ilyen cselekményekért, mint az, aki elkövette - jelentette ki. A szakértő szerint korábban nem volt ennyire sok rendőri jogsértés, de az elmúlt napokban napvilágra került ügyek száma és súlya azt jelzi, hogy komoly morális és szervezetbeli problémák
vannak a rendőrségen belül. Mint mondta, meglátása szerint a rendőrség nem most indult el a lejtőn, mindössze a korábban elkövetett hibák most komplexen, egymást erősítve jönnek elő.
Véleménye szerint politikától függetlenül vannak olyan szakmai kérdések - mint a szűrés, az állomány belső egyensúlya -, amelyekkel a rendőri vezetésnek foglalkoznia kellene, függetlenül attól, hogy a Belügyminisztérium vagy az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium felügyeli-e a rendőrség munkáját. A szakértő szerint az jelentheti a kiutat a rendőrség morális válságából, ha sikerül stabil, kiszámítható jövőképet nyújtani a rendőröknek. Aki tényleg jó szakmailag, morálisan, annak legyen jövőképe, maradjon a testületnél, és ne menjen át a civil életbe - magyarázta.
Szavai szerint emellett nagyon komoly belső szűrőrendszert kellene kialakítani, és meg kellene erősíteni a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatát, "hogy legyen ököl, ami odacsap". Kiemelte emellett az előszűrés fontosságát, hogy már a főiskolára jelentkezéskor ki lehessen rostálni a nem a rendőrségre való embereket.
A Rendőrtiszti Főiskola rektora, Sárkány István nyugalmazott vezérőrnagy a Magyar Rádió Krónika című műsorában pénteken elmondta: a főiskola egy 2000-ben megállapított jogszabály alapján állapítja meg a követelményeket a felvételi vizsgákra. Ez személyiségvizsgálatból áll, valamint vizsgálják a jelentkező felelősségtudatát, előítélet-mentességét, agressziómentességét és a kriminalitásra való hajlamot.