Tőkéstárskeresés

Nem értek az üzleti terv elkészítéséhez, a marketinghez, meg ehhez hasonlóhoz, amivel oda mernék állni egy befektető elé - ismerte el a Dolgomvan.hu készítője, ötletgazdája, a webfejlesztőként dolgozó Fekete Ferenc. Ő egyike azoknak a fiataloknak, akik alapjaiban a Web 2.0 előnyeire épülő internetes alkalmazást fejlesztettek ki.

Menedzselt információk

A Dolgomvan.hu egy interneten ingyenesen elérhető, személyes információmenedzser szolgáltatás, amely a munkavégzés során nyújthat segítséget. A tavaly ősszel, mindössze egy hétvége alatt fejlesztett, később zárt körben tesztelt, majd kéthetenként új funkcióval gazdagított oldal idén debütált élesben: a felhasználók napi teendőiket rögzíthetik a saját maguk által szerkesztett oldalban, figyelhetik, hol tartanak a munkában. Mindez attól válik közösségivé, hogy a felhasználók egymással is megoszthatják az oldalaikat. "Például a főnök láthatja, nyomon követheti, hogy éppen hol tartanak munkájukban a beosztottjai" - említ egy lehetséges alkalmazást Fekete Ferenc, hozzátéve: a rendszer munkaidő-követésre is képes, így egyszerűen nyomon követhető egy projekt megtérülése, ár-érték aránya, hiszen pontosan tudható, ki mennyit dolgozott egy adott munkán.

Hasonló online alkalmazás angol nyelven már korábban is elérhető volt, például a több százezer felhasználót számláló Backpackit, ám ennek fizetős verziója sem ismeri a magyar fejlesztésben használható munkaidő-követés funkciót. S bár a Dolgomvan.hu több mint hobbi, egyelőre nincs belőle bevétel, s céget sem alapított rá az ötletgazda. Néhány száz regisztrált felhasználója van, az üzemeltetésnek nincsen különösebb költsége. A szervert ingyen adta Fekete cége, amely webfejlesztéssel foglalkozik, a dizájnt kollégái készítették el. De hogy miként lesz pénz belőle? "Elképzelhető, hogy egy felturbózott prémiumváltozata havi díjas lesz, de az is lehet, hogy kisebb fejlesztésekkel egy adott területre specializált alkalmazást értékesítünk" - avatta be a Hálót Fekete távolabbi terveibe.

Exportált szavazások

Feketénél jóval óvatosabbak az internetes szavazásokat kínáló Poll-R kifejlesztői, akik már a kezdetekkor céget alapítottak, és tisztázták a tulajdonviszonyokat. A Web 2.0-s alapokra épülő szavazóportál ötlete Rónyai Mártontól származik. "Valami újat szerettem volna. A választásoknál jöttem rá, hogy milyen kapósak a netes szavazási, közvélemény-kutatási adatok. Olyan portált akartam, ahol más oldalakra exportálhatók a szavazások, miközben egy oldalon is elérhető valamennyi" - magyarázza. "A Poll-R pedig attól Web 2.0-s, mert tartalomvezérelt portál: bárki indíthat szavazást, tetszőleges mennyiségű válaszszal. Ha nincs felülete, ahol közzétenné a szavazását, akkor itt saját oldalt kap, amit mások kommentálhatnak. Ha pedig saját oldala van, akkor oda exportálhatja a szavazást, flash-es formátumban, aminek a méretét és a színét is maga állítja be."

A tulajdonosoknak már konkrét elképzeléseik is vannak arról, honnan lesz bevételük. "Felvennénk a kapcsolatot a blogokkal és a profi tartalomszolgáltatókkal, s ők beárazhatják magukat. Így lesz egy adatbázisunk, hogy hová és mennyiért tudunk exportálni megrendelésre készülő szavazást. A megrendelő feltehet egy kérdést, megmondja, milyen felületen fusson, és mi a felület áráért plusz jutalékért elhelyezzük ott a szavazásokat. Azaz a Web 2.0-s közösséget is érdekeltté tesszük" - fejtegette Rónyai Márton.

Túlterhelt szerverek

Persze nem mindenki olyan szerencsés a szerverekkel, mint a Poll-R vagy a Dolgomvan.hu üzemeltetője. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Médiaoktató és -kutató Központjának egyik pályázatán tavaly első hellyel és 150 ezer forinttal díjazott Jó-hely! nevű projekt például eléggé szerverigényes - tudtuk meg a fejlesztőktől. A Google térképét felhasználó, főleg szórakozóhelyeket és klubokat interaktív módon bemutató szájt is ragaszkodik a közösségi eszméhez: a felhasználók - kapcsolati hálót alkotva - maguk jelölhetik be a térképen a szerintük jónak tartott helyeket, illetve kommentálhatják is mások bejelöléseit. "Kezdetben egyetemi szerveren futott a Jó-hely!, ezért csak meghívásos alapon lehetett valaki a felhasználója. Nem bírták volna ugyanis a kollégiumi szerverek, ha megrohamozzák az oldalt. Szilveszter környékén viszont kaptunk kölcsön egy szervert, s azóta is azt használjuk" - avat be a részletekbe a négy fejlesztő egyike, Németh Ádám. Elmondta: több száz órányi munkára volt szükség ahhoz, hogy az oldal jelenlegi állapotát elérjék. "Folyamatosan lesznek fejlesztések, de a tervekről egyelőre nem beszélnék" - hárította el érdeklődésünket, így csak azt tudtuk meg: ugyan konkrét elképzelésük van arról, hogyan jutnak majd ebből pénzhez, ám ez egyelőre titok. "Annyit mondhatok, hogy nem adjuk el a nagy T-nek" - utalt a szintén kapcsolati hálóban "utazó" iWiW megvásárlására.

A Jó-hely!-hez hasonlóan szervergondokkal küzd Szántó Gábor is, aki Stubes néven fejlesztett ki egy videogyűjtő portált. A felhasználó a Stubes.net-en a különféle magyar és külföldi videomegosztó oldalakról tud videókat összegyűjteni, s így összeállíthatja saját "televíziós csatornáját". Ezt egy - a videomegosztókhoz hasonló - beágyazható lejátszón teheti közzé, akár saját oldalába, blogjába is beillesztheti. A gyűjtő előnye, hogy a felhasználó maga dönti el, hogy milyen sorrendben és hogyan játssza le saját "csatornája" az összeválogatott felvételeket. "A Stubes kísérlet a részemről, hogy tudok-e valami érdekeset csinálni, ami mások figyelmét is felkelti" - magyarázta a Hálónak Szántó Gábor.

Szántó emlékeztetett arra, hogy a magyar videomegosztók megengedték, sőt örültek, hogy a Stubesra is felkerültek, a nagyobb külföldi megosztók azonban nem válaszoltak megkeresésére. Elárulja, másokhoz hasonlóan neki sincsen olyan üzleti terve, amellyel le merne ülni egy befektető elé. Tudatában van annak, hogy a Stubes önmagában nem hoz pénzt. Mint mondta, a techblogok által is felkapott ingyenes szolgáltatásnak eddig már több száz felhasználója van; vannak, akik már 120-130 videofelvételt gyűjtöttek össze a csatornáikon. "Nem csoda, hogy szervergondjaim akadtak: jelenleg egy megosztott szerveren fut az oldal, amiért havi 20 dollárt fizetek. Ilyen terhelésnél már új fejlesztés kell, különben érezhetően lelassul a rendszer" - mondja. A szerverproblémára talált megoldást, de nem árulta el, hogy pontosan mit. "Kifejlesztettem a Stubeshoz hasonló, félig-meddig új technológiát. Ha azzal kiegészítem a mostani alkalmazást, akkor már elő tudok állni a befektetőket is érdeklő üzleti modellel" - állítja.

Közömbös befektetők

Ám bármily nagy tervei is vannak e lelkes és kreatív vállalkozások kiagyalóinak, úgy tűnik, kevés az esélye annak, hogy kockázatitőke-befektető harapna rá az internetes közösségekben gyakran sikerrel tesztelt hazai fejlesztésű projektekre. "Magyarországon nem jellemző a kockázatitőke-befektetőkre, hogy egy korai szakaszban lévő internetes szolgáltatást kínáló vállalkozásba fektetnének be" - mondta a Hálónak Bruckner Zoltán, a Primus Capital kockázatitőke-befektetési alapok egyik alapítója, hozzátéve, hogy vannak médiacsoportok köré épülő szolgáltatásokat, portálokat érintő kivásárlások, de ezek már kész termékekre vonatkoznak. Bruckner szerint a szolgáltatásoknál, a médiumoknál jobb esélyük van a technológiákat kifejlesztő cégeknek, főleg, ha az a technológia az országhatáron túlra vihető. Ugyanakkor úgy véli, kicsi az esélye annak, hogy valaki Web 2.0-n alapuló fejlesztésekbe fektessen be komolyabb pénzeket.

DEZSŐ ANDRÁS